Ausztrália és Óceánia országai
Ausztrália és Óceánia világrészhez 14 független ország tartozik. Ezen kívül 6 Ausztrálián és Óceánián kívüli állam rendelkezik kisebb-nagyobb autonóm vagy függő tagországokkal vagy szerves területrészekkel a földrészen (az Amerikai Egyesült Államok, Indonézia, Ecuador, Chile, Franciaország és az Egyesült Királyság).
A térség legnagyobb területű és legnépesebb országa Ausztrália, az óceániai részé pedig Pápua Új-Guinea. Óceánia és az egész világ legkisebb autonóm országa a Pitcairn-szigetek 46 lakossal. A nagyobb területű országok közül a legnagyobb népsűrűségű a Fidzsi-szigetek, a legkisebb népsűrűségű pedig Ausztrália. Ausztrália legnépesebb városai Sydney és Melbourne, Óceániáé Auckland.
Az egy főre eső GDP alapján – a PPP (vásárlóerő) szerint számítva – a világrész leggazdagabb országai Ausztrália, Új-Zéland, Guam és Francia Polinézia, a legszegényebbek pedig Kiribati és Tuvalu. A világrész átlaga kiemelkedő, Észak-Amerika után ez a második legmagasabb gazdasági színvonalú régió.
Az országok lakossága a 2005-ös állapotokat mutatja, a fővárosok lakossága pedig a zárójelben megadott évre vonatkozik. Az adatok nem a közigazgatási városhatárokat, hanem az egybefüggő városterületet veszik figyelembe, amely a városhatároknál lehet szűkebb vagy tágabb is (agglomeráció). Azoknál az országoknál, ahol nem a főváros a legnagyobb város, zárójelben az ország legnépesebb városát is megadtuk.
Független államok
[szerkesztés]Ország | Terület (km²) |
Lakosságszám[1] 2005-ös adatok |
Népsűrűség fő/km² |
GDP/PPP[2] USD/fő (2005) |
Főváros (legnagyobb város) |
Lakosságszám[3] |
---|---|---|---|---|---|---|
Ausztrália és Óceánia | 8 428 702 | 33 100 000 | 4 | 22 647 | ||
Ausztrália | 7 617 931 | 20 300 000 | 3 | 32 000 | Canberra - Sydney |
330 000 (2001) 3 500 000 (2001) |
Fidzsi-szigetek | 18 270 | 900 000 | 50 | 6 000 | Suva | 170 000 (1996) |
Kiribati | 717 | 110 000 | 147 | 800 (2001) | South Tarawa | 40 000 (2004) |
Marshall-szigetek | 181 | 60 000 | 334 | 1 600 (2001) | Majuro | 25 000 (2004) |
Mikronéziai Szövetségi Államok | 717 | 108 000 | 154 | 2 000 (2002) | Palikir | 6 000 (2004) |
Nauru | 21 | 13 000 | 633 | 5 000 (2001) | Yaren | 1 100 (2003) |
Palau | 458 | 21 000 | 45 | 9 000 (2001) | Ngerulmud | 11 000 (2004) |
Pápua Új-Guinea | 451 709 | 5 700 000 | 13 | 2 400 | Port Moresby | 255 000 (2000) |
Salamon-szigetek | 27 539 | 550 000 | 20 | 1 700 (2002) | Honiara | 49 000 (1999) |
Szamoa | 2 849 | 177 000 | 62 | 5 600 (2002) | Apia | 39 000 (2001) |
Tonga | 717 | 110 000 | 160 | 2 300 (2002) | Nuku'alofa | 22 000 (1996) |
Tuvalu | 26 | 12 000 | 454 | 1 100 (2000) | Vaiaku | 5 000 (2002) |
Új-Zéland | 268 671 | 4 100 000 | 15 | 24 100 | Wellington | 340 000 (2001) |
Vanuatu | 14 760 | 210 000 | 14 | 2 900 (2003) | Port Vila | 29 000 |
Társországok, autonóm és más függő területek, más államok részterületei
[szerkesztés]Függő és társult országok, területek:
Név | Az ország, amelyhez tartozik | Terület (km²) |
Lakosságszám2 2005-ös adatok |
Népsűrűség fő/km² |
GDP/PPP3 USD/fő (2005) |
Székhely |
---|---|---|---|---|---|---|
Ashmore- és Cartier-szigetek | Ausztrália | 199 | 0 | 0 | 0 | - |
Amerikai Szamoa | Amerikai Egyesült Államok | 199 | 58 000 | 290 | 8 000 (2000) | Pago Pago |
Cook-szigetek | Új-Zéland | 240 | 21 000 | 89 | 5 000 (2001) | Avarua |
Clipperton-sziget | Franciaország | 9 | 0 | 0 | 0 | - |
Északi-Mariana-szigetek | Amerikai Egyesült Államok | 477 | 80 000 | 168 | 12 500 (2000) | Saipan |
Francia Polinézia | Franciaország | 4 167 | 260 000 | 65 | 17 5000 (2003) | Papeete |
Guam | Amerikai Egyesült Államok | 549 | 170 000 | 307 | 21 000 (2000) | Hagatna |
Korall-tengeri-szigetek | Ausztrália | 0 | 0 | 0 | - | |
Norfolk-sziget | Ausztrália | 35 | 1841 | 53 | ? | Kingston |
Niue | Új-Zéland | 260 | 2 100 | 8 | 3 600 (2000) | Alofi |
Pitcairn-szigetek | Egyesült Királyság | 5 | 46 | 1 | ? | Adamstown |
Tokelau-szigetek | Új-Zéland | 10 | 1 400 | 140 | 1 000 (1993) | (Nukunonu) |
Új-Kaledónia | Franciaország | 19 058 | 220 000 | 13 | 15 000 (2003) | Nouméa |
Wallis és Futuna | Franciaország | 274 | 16 000 | 59 | 3 800 (2004) | Mata-Utu |
Óceánián kívüli államok szerves részét alkotó területek:
Név | Az ország, amelynek része | Terület (km²) |
Lakosságszám2 2005-ös adatok |
Népsűrűség fő/km² |
GDP/PPP3 USD/fő (2005) |
Székhely |
---|---|---|---|---|---|---|
Galápagos-szigetek | Ecuador tartománya | 8 010 | 18 640 | 2 | ? | Puerto Baquerizo Moreno |
Hawaii | Amerikai Egyesült Államok állama | 29 311 | 1 211 537 | 43 | ? | Honolulu |
Húsvét-sziget | Chile Ötödik Régiójának része | 171 | 3 791 | 22 | ? | Hanga Roa |
Nyugat-Pápua | Indonézia 2 tartománya | 421 981 | 2 646 489 | 6 | ? | Jayapura Manokwari |
Maluku-szigetek | Indonézia 2 tartománya | 74 505 | 2 133 041 (2003) | 28 | ? | Ambon Ternate |
Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan területei:[4]
Név | Terület (km²) |
---|---|
Baker-sziget | 2 |
Howland-sziget | 2 |
Jarvis-sziget | 5 |
Johnston-atoll | 3 |
Kingman-zátony | 1 |
Midway-szigetek[5] | 6 |
Palmyra-atoll | 12 |
Wake-sziget | 7 |
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Az országok lakosságának és népsűrűségének forrása: USA Népszámlálási Hivatala Archiválva 2003. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Az országok GDP-jének forrása: CIA The World Factbook Archiválva 2006. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ A városok lakosságának forrása: www.demographia.com
- ↑ Lásd: Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai
- ↑ A szigeteken jelenleg az U.S. Fish and Wildlife Service (FWS) néhány tucatnyi munkatársa él a családtagjaival (összesen mintegy 40 fő, a Sand-szigeti bázison).