Gundifélék

Gundifélék
	Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen
	Gundi (Ctenodactylus gundi)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Sülalkatúak (Hystricomorpha); Brandt, 1855
Alrendág:	Ctenodactylomorphi; Chaline & Mein, 1979
Család:	Gundifélék (Ctenodactylidae); Gervais, 1853
Nemek
	Ctenodactylus; Felovia; Massoutiera; Pectinator;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gundifélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gundifélék témájú médiaállományokat és Gundifélék témájú kategóriát.

A gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

A gundifélék a Ctenodactylomorphi alrendág egyetlen családja.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba 4 nem és 5 faj tartozik:

Fésűsujjú patkányok vagy gundik (Ctenodactylus) Gray, 1830 – 2 faj
Felovia Lataste, 1886 – 1 faj
- Felov gundi (Felovia vae) Lataste, 1886
Massoutiera Lataste, 1885 – 1 faj
- Mzab gundi (Massoutiera mzabi) Lataste, 1881
Pectinator vagy Petrobates Blyth, 1856 – 1 faj
- hosszúfarkú gundi (Pectinator spekei) Blyth, 1856

Jellemzőik[szerkesztés]

A fésűsujjú patkányok nevüket a középső lábujjaikon található szarufogakról kapták, melyeket merev tüskék fednek. Ezeket fésűszerűen, szőrük tisztogatására használják.

Afrikában élnek.

Táplálkozásukat tekintve fűevők (herbivora).

Gundi[szerkesztés]

A gundik Észak-Afrikában élnek. Patkány nagyságú, barna színű állatok. Testük zömök, fejük vaskos, fülük rövid. Mellső lábaik rövidebbek mint a hátsók. Farkuk rövid.

A gundi az araboknál ínyencfalatnak számít.