Walter Benjamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Walter Benjamin
Walter Benjamin vers 1928.jpg
Született 1892. július 15.
Berlin, Német Birodalom
Elhunyt 1940. szeptember 26. (48 évesen)
Portbou, Spanyolország,
Foglalkozása filozófus
író

Walter Benjamin (Berlin, Német Birodalom, 1892. július 15.Portbou, Spanyolország, 1940. szeptember 26. német filozófus, irodalomkritikus, esszéista. Művei utóélete révén a 20. század egyik legnagyobb hatású művészetteoretikusa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jómódú zsidó családban született. Bankemberből lett kereskedő apjával folyamatos volt a konfliktusa. 1910-től kezdve versei jelentek meg a Der Anfang (A kezdet) című idealista-polgárellenes ifjúsági lapban. 1912-ben Freiburgban kezdte meg egyetemi tanulmányait filozófia, germanisztika és pszichológia szakokon; itt többek között a neokantiánus Heinrich Rickert előadásait hallgatta, aki erős befolyást gyakorolt rá: az eljövendő filozófia egyik legfontosabb feladatának Kant revízióját tartotta. 1914-ben önként jelentkezett katonának, de alkalmatlannak minősítették. Egyetemi éveit városról városra járva töltötte: tanult Párizsban, Münchenben, Berlinben, s végül 1919-ben a berni egyetemen szerezte meg a doktorátust Der Begriff der Kunstkritik in der deutschen Romantik (A művészetkritika fogalma a német romantikában) című írásával, amely egy évvel később nyomtatásban is megjelent. Ezekben az években ismerkedett meg Gershom Scholemmel, Rainer Maria Rilkével és Ernst Blochhal, s kötött házasságot 1917-ben Dora Sophie Kellerrel.

Paul Klee: Angelus Novus

A húszas évek elején folyamatosan kenyérgondokkal küzdött, álláskeresési kísérletei sorra kudarcba fúltak. 1921-ben kísérletet tett folyóirat-alapításra Angelus Novus címen (a név egy Klee-festmény és egy Benjaminhoz írt Scholem-vers nyomán született), de a lap még az első szám megjelenése előtt megbukott. 1925-ben Goethe Vonzások és választások című regényéről készült habilitációs írását a frankfurti irodalomtörténész bizottság „homályosnak” találta és elutasította, így nem sikerült akadémiai pályára lépnie. Baudelaire-fordításai a műfordító feladatáról szóló előszóval együtt jelentek meg 1923-ban. Theodor Adornóval és Max Horkheimerrel ismerkedett meg Frankfurtban. 1926-tól rendszeres irodalomkritikusi és recenzensi tevékenységet folytatott. Barátja, Gershom Scholem révén megismerkedett a zsidó miszticizmussal. 1926-ban a Szovjetunióba utazott, meglátogatta szerelmét, Aszja Lacisz lett kommunista színésznőt. Utazásáról naplót vezetett. 1927-ben kezdte németre fordítani Proust Eltűnt idők-jét; négy kötet meg is jelent. 1930-ban elvált.

Az 1930-as évek közepétől barátja, Theodor Adorno segítségével több írása jelent meg a frankfurti iskola társadalomfilozófiai lapjában, a Zeitschrift für Sozialforschungban; 1935-től tagja lett szervezetüknek, az Institut für Sozialforschungnak is. Francia írókról, nyelvszociológiáról, a műgyűjtő személyiségről, a műalkotás technikai reprodukálhatóságának kihatásairól írt. Benjamin „szabad kritikus” és „alkalmi fordító” volt. Ismeretségi körén túl alig élvezett figyelmet és megbecsülést.

Hitler hatalomra jutása után Párizsba, majd Spanyolországba, s végül véglegesen újra Párizsba emigrált. A Francia Nemzeti Könyvtárban írta nagyszabású fő művét, a Passzázsok-at (Passagen-Werk), amely végül töredékes maradt. Többször felkereste barátját, Bertolt Brechtet dániai száműzetésében. 1940-ben az előrenyomuló német csapatok elől Spanyolországon keresztül próbált Amerikába jutni, de a Pireneusokban lévő egyik határátkelőnél, Portbou-nál feltartóztatták, és tisztázatlan körülmények között szeptember 26-án este öngyilkosságot követett el.

Utolsó időszakában önéletrajzán, a Berlini gyermekéveken dolgozott. Gyakorlatilag halála előtt írta meg történelemfilozófiai téziseit Über den Begriff der Geschichte (A történelem fogalmáról) címmel , melyeket azóta a filozófiatörténet legtöbbet értelmezett szövegei között tartanak számon.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

On-line művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Róla írják[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]