Baldr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Baldr
Baldr halála, 18. századi izlandi kézirat
Baldr halála, 18. századi izlandi kézirat
Nem férfi
SzüleiFrigg
Odin
Házastárs Nanna
Testvér
Gyermekei Forseti
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baldr témájú médiaállományokat.
Baldr halála, 18. századi izlandi kézirat

Baldr (ó-skandináv: baldr, angolszász: bealdor, a jelentése úr), a skandináv mitológia egyik alakja.

Baldr Odin és Frigg fia s a szép Nanna férje. Baldr az ázok legjobbika, szép mint a legfehérebb virág, mindenki dicséri. Egyszer megálmodja korai halálát s elmondja álmát az isteneknek. Ezek tanácsot tartanak, miképpen lehetne őt megóvni a veszedelemtől. Frigg mindent megesket: a tüzet és vizet, vasat és minden fémet, köveket és fákat, állatokat és betegségeket, hogy nem fogják bántani Baldrt. Erre az istenek játékba fognak: a tanácshelyre állítják Baldrt, céloznak rá, ütik, verik, ő azonban sértetlen marad. Ez bosszantja Lokit, vénasszony képében elmegy Frigghez és kicsalja tőle a titkot, hogy a fagyöngy, amelyet Frigg túlságosan fiatalnak tartott, nincs esküvel megkötve. Loki nyílvesszőt/dárdát farag a fagyöngyből, odaadja a vak Hödrnek, ez rálövi/ráveti Baldrre, aki szörnyethal. Az ázok gyászba borulnak. Baldrt a szokások szerint máglyán elégetik. Máglyaként saját hajója, a Ringhorne, szolgált, és vele együtt a feleségét, Nannat, is elégették. Hermod ki akarja váltani Baldrt Hél országából, de a holtak istennője csak úgy akarja őt kiadni, ha a föld minden lénye megsiratja. Erre nemcsak az élők, hanem a föld, a kövek s a fák is könnyeket hullatnak, csak egy óriásnő Töck (állítólag Loki álruhában) vonakodik: „maradjon Hélben, ami az övé”. Így Baldr kénytelen Hélnél maradni.

Baldr talán Ódinnak, mint nyáristennek önállóvá lett különalakulása. Vetélytársa és ellensége Hödr, a téli démon, aki ősszel legyőzi Baldrt. Izlandon a korai halállal kimúlt isten egyes vonásai Apollónra, sőt Jézusra emlékeztetnek.

A Baldr név előfordul a német irodalom egyik régi emlékében, a merseburgi ráolvasások egyikében is.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]