Siskóc
| Siskóc (Šiškovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Cerna |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32272 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 693 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 82 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 53″, k. h. 18° 39′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 53″, k. h. 18° 39′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Siskóc (horvátul: Šiškovci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Cernához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Vukovártól légvonalban 32, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, a Bigy két partján fekszik.
Történet[szerkesztés]
A középkori Siskóc első írásos említése 1467-ben „Syskocz” alakban történt Újlaki Miklós macsói bánnak abban az oklevelében, melyben özvegy Kórógyi Jánosné elörökíti a valkómegyei Ivánkaszentgyörgy várát és annak tartozékait Rozgonyi Jánosnak.[2] Az ivánkaszentgyörgyi várkastélyhoz tartozott.[3] Nevét feltehetően a nádfélék régi népies nevéről (siska) kapta, de a szónak több értelmezése is van.[4]
A térséget a török 1526-ban Valkóvár eleste után szállta meg és 1687-ig török uralom alatt állt. 1715-ben az egyházlátogatás 40 házat és fából épített templomot említ a településen. 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.
Az első katonai felmérés térképén „Siskovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sisskovcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Siskovcze” néven 76 házzal, 369 katolikus és 40 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] 1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben Siskócot is a polgári Horvátországhoz csatolták.
1857-ben 333, 1910-ben 646 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 21%-a egyéb, 2%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941–1945 között a Független Horvát Államhoz tartozott, majd ismét Jugoszlávia fennhatósága alá került. A múltban a lakói számára nagy problémát jelentett a rossz közúti összeköttetés a községközponttal. A látszólag kicsi 3,5 km óriásivá vált ősszel és tavasszal, mert a heves esőzések és az olvadó hó után az út sártengerré vált. Rossz időben sokszor a Biđen vitorláshajókkal szállították a helyi lakosokat. A múlt század hatvanas éveinek elején végre szilárd burkolatú út épült a két falu között, amely megoldotta ezt a problémát. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 804 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 333 | 375 | 374 | 485 | 541 | 646 | 525 | 541 | 408 | 467 | 558 | 643 | 636 | 625 | 841 | 804 |
Gazdaság[szerkesztés]
A településen a mezőgazdaság, a halászat, a kézművesség és a szolgáltatóipar képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Anna és Szent Joakim tiszteletére szentelt római katolikus temploma a cernai plébánia filiája. Az első templom 1715-ben fából épült a mai temető helyén. 1854-ben épült fel a mai templom immár szilárd anyagból, téglából. 1954-ben a tornyot bádoggal fedték, azóta sok felújítást végeztek az épületen. Minthogy a hívők száma növekedett, egy nagyobb sekrestyét is építettek.
Kultúra[szerkesztés]
A KUD „Slavko Janković” kulturális és művészeti egyesületet 1972-ben a „Seljačka sloga” helyi csoportjaként alapították. 1974-ben Slavko Janković neves népzenész nevét vette fel. Az egyesület működése alatt szinte minden folklórfesztiválon és rendezvényen részt vett egész Szlavóniában és jelen volt a Zágráb Folklórfesztiválokon is. Folklórcsoportjának és tamburazenekarának ma mintegy 40 aktív tagja van.
Oktatás[szerkesztés]
A helyi iskola 1831-ben kezdte meg működését, első tanítója Marko Jemrić volt. 1958 óta a Šiškovci iskola négyosztályos, és a cernai iskola része, míg az 5. és 8. osztályos diákok Cernára járnak iskolába. 2006-ban új iskolaépületet építettek a faluban.
Sport[szerkesztés]
Az NK Budućnost Šiškovci labdarúgóklubot 1966-ban alapították. A csapat jelenleg a megyei 1. ligában szerepel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Diplomatikai levéltár 33481.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Szotarjelentese.com: siska
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...595. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Cerna község hivatalos honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Hrvatski arheološki godišnjak 5/2008. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
