Ugrás a tartalomhoz

A Farkasréti temető régi árkádsora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Farkasréti temető régi árkádsora
CímBudapest, Érdi út mentén
Építési adatok
Építés éve19001927
Megnyitás1900
Rekonstrukciók éveinem történt
Építési stílusneoromán építészet
TervezőBöhm Henrik, Hegedűs Ármin
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
A Farkasréti temető régi árkádsora (Budapest)
A Farkasréti temető régi árkádsora
A Farkasréti temető régi árkádsora
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 00′ 05″47.481830°N 19.001460°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 00′ 05″47.481830°N 19.001460°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz A Farkasréti temető régi árkádsora témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Farkasréti temető régi Árkádsora, vagy Érdi út felőli falsírboltok[1] egy nagy méretű budapesti temetkezési épületegyüttes.

Története

[szerkesztés]

A Farkasréti temető 1894-ben nyílt meg. Nem sokkal ezt követően felkérést kapott Böhm Henrik és Hegedűs Ármin egy nagy méretű halottasház megtervezésére. Az épület tervei 1899-ben el is készültek, megvalósításukra azonban nem került sor.[2] (A mai ravatalozó 1938-ban épült meg id. Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei alapján,[2] bővebben: A Farkasréti temető ravatalozója és új árkádsora.)

Hegedűs Ármin[3] és Krátky János[4] 1899-ben kapott megbízást egy korszerű, elsősorban észak-itáliai példákat követő farkasréti sírboltrendszer tervezésére. A létesítmény 1900-ban fel is épült.[5] A három, neoromán stílusú épület mélyén felülről, természetes fénnyel megvilágított kriptákat alakítottak ki Hegedűsék. A szinteket összekötő korszerű, egyedi szállítószerkezetet Freissler Antal tervezte.[2]

Az épületeket szabadon álló kriptasor köti össze, nagy méretű, gazdagon díszített síremlékekkel.[2]

1921-ben rekonstrukciós tervek születtek az épületek állagmegóvására.[6] 1927-ben újabb árkádos sírboltokkal és körülbelül 2000 csontfülkével bővítették az együttest. Mivel ez a toldás kivitelezése nem volt igényes, az épületrész gyorsan pusztulásnak indult.[4]

Az épület a második világháború alatt súlyos sérüléseket szenvedett.[2] Napjainkban romosan áll, ugyan látogatható, de omlásveszélyre figyelmeztető táblák vannak kifüggesztve falain. Egy 20. századi, de 1998-ban is jóváhagyott rendelet szerint a temető sírboltjai – szemben a normál sírokkal – az őket megvásárlók tulajdonai, ezért az Árkádsor állapotáért a temetőt üzemeltető Budapesti Temetkezési Intézet nem tud felelősséget vállalni.[6]

A kriptasoron található a híresebb emberek közül Rupp Jakab történész, Gerstenberger Emil építész, Holub József építész és Zipernowsky Károly mérnök nyughelye is. A csontfülkék egyikébe Fusz János zeneszerző, a temető legrégebbi halottjának maradványait helyezték.[4]

Kialakítása

[szerkesztés]
Árkádsor Nyitott kriptasor Árkádsor Csontfülkés Árkádsor Zárt épület
Kívül Kívül Kívül Kívül Kívül
Belül Belül Belül Belül Belül

A nyitott kriptasor

[szerkesztés]

Fal felőli oldal

[szerkesztés]

Számozás:[7]

Rejtő (66.) Gerstenberger és Windisch (65.) Lenz (64.) Melocco (63.) Rupp (61.) Emresz és Ráth (60.) Eckermann (59.) Fröhlich (58.) Tóth és Stadler (?)[8] Csermendy és Kozma (57.) Scholtz (56.) Bún (55.)
Stowasser (54.) Lobmayer és Eckbauer (53.) Thier és Schmidt (52.) Steden és Nagy (51.) Gutjahr (50.) azonosítatlan (49.) Lissak (48.) Holub (47.) Zipernowsky (46.) Győrössy és Csepreghy / Brokés (45.) Országh (44.) Bosnyákovits (43.)

Temető felőli oldal

[szerkesztés]

Számozás:[7]

azonosítatlan azonosítatlan azonosítatlan azonosítatlan Miskolczy Toifelhart (19.) Varga Martin Sztraka Draskóczy Lenhossék Szeiff
Bőke (27.) Wolfram (28.) azonosítatlan (29.) Kummer (30.) azonosítatlan Kubinyi (33.) azonosítatlan Kratz Schuchmayer Barta Buczák Janitschek

Egyéb részletek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_42_11_2003_4_3/?pg=28&layout=s
  2. a b c d e Rosch, i. m.
  3. Rozsnyai, Építőművészek Ybl és Lechner korában, i. m., 315. o.
  4. a b c Lukácsi, i. m.
  5. Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 1., i. m., 44. o.
  6. a b Latyák, i. m.
  7. a b Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 3., i. m., 491. o. skk.
  8. Tóth Jánosné, Stadler Mária gyászjelentése

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]