XI. Erik svéd király
| XI. Erik | |
 | |
| Erik királyi pecsétje | |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1222 – 1229 | |
| Elődje | I. János |
| Utódja | II. Knut |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1234 – 1250 | |
| Elődje | II. Knut |
| Utódja | Valdemár |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Erik-ház |
| Született | 1216 (április 10. után) |
| Elhunyt | 1250. február 2. (33 évesen) |
| Nyughelye | Varnhem monostor |
| Édesapja | X. Erik |
| Édesanyja | Dániai Richezával |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Katalin svéd királyné |
| Házastársa | Folkung Katalin |
| Gyermekei | néhány fiatalon meghalt leány (?) |
.png) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz XI. Erik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
XI. Erik Eriksson vagy Selypítő és Sánta Erik (svédül: Erik läspe och halte Eriksson), (1216[1][2] – 1250. február 2.[3]), svéd király 1222 és 1229 között, illetve 1234-től haláláig.
Élete
Édesapja, X. Erik halála után született és 1222-ben, hatévesen került a trónra, I. János halála után. A pápa Eriket már születésekor királlyá akarta koronáztatni, azonban a svéd nemesség és előkelő polgárok Jánost részesítették előnyben, aki akkoriban 15 éves volt, és ezzel döntésképes. Az olustrai csata után – melyben a 13 éves Erik vereséget szenvedett ellenlábasaitól 1229-ben – le kellett mondania a trónról. Az ezt megelőző hét évben hatalom és erély nélküli király volt, így helyette egy tanács vezette az országot. Ennek a tanácsnak egyik tagja Knut Långe (Magas Knut) volt, aki Erik letaszítása után felvette a királyi címet.
Magas Knut halála után Erik dán segítséggel visszaszerezte a trónt,[4] és haláláig megtartotta a királyi címet. Gyermektelenül halt meg.[4]
Erik királyt szerette a népe, valószínűleg azért, mert – betegsége miatt – háborút sosem viselt.[5]
Házassága
Erik felesége a Bjälbo-családból származó Katarina Sunesdotter (1215–1252) volt, akivel 1243/1244-ben[1] házasodott össze, azonban frigyük gyermek nélkül maradt.
Jegyzetek
- ↑ a b Jedvaerding family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ április 10-e után, lévén hogy utószülött volt.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 18.)
- ↑ a b Bokor József (szerk.). Erik, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?) , 60. oldal
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Erik XI. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
- Bengans historiasidor (svéd nyelven). Wadbring.com
Kapcsolódó szócikkek
| Előző uralkodó: I. János |
|
Következő uralkodó: II. Knut |
| Előző uralkodó: II. Knut |
|
Következő uralkodó: Valdemár |
| Yngling-ház (970–1060) |    | |
|---|---|---|
| Stenkil-ház (1060–1125) | ||
| Ulfing-ház1 (1125–1130) | ||
| Sverker-ház2 (1130–1222) | ||
| Erik-ház (1156–1234) | ||
| Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364) | ||
| Mecklenburgi-ház (1364–1389) | ||
| Valdemár-ház3 (1388–1412) | ||
| Griffin-ház (1396–1439) | ||
| Wittelsbach-ház (1441–1448) | ||
| Knutsson-ház (1448–1457) | ||
| Oldenburg-ház (1457–1523) | ||
| Vasa-ház (1523–1654) | ||
| Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720) | ||
| Hessen-Kassel-ház (1720–1751) | ||
| Holstein-Gottorp-ház (1751–1818) | ||
| Bernadotte-ház (1818–) | ||
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház. | ||
