Gundi

Gundi
	Napozó gundi
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Sülalkatúak (Hystricomorpha);
Alrendág:	Ctenodactylomorphi;
Család:	Gundifélék (Ctenodactylidae);
Nem:	Ctenodactylus; J. E. Gray, 1830
Faj:	C. gundi;
Tudományos név
	Ctenodactylus gundi; Rothmann, 1776
Szinonimák
	Ctenodactylus arabicus (Shaw, 1801); Ctenodactylus massonii Gray, 1830; Ctenodactylus typicus A. Smith, 1834;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Gundi témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gundi témájú kategóriát.

A gundi (Ctenodactylus gundi) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

A gundi Észak-Afrikában Kelet-Marokkótól Nyugat-Líbiáig honos. A gundira madarak, kígyók, sakálok és a nomádok vadásznak, legveszélyesebb ellenségeik mégis a háziállatok, például a kutyák és a macskák. Állományai azonban jelenleg nincsenek veszélyben.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 14-24 centiméter, farokhossza 2-4,5 centiméter és testtömege 165-340 gramm. A gundi bundája hosszú, bársonyos és sűrű. A bunda színe a sötétsárgától a szürkéig váltakozik. A gundi alaposan tisztogatja a bundáját, ugyanis a piszkos vagy nemezes bunda nem szigetel jól. Farka rövid és bozontos. Bundáját több sor merev, görbe sörtéjével tisztítja meg, amelyek lába belső ujjain nőnek. Látása, szaglása és hallása jól fejlett. A felnőtt állatok gyakran figyelőállásba helyezkednek, és veszély esetén hangosan fütyülnek, hogy figyelmeztessék a többieket.

Életmódja

A gundi kolóniákat alkot, sziklákon él és nappal aktív. Tápláléka levelek, virágok, magok és növények szára. Az állat 2-4 évig él.

Élősködői

A Toxoplasma gondii egysejtű eukarióta endoparazita, mely világszerte – így hazánkban is – elterjedt minden húsevő emlősön így az emberen is. A toxoplazmózis nevű betegség kórokozója. 1908-ban Charles Nicolle és Louis Manceaux írták le a kórokozót Tuniszban, a gundi szövetvizsgálatok egyik eredményeként.

Szaporodása

Az ivarérettséget 8-10 hónapos korban éri el. A párzási időszak novembertől áprilisig tart. A vemhesség körülbelül 56 napig tart, ennek végén általában 1-2 utód jön a világra. A gundi kölykök szőrösen, nyitott szemmel és kis metszőfogakkal születnek. Anyjuk hathetes korukig szoptatja őket.

Rokon fajok

A gundi legközelebbi rokona és a Ctenodactylus emlősnem másik faja, a sivatagi gundi (Ctenodactylus vali).

Források

Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Alfred Brehm: Az állatok világa - 1. Fésűs ujjú patkányok vagy gundik (Ctenodactylus Gray), online.

További információk

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. szeptember 26.
Gundik már a Fővárosi Állatkertben is

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap