Afrika irodalma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Afrika országainak hivatalos nyelvei: zöld – arab, kék – francia, narancssárga – angol, bordó – portugál, sárga – egyéb

Afrika népeinek szépirodalmát lehet történelmi, földrajzi és nyelvi alapon is csoportosítanunk. Az ókorban Egyiptomban alakult ki virágzó írásbeliség és irodalom, amely az egész közel-keleti és a görög-római civilizációra jelentős hatást gyakorolt. A középkorban Észak-Afrikában és kisebb részben Kelet-Afrikában bontakozott ki jelentősebb irodalmi élet. Ezek közé tartozott az arab irodalom mellett az elsősorban keresztény vallási témájú kopt, núbiai és etióp irodalom. A 19. századtól kezdve az európai gyarmatosítók hatására Fekete-Afrika területén is sorra születtek a nemzeti irodalmak.

Nyelvi szempontból Afrika rendkívül színes képet mutat, a földrész lakói több száz különböző nyelvet beszélnek. Ezek közül a Szaharától északra a több mint 100 millió afrikai beszélővel rendelkező arab nyelv játszik meghatározó szerepet az irodalomban, bár néhol a berber nyelvű irodalom is jelentős. A klasszikus arab nyelv irodalma majdnem másfél évezredes hagyományra tekint vissza. Emellett az arab fordítások őriztek meg számos ókori görög és indiai művet is, amelyek ezek közvetítésével kerültek vissza az európai irodalmi életbe a reneszánsz idején. Kelet-Afrikában nagy hagyományú, jelentős irodalommal rendelkezik a 46 millió ember által beszélt szuahéli nyelv. Nyugat-Afrikában a legjelentősebb hagyományokra visszatekintő irodalom a joruba nyelvé (Nigéria, kb. 20 millió beszélővel), a kölcsönösen érthető mande nyelveké (bambara, mandinka stb., 10-20 millió beszélő), valamint a volof nyelvé (6 millió beszélő). Említésre méltó helyi irodalma van még Közép-Afrikában a lingala (6 millió), Dél-Afrikában pedig a xhosza, a zulu és a tswana nyelveknek (együtt kb. 20 millió beszélő). Fekete-Afrika irodalmi élete azonban döntő mértékben angol és francia nyelvű. Az angol nyelvű irodalom különösen a Dél-afrikai Köztársaságban, Nigériában és Ghánában, a francia nyelvű pedig leginkább Szenegálban, Kamerunban és Maliban virágzik. A francia nyelv Észak-Afrika egyes országainak irodalmában (különösen Algériában és Marokkóban) szintén nagy szerepet játszik az arab mellett. Dél-Afrikában igen jelentős ezenkívül az afrikaans, illetve néhány fekete-afrikai országban a portugál nyelvű irodalom.

Az afrikai irodalmak története[szerkesztés]

A Halottak könyve részlete
Az írnok szobra (Louvre)
Núbiai nyelvű papirusztöredék, 9. század
Ibn Battúta, arab útikönyvíró
Berber nyelvű kézírásos verseskönyv címlapja (18. század)
Zahi Havassz
Ibráhim Ali Szalmán
Abú l-Kászim Esebbí
Malíka Úfkír
Monszef Gasem

Régi afrikai irodalmak[szerkesztés]

A szerzők neve magyaros átírásban szerepel!

Ókori egyiptomi irodalom[szerkesztés]

Fő szócikk: Ókori egyiptomi irodalom

A világ első irodalma a mezopotámiai irodalom mellett az ókori Egyiptom irodalma volt. Az első egybefüggő egyiptomi szövegek az i. e. 27. századra tehetőek. Ekkor két különböző írás alakult ki: a hieroglif írás és a hieratikus írás. Az írásjegyeket kőbe vésték vagy papiruszból készült hosszú tekercsekre festették. A szépirodalmi és tudományos művekről másolatokat készítettek. A papirusztekercsből álló könyveket templomi és királyi könyvtárakban őrizték. Az egyiptomi irodalom vallási, erkölcsi, tudományos és világi műveket egyaránt nagy számban hozott létre. A legismertebb ránk maradt vallási művek a halállal és a túlvilággal foglalkoznak: a 23 méter hosszú, színes képekkel díszített Halottak könyve, az Amduat könyve és a Kapuk könyve. A vallásos líra műfaja a himnusz volt. A legkiemelkedőbb a megrendítően szép leírásokat tartalmazó Aton-himnusz („naphimnusz”), amelynek szerzője valószínűleg Ehnaton fáraó volt. Az intelmek bölcs mondások gyűjteményei, a legismertebbek az Ipuwer intelmei és a Noferti intelmei. Az elbeszélő irodalom egyik fő csoportját a nehéz életsorsokról, kalandos utazásokról, mesés eseményekről szóló tanító vagy szórakoztató elbeszélések alkotják, míg a másik csoportba a történetírás műfaja tartozik. A legismertebb egyiptomi elbeszélések A paraszt panaszai, a Szinuhe története, A hajótörött története, A két testvér története, valamint A Királyfi és a Sors. A világi lírát a zenés kísérettel előadott úgynevezett „hárfás dalok” jelentették. Ezek gyakran komoly filozófiai problémákat, az élet és halál kérdését tárgyalták, mint az Életuntról szóló költemény. A szerelmet és a természet szépségét ünneplő verseket is írtak. Az egyiptomiak rituális táncokkal összekötött vallási misztériumjátékokat is előadtak. A leggyakrabban eljátszott darab Ozirisz története volt.

A Ptolemaida uralkodók korától (i. e. 3-1. század) az egyiptomi irodalom nyelve a görög lett. A ma ismert legnagyobb egyiptomi történetíró az i. e. 3. században élt Manethón volt, aki a fáraók dinasztiáinak történetét dolgozta fel. Egyiptom további görög nyelvű szerzői közé tartozik a himnuszköltő Fayumi Iszidórosz (i. e. 3–2. század), valamint a két nagy tudományos író, Euklidész (i. e. 330275) és Ptolemaiosz Klaudiosz (i. sz. 90170).

Kopt irodalom[szerkesztés]

Régi etióp irodalom[szerkesztés]

Régi núbiai irodalom[szerkesztés]

  • Keresztény egyházatyák levelei és a szentek élete, 8–15. század

Régi észak-afrikai arab irodalom[szerkesztés]

Régi berber irodalom[szerkesztés]

Régi szuahéli irodalom[szerkesztés]

  • Tambuka története (Utendi wa Tambuka, eposz – 18. század)
  • Pate krónikája (Bwana Kitini herceg 13–19. századi történetgyűjteménye)

Észak-afrikai irodalom, 19–20. század[szerkesztés]

A szerzők neve magyar átírásban szerepel. (A francia nyelven alkotók esetében a francia írásmódú nevet lásd zárójelben!)

Arab irodalom[szerkesztés]

Algéria

Egyiptom

Marokkó

Szudán

Tunézia

Berber nyelvű irodalom[szerkesztés]

Núbiai nyelvű irodalom[szerkesztés]

Francia nyelvű irodalom[szerkesztés]

Algéria

Marokkó

Tunézia

Fekete-Afrika irodalma, 19–20. század[szerkesztés]

A szerzők neve az adott országban szokásos (angolos vagy franciás) írásmóddal szerepel.

Afrikai nyelvű irodalmak[szerkesztés]

Ngũgĩ wa Thiong’o
Hausza eposzénekes Nigerből
Henry Hare Dugmore
Kelet-Afrika[szerkesztés]

Szuahéli irodalom

Egyéb nyelvek

Közép-Afrika[szerkesztés]
Nyugat-Afrika[szerkesztés]

Joruba irodalom (Nigéria)

Egyéb nyelvek

Dél-Afrika[szerkesztés]

Tswana irodalom

Xhosza irodalom (Dél-afrikai Köztársaság)

Zulu irodalom (Dél-afrikai Köztársaság)

Egyéb nyelvek

Samuel Adjai Crowther
Amma Darko
Wole Soyinka
John Maxwell Coetzee
Mongane Wally Serote
Eugene Marais


Európai nyelvű irodalmak[szerkesztés]

Angol nyelvű irodalom[szerkesztés]

Dél-afrikai Köztársaság

Afrikaans nyelvű irodalom[szerkesztés]
Francia nyelvű irodalom[szerkesztés]
Portugál nyelvű irodalom[szerkesztés]

Irodalmi díjak[szerkesztés]

  • Tchicaya U Tam'si Award (afrikai költői műveknek)
  • Caine Prize (angol és francia nyelvű afrikai műveknek)
  • Wole Soyinka Díj (angol és francia nyelvű afrikai műveknek)
  • African Commonwealth Writers Prize (angol nyelvű fekete-afrikai műveknek)
  • Grand Prix littéraire de l'Afrique noire (francia nyelvű fekete-afrikai műveknek)
  • Irodalmi Nobel-díjas afrikai szerzők:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Női szerzők[szerkesztés]

Afrikai születésű szerzők[szerkesztés]

Amerikai (USA) szerzők:

Brit szerzők:

Francia szerzők:

Olasz (itáliai) szerzők:

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Keszthelyi Tibor: Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig, Akadémiai Kiadó, Bp., 1971

További információk (angol nyelven)[szerkesztés]