Afrotropikus faunaterület
A Föld Dudich-féle állatföldrajzi felosztása[1] szerint az etiópiai, más néven: afrotropikus faunaterület az északi faunabirodalom (Arctogea) legdélibb, a déli féltekére átnyúló része. A WWF 8 ökozónára osztja a Földet, eszerint a terület megnevezése afrotropikus ökozóna.
Tartalomjegyzék
Elhelyezkedése, határai[szerkesztés]
Ide tartozik Afrika nagyobbik, a Szaharától délre elterülő része, valamint az Arab-félszigetnek a Ráktérítőtől délre eső harmada. A Szaharában és az Arab-félszigeten is széles átmeneti zóna választja el a holarktikus faunaterülettől. Hozzá soroljuk egyfelől Zanzibárt és az Indiai-óceán más, Afrika szarva közelében elhelyezkedő kisebb-nagyobb szigeteit, másfelől az Atlanti-óceán déli medencéjének szigeteit. Nem tartozik viszont hozzá Madagaszkár a környező szigetekkel — ezeket madagaszkári faunaterület néven önálló állatföldrajzi egységbe különítjük el.
Kialakulása[szerkesztés]
Az Afrika mai képére oly jellemző nagy testű emlősök (patások és nagyragadozók) legtöbbje nem itt fejlődött ki, hanem Eurázsiában. Ez az úgynevezett Siwalik fauna a miocén időszak végén, illetve a pliocén elején vándorolt be több hullámban. Az új, a füves pusztákhoz alkalmazkodott fajok visszaszorították az ősi, erdei állatvilágot, aminek maradványai jobbára csak a Nyugat-Afrikában fennmaradt őserdőkben és Madagaszkár szigetén éltek tovább.
Állatföldrajzi tartományai[szerkesztés]
A területet három állatföldrajzi tartományra tagoljuk:
Éghajlata, növényzete[szerkesztés]
A faunaterület északi és északkeleti része, ill. az Arab-félsziget déli része sivatag, illetve félsivatag. Ugyancsak zonális sivatagok alakultak ki a kontinens délnyugati csücskén; ezek választják el a dél-afrikai faunatartományt a másik kettőtől. Az egyenlítő környéke a trópusi övben van, a Kongó-medencét ennek megfelelően trópusi esőerdő, a Viktória-tó környékének hegyvidékei köderdők borítják. A félsivatagok és az esőerdők közötti sávok növényzete a szavanna.
Állatvilága[szerkesztés]
A faunaterület állatvilága meglehetősen egységes, önálló, gazdag és telített.[2]
Halak[szerkesztés]
A halak közül jellegzetes endemizmusai:
- tüdőshalak (Dipneusti)
- sokúszós csukafélék (Polypteridae).
Hüllők[szerkesztés]
A mérgessiklófélék (Elapidae) közül itt élnek a mambák (Dendroaspis spp.).
Madarak[szerkesztés]
Viszonylag kevés az endemikus faj.
Jellemző madarai:
- struccfélék (Struthioniformes),
- a kígyászkeselyűfélék (Sagittariidae) egyetlen faja a kígyászkeselyű (Sagittarius serpentarius),
- a gyöngytyúkfélék (Numididae),
- az egérmadárfélék (Coliidae),
- a szövőmadárfélék (Ploceidae); ezek néhány faja a madagaszkári faunaterületem él,
- turákófélék (Musophagidae),
- különlegesség a papucscsőrű madár (Balaeniceps rex), családjának egyetlen faja.
Emlősök[szerkesztés]
Jellemző a patások formagazdagsága és sokasága, valamint a sokféle főemlős. Sok a ragadozó és a rágcsáló is. A denevérek közül főleg a nagyobb testű fajok élnek itt.
- csövesfogúak — a rend egyetlen ma élő faja a földimalac (Orycteropus afer),
- Afrosoricida:
- aranyvakondfélék (Chrysochloridae) 21 fajjal és
- tanrekfélék (Tenrecidae) 30 fajjal;
- elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) 15 élő és számos kihalt fajjal.
Endemikus emlőscsalád:
- zsiráffélék (Giraffidae) (két fajjal).
Jellegzetességei a nagy testű növényevő emlősök:
- afrikai elefánt (Loxodonta africana), a Föld legnagyobb szárazföldi állata;
- nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) - a Hippopotamus (valódi víziló) nem egyetlen élő faja;
- keskeny szájú orrszarvú (Diceros bicornis);
- széles szájú orrszarvú (Ceratotherium simum).
Főleg a szavannán számos antilopfaj él.
A ragadozók közül jellemzőek a macskafélék (Felidae); így például itt él:
- a gepárd (Acinonyx jubatus) öt alfaja közül négy,
- az oroszlán (Panthera leo) legtöbb alfaja (ugyancsak egy kivétellel) és
- az afrikai leopárd (Panthera pardus pardus) — a zanzibári leopárd valószínűleg kihalt.
Jellemző kisemlősök:
- több tobzoska faj.
A főemlősök (Primates) közül csak itt élnek a fülesmakik (Galagidae).
Majomfajai a keskenyorrú majmok (Catarrhini) részalrendjének tagjai (miként az ázsiai majmok is). Közülük csak itt élnek:
- a páviánok (Papio spp.),
- cerkófmajomformák (Cercopithecini),
- a karcsúmajomformák (Colobinae) közül a gerezák (kolobuszok).
A faunaterületen az emberszabásúak négy faja endemikus:
- a keleti gorilla (a kelet-afrikai faunatartományban),
- a nyugati gorilla (a nyugat-afrikai faunatartományban),
- a közönséges csimpánz (3 alfaja a nyugat-, egy a kelet-afrikai faunatartományban) és
- a bonobó (a nyugat- és a kelet-afrikai faunatartomány határvidékén).
Ízeltlábúak[szerkesztés]
A faunaterület rovarvilága gazdag és változatos. A trópusi erdőségekben élnek a Föld legnagyobb bogarai, a góliátbogarak (Goliathus spp.)
Kelet-afrikai faunatartomány[szerkesztés]
Páratlan a kelet-afrikai nagy tavak (Viktória-tó, Malawi-tó, Tanganyika-tó) biológiai sokfélesége. Számos édesvízi halfaj él itt, köztük a bölcsőszájú halak legtöbb faja.
Jellemző kisemlősök:
- kelet-afrikai szirtiborz (Heterohyrax brucei)
Nyugat-afrikai faunatartomány[szerkesztés]
Jellemző madarai a gólyalábú varjak (Picathartidae).
Itt, az Atlanti-óceán partvidékén él a valószínűleg legfeltűnőbb majomfaj, a mandrill (Mandrillus sphinx).
Jellemző kisemlősök:
- fürge vidracickány (Potamogale velox)
- nyugat-afrikai fakúszóborz (Dendrohyrax dorsalis)
Dél-afrikai faunatartomány[szerkesztés]
Jellemző madarai a szirtirigófélék (Chaetopidae).
Jellemző kisemlősök:
- szurikáta (Suricata suricatta)
- fokföldi szirtiborz (Procavia capensis)
Partvidékén került elő 1938-ban az élő kövületnek tekintett bojtosúszós maradványhal (Latimeria chalumnae).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Föld DUDICH-féle állatföldrajzi felosztása. [2014. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
- ↑ (NYME)
Források[szerkesztés]
- Nyugat-magyarországi Egyetem: Regionális állatföldrajz: Területegységek
- A Föld DUDICH-féle állatföldrajzi felosztása
- NYME: Nyugat-magyarországi Egyetem: Biogeográfia. Arctogea. Tananyag (.ppt)