Afrotropikus faunaterület

Az etiópiai és a madagaszkári faunaterület

A Föld Dudich-féle állatföldrajzi felosztása szerint az etiópiai, más néven: afrotropikus faunaterület az északi faunabirodalom (Arctogea) legdélibb, a déli féltekére átnyúló része. A WWF 8 ökozónára osztja a Földet, eszerint a terület megnevezése afrotropikus ökozóna.

Elhelyezkedése, határai

Ide tartozik Afrika nagyobbik, a Szaharától délre elterülő része, valamint az Arab-félszigetnek a Ráktérítőtől délre eső harmada. A Szaharában és az Arab-félszigeten is széles átmeneti zóna választja el a holarktikus faunaterülettől. Hozzá soroljuk egyfelől Zanzibárt és az Indiai-óceán más, Afrika szarva közelében elhelyezkedő kisebb-nagyobb szigeteit, másfelől az Atlanti-óceán déli medencéjének szigeteit. Nem tartozik viszont hozzá Madagaszkár a környező szigetekkel — ezeket madagaszkári faunaterület néven önálló állatföldrajzi egységbe különítjük el.

Kialakulása

Az Afrika mai képére oly jellemző nagy testű emlősök (patások és nagyragadozók) legtöbbje nem itt fejlődött ki, hanem Eurázsiában. Ez az úgynevezett Siwalik fauna a miocén időszak végén, illetve a pliocén elején vándorolt be több hullámban. Az új, a füves pusztákhoz alkalmazkodott fajok visszaszorították az ősi, erdei állatvilágot, aminek maradványai jobbára csak a Nyugat-Afrikában fennmaradt őserdőkben és Madagaszkár szigetén éltek tovább.

Állatföldrajzi tartományai

A területet három állatföldrajzi tartományra tagoljuk:

• nyugat-afrikai faunatartomány,
• kelet-afrikai faunatartomány,
• dél-afrikai faunatartomány.

Éghajlata, növényzete

A faunaterület északi és északkeleti része, ill. az Arab-félsziget déli része sivatag, illetve félsivatag. Ugyancsak zonális sivatagok alakultak ki a kontinens délnyugati csücskén; ezek választják el a dél-afrikai faunatartományt a másik kettőtől. Az egyenlítő környéke a trópusi övben van, a Kongó-medencét ennek megfelelően trópusi esőerdő, a Viktória-tó környékének hegyvidékei köderdők borítják. A félsivatagok és az esőerdők közötti sávok növényzete a szavanna.

Állatvilága

A faunaterület állatvilága meglehetősen egységes, önálló, gazdag és telített.

Halak

A halak közül jellegzetes endemizmusai:

• tüdőshalak (Dipneusti)
• sokúszós csukafélék (Polypteridae).

Hüllők

A mérgessiklófélék (Elapidae) közül itt élnek a mambák (Dendroaspis spp.).

Madarak

Viszonylag kevés az endemikus faj.

Jellemző madarai:

• struccfélék (Struthioniformes),
• a kígyászkeselyűfélék (Sagittariidae) egyetlen faja a kígyászkeselyű (Sagittarius serpentarius),
• a gyöngytyúkfélék (Numididae),
• az egérmadárfélék (Coliidae),
• a szövőmadárfélék (Ploceidae); ezek néhány faja a madagaszkári faunaterületem él,
• turákófélék (Musophagidae),
• különlegesség a papucscsőrű madár (Balaeniceps rex), családjának egyetlen faja.

Emlősök

Jellemző a patások formagazdagsága és sokasága, valamint a sokféle főemlős. Sok a ragadozó és a rágcsáló is. A denevérek közül főleg a nagyobb testű fajok élnek itt.

Három endemikus emlősrendje:

• csövesfogúak — a rend egyetlen ma élő faja a földimalac (Orycteropus afer),
• Afrosoricida:
  • aranyvakondfélék (Chrysochloridae) 21 fajjal és
  • tanrekfélék (Tenrecidae) 30 fajjal;
• elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) 15 élő és számos kihalt fajjal.

Endemikus emlőscsalád:

• zsiráffélék (Giraffidae) (két fajjal).

Jellegzetességei a nagy testű növényevő emlősök:

• afrikai elefánt (Loxodonta africana), a Föld legnagyobb szárazföldi állata;
• nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) - a Hippopotamus (valódi víziló) nem egyetlen élő faja;
• keskeny szájú orrszarvú (Diceros bicornis);
• széles szájú orrszarvú (Ceratotherium simum).

Főleg a szavannán számos antilopfaj él.

A ragadozók közül jellemzőek a macskafélék (Felidae); így például itt él:

• a gepárd (Acinonyx jubatus) öt alfaja közül négy,
• az oroszlán (Panthera leo) legtöbb alfaja (ugyancsak egy kivétellel) és
• az afrikai leopárd (Panthera pardus pardus) — a zanzibári leopárd valószínűleg kihalt.

Jellemző kisemlősök:

• több tobzoska faj.

A főemlősök (Primates) közül csak itt élnek a fülesmakik (Galagidae).

Majomfajai a keskenyorrú majmok (Catarrhini) részalrendjének tagjai (miként az ázsiai majmok is). Közülük csak itt élnek:

• a páviánok (Papio spp.),
• cerkófmajomformák (Cercopithecini),
• a karcsúmajomformák (Colobinae) közül a gerezák (kolobuszok).

A faunaterületen az emberszabásúak négy faja endemikus:

• a keleti gorilla (a kelet-afrikai faunatartományban),
• a nyugati gorilla (a nyugat-afrikai faunatartományban),
• a közönséges csimpánz (3 alfaja a nyugat-, egy a kelet-afrikai faunatartományban) és
• a bonobó (a nyugat- és a kelet-afrikai faunatartomány határvidékén).

Ízeltlábúak

A faunaterület rovarvilága gazdag és változatos. A trópusi erdőségekben élnek a Föld legnagyobb bogarai, a góliátbogarak (Goliathus spp.)

Kelet-afrikai faunatartomány

Páratlan a kelet-afrikai nagy tavak (Viktória-tó, Malawi-tó, Tanganyika-tó) biológiai sokfélesége. Számos édesvízi halfaj él itt, köztük a bölcsőszájú halak legtöbb faja.

Jellemző kisemlősök:

• kelet-afrikai szirtiborz (Heterohyrax brucei)

Nyugat-afrikai faunatartomány

Jellemző madarai a gólyalábú varjak (Picathartidae).

Itt, az Atlanti-óceán partvidékén él a valószínűleg legfeltűnőbb majomfaj, a mandrill (Mandrillus sphinx).

Jellemző kisemlősök:

• fürge vidracickány (Potamogale velox)
• nyugat-afrikai fakúszóborz (Dendrohyrax dorsalis)

Dél-afrikai faunatartomány

Jellemző madarai a szirtirigófélék (Chaetopidae).

Jellemző kisemlősök:

• szurikáta (Suricata suricatta)
• fokföldi szirtiborz (Procavia capensis)

Partvidékén került elő 1938-ban az élő kövületnek tekintett bojtosúszós maradványhal (Latimeria chalumnae).

Források

• Nyugat-magyarországi Egyetem: Regionális állatföldrajz: Területegységek
• A Föld DUDICH-féle állatföldrajzi felosztása
• NYME: Nyugat-magyarországi Egyetem: Biogeográfia. Arctogea. Tananyag (.ppt)