Afrotropikus faunaterület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az etiópiai és a madagaszkári faunaterület

A Föld Dudich-féle állatföldrajzi felosztása[1] szerint az etiópiai, más néven: afrotropikus faunaterület az északi faunabirodalom (Arctogea) legdélibb, a déli féltekére átnyúló része. A WWF 8 ökozónára osztja a Földet, eszerint a terület megnevezése afrotropikus ökozóna.

Elhelyezkedése, határai[szerkesztés]

Ide tartozik Afrika nagyobbik, a Szaharától délre elterülő része, valamint az Arab-félszigetnek a Ráktérítőtől délre eső harmada. A Szaharában és az Arab-félszigeten is széles átmeneti zóna választja el a holarktikus faunaterülettől. Hozzá soroljuk egyfelől Zanzibárt és az Indiai-óceán más, Afrika szarva közelében elhelyezkedő kisebb-nagyobb szigeteit, másfelől az Atlanti-óceán déli medencéjének szigeteit. Nem tartozik viszont hozzá Madagaszkár a környező szigetekkel — ezeket madagaszkári faunaterület néven önálló állatföldrajzi egységbe különítjük el.

Kialakulása[szerkesztés]

Az Afrika mai képére oly jellemző nagy testű emlősök (patások és nagyragadozók) legtöbbje nem itt fejlődött ki, hanem Eurázsiában. Ez az úgynevezett Siwalik fauna a miocén időszak végén, illetve a pliocén elején vándorolt be több hullámban. Az új, a füves pusztákhoz alkalmazkodott fajok visszaszorították az ősi, erdei állatvilágot, aminek maradványai jobbára csak a Nyugat-Afrikában fennmaradt őserdőkben és Madagaszkár szigetén éltek tovább.

Állatföldrajzi tartományai[szerkesztés]

A területet három állatföldrajzi tartományra tagoljuk:

Éghajlata, növényzete[szerkesztés]

A faunaterület északi és északkeleti része, ill. az Arab-félsziget déli része sivatag, illetve félsivatag. Ugyancsak zonális sivatagok alakultak ki a kontinens délnyugati csücskén; ezek választják el a dél-afrikai faunatartományt a másik kettőtől. Az egyenlítő környéke a trópusi övben van, a Kongó-medencét ennek megfelelően trópusi esőerdő, a Viktória-tó környékének hegyvidékei köderdők borítják. A félsivatagok és az esőerdők közötti sávok növényzete a szavanna.

Állatvilága[szerkesztés]

A faunaterület állatvilága meglehetősen egységes, önálló, gazdag és telített.[2]

Halak[szerkesztés]

A halak közül jellegzetes endemizmusai:

Hüllők[szerkesztés]

A mérgessiklófélék (Elapidae) közül itt élnek a mambák (Dendroaspis spp.).

Madarak[szerkesztés]

Viszonylag kevés az endemikus faj.

Jellemző madarai:

Emlősök[szerkesztés]

Jellemző a patások formagazdagsága és sokasága, valamint a sokféle főemlős. Sok a ragadozó és a rágcsáló is. A denevérek közül főleg a nagyobb testű fajok élnek itt.

Három endemikus emlősrendje:

Endemikus emlőscsalád:

Jellegzetességei a nagy testű növényevő emlősök:

Főleg a szavannán számos antilopfaj él.

A ragadozók közül jellemzőek a macskafélék (Felidae); így például itt él:

Jellemző kisemlősök:

A főemlősök (Primates) közül csak itt élnek a fülesmakik (Galagidae).

Majomfajai a keskenyorrú majmok (Catarrhini) részalrendjének tagjai (miként az ázsiai majmok is). Közülük csak itt élnek:

A faunaterületen az emberszabásúak négy faja endemikus:

Ízeltlábúak[szerkesztés]

A faunaterület rovarvilága gazdag és változatos. A trópusi erdőségekben élnek a Föld legnagyobb bogarai, a góliátbogarak (Goliathus spp.)

Kelet-afrikai faunatartomány[szerkesztés]

Páratlan a kelet-afrikai nagy tavak (Viktória-tó, Malawi-tó, Tanganyika-tó) biológiai sokfélesége. Számos édesvízi halfaj él itt, köztük a bölcsőszájú halak legtöbb faja.

Jellemző kisemlősök:

Nyugat-afrikai faunatartomány[szerkesztés]

Jellemző madarai a gólyalábú varjak (Picathartidae).

Itt, az Atlanti-óceán partvidékén él a valószínűleg legfeltűnőbb majomfaj, a mandrill (Mandrillus sphinx).

Jellemző kisemlősök:

Dél-afrikai faunatartomány[szerkesztés]

Jellemző madarai a szirtirigófélék (Chaetopidae).

Jellemző kisemlősök:

Partvidékén került elő 1938-ban az élő kövületnek tekintett bojtosúszós maradványhal (Latimeria chalumnae).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]