Gungnir

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Odin a Gungnirral - Lee Lawrie (1939)

Gungnir (Gungner, jelentése: "a lengő") Odin dárdája a skandináv mitológiában. A hadisten dárdáját - a célt sosem tévesztő, legyőzhetetlen lándzsát - a törpék, Brokk és Sindre (Ivalde fiai) készítették, csakúgy, mint Draupnir nevezetű aranygyűrűjét (karpántját) és Sif aranyhaját. Gungnirt egyébként Loki kovácsoltatta a törpékkel, Ódinnak; hegyére maga a főisten faragott rúnákat. Odinnak tulajdonítják a germánok történelméből ismert hadi szokást, hogy lándzsáját elhajítja az ellenséges sereg felett, így biztosítván a győzelmet. E rituálét csaták kezdetén mindig elvégezték a germán törzsek hadviselői. Gungnirral érkezik maga a háború is a földre, amikor Odin első ízben hajítja el a vánok serege felett, s néha hősöknek is odaadja, hogy azzal biztosítsák a diadalt. Odin a Gungnirral szegezte fel magát kilenc napig az Yggdrasilra, amikor meg akarta szerezni a rúnák bölcsességét.

Erről így szól az Edda:

Függtem, tudom,
a szélfútta faágon,
kilenc éjen át,
dárdával átverve,
Ódinnak áldozva,
áldozva magam magamnak,
odafenn a fán,
gyökere hol támad,
titok mindeneknek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gungner című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gungnir című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.