Ördögárok utcai barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. április 15., 21:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kutatástörténet)
Ördögárok utcai-barlang
Az Ördögárok utcai barlang bejárata
Az Ördögárok utcai barlang bejárata
Hossz45,1 m
Mélység21 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés21 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájBudai-hegység
Típushidrotermális, inaktív
Barlangkataszteri szám4732-3
Elhelyezkedése
Ördögárok utcai-barlang (Magyarország)
Ördögárok utcai-barlang
Ördögárok utcai-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 57′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 57′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögárok utcai-barlang témájú médiaállományokat.

Az Ördögárok utcai-barlang megkülönböztetetten védett barlang, amely a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található. A Fazekas-hegy leghosszabb barlangja.

Leírás

Budapest II. kerületében, ezen belül a Fazekas-hegy tömbjének szélén, az Ördög-árok völgyében, az Ördögárok utca 68. számú ház előtt nyílik. Az Ördögárok utcának az 50012 helyrajzi számú területén található. A hegy leghosszabb barlangja. A barlang freatikus, vagy termálvizes kialakulású, feltételezett keletkezési ideje megegyezhet a többi budai hévizes barlangéval. A barlang az úttest közepén lévő telefonakna csak speciálisan nyitható fedelének felnyitásával érhető el. A járatai az Ördög-árok közelében, mélyen a patak szintje alá lehúzódva helyezkednek el. A hossza 45,1 méter, a függőleges kiterjedése és a mélysége 21 méter.

A barlang első leírását készítő Szabó Gyula szerint a barlangot az észak–déli irányú, tektonikus repedések mentén feltörő hévizek alakíthatták ki. A lejárati részt vasbeton alapra ültetett betongyűrűkkel képezték ki, a csapadékvíz-csatorna oldalához építve. Az alapzattól déli irányban található az első természetes barlangüreg, ahonnan nyugati irányban érhető el néhány méter után a barlang fő hasadéka, amely a barlang aljáig lenyúlik. Ezzel párhuzamosan egy kerülőjárat is vezet a barlang mélyebb részeibe.

A barlangban a legjellegzetesebb ásvány a kalcit, amely különféle kristályformákban található meg. Jellemzők a barlangra a gömbfülkék és más hévizes oldásformák.[1]

Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy a még ismeretlen részek az Ördög-árok patakjának a vizét a karsztba vezették. Megkülönböztetetten védett barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával és kutatási céllal látogatható.

Előfordul irodalmában Ördögárok-utcai-barlang (Takácsné 1990) néven is. 1998-ban volt először Ördögárok utcai-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

A barlangot akkor fedezték fel, amikor a hűvösvölgyi Ördögárok utcában 1989 nyarán az ördög-árki nagy átmérőjű csapadékvíz-csatorna építését végezték. A munka közben, egy kiadós felhőszakadás után az Ördögárok utca 68. számú ingatlan előtt, a munkaárok déli részén egy dachsteini mészkőben kialakult üregben tűnt el a nagy mennyiségű csapadékvíz ácsolati elemeket is magával ragadva.

A barlang kutatásáról hét évből érhetők el kutatási jelentések: 1989-ből, 1990-ből és 1993-ból az Erzsébet SC-nek, 1995-ből és 1996-ból a Poligon barlangászainak, 2002-ből és 2004-ből pedig Kraus Sándornak a munkái. Az első, 1989-es kutatás során a feltárás mellett geológiai vizsgálat is zajlott. Az első barlangtérképe 1989. július 27-i felmérés alapján készült és Kárpát József szerkesztette, akinek két munkatársa Kiss Attila és Takácsné Bolner Katalin volt. 1990-ben az Erzsébet SC-nek volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1993-ban további feltárás zajlott. A Poligon első kutatása védelmi szempontokra irányult, 1996-ban pedig újabb feltárásra került sor, és ez alapján új barlangtérkép készült. A 2002-es és 2004-es kutatási jelentésekben csak barlangleírás szerepel.

1989-ben az Erzsébet SC Szabó Gyula által vezetett kutatócsoportja még csak annyit tudott megállapítani, hogy a járatok az akkor megismert végpontjaiktól valószínűleg több irányban is folytatódhatnak, de azokat nagy mennyiségű agyag töltötte fel.[1] Az egyik szűkület átvésésére 1993 decemberében tettek kísérletet az Erzsébet SC kutatói, de nem jártak sikerrel. 1995-ben Szabó Gyula már a Poligon kutatójaként jelentette, hogy a barlangba folyamatos a felszíni csapadékvíz beszivárgása, ami a hátrányok mellett azzal az előnnyel járt, hogy a felfedezés óta eltelt években egy agyaggal eltömődött szifon átmosódott és a korábban magas széndioxid-koncentrációjú barlangi levegő tartósan megtisztult.[2]

1996-ban a barlang állaga nem romlott tovább, a káros felszíni behatások csökkentek, amit erősített a barlangászok rendszeres állagmegóvó tevékenysége is. Az egyesület kutatói megállapították azt is, hogy a barlang feltehetőleg a régi Fazekas-hegyi kőbányában feltárt kisebb barlangok és barlangra utaló jelenségek irányában folytatódhat, amit alátámaszthatnak a feltételezett, folytatódási irányokban álló házak kisebb épületmozgásairól szóló bejelentések is. Ebben az évben a barlangról metszeti barlangtérkép készült.[3]

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Budai-hegységben lévő Ördögárok utcai-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2002-ben Kraus Sándor is összefüggő, bár szűk járatrendszert feltételezett a térségben, mely összekapcsolja a Fazekas-hegy többi, részben már hozzáférhetetlen hévizes üregével.[4] 2004-ben viszont Kraus Sándor azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy nem biztos, hogy az Ördög-árok törésvonala mentén kialakult hévizes járatok barlangrendszerré olvadtak össze.[5]

A 2002. évi MKBT Tájékoztatóban meg van említve, hogy 1995-ben a POLIGON Barlangkutató Geológiai Hidrológiai Egyesület feltárta az Ördögárok utcai-barlang oldaljáratait. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Budai-hegységben lévő Ördögárok utcai-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Budai-hegységben elhelyezkedő, 4732/3 kataszteri számú Ördögárok utcai-barlang.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Budai-hegységben elhelyezkedő Ördögárok utcai-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Ördögárok utcai-barlang (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint az Ördögárok utcai-barlang (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Források

  • Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
  • Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 14. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
  • Kocsis Ákos: Újabb nagy barlangrendszerek megismerésének lehetőségei Budapesten és környékén.
  • Kraus Sándor: Beszámoló Kraus Sándor 2004. évi tevékenységéről. Kézirat. 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 740. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
  • Szabó Gyula: 15 éves a POLIGON. MKBT Tájékoztató, 2002. március–április. 16. old.
  • Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 82. old.

Jegyzetek

További információk