Tiszakálmánfalva
| Tiszakálmánfalva (Будисава / Budisava) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Újvidék | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1884. | ||
| Irányítószám | 21242 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3825 fő (2002)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 273 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 86 m | ||
| Terület | 14,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 16′ 53″, k. h. 19° 59′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 53″, k. h. 19° 59′ 38″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakálmánfalva témájú médiaállományokat. | |||
Tiszakálmánfalva vagy Budiszava (szerbül Будисава / Budisava, németül Waldneudorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben. Közigazgatásilag Újvidék városi községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Újvidéktől 16 km-re északkeletre, Káty és Sajkásszentiván közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Tiszakálmánfalva újabb telepítésű település, amely 1884-ben a Felsőkabol határában levő Grahova nevű erdő kivágása után keletkezett új magyar telepként, 200 magán és 9 középülettel, amely Tisza Kálmán, akkori miniszterelnökről kapta nevét, és 1894. júliusában belügyminiszteri engedéllyel Felsőkaboltól elkülönítve vált nagyközséggé.
1889-ben római katolikus lelkészséget (curatia) szerveztek; eleinte az istentiszteleteket is az iskolaépületben tartották. 1894-ben megalakult az evangélikus anyaegyház is.
1910-ben 2061 lakosából 1108 magyar, 923 német, 16 szlovák volt. Ebből 947 római katolikus, 147 református, 894 evangélikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2090 | 2122 | 2476 | 2825 | 3502 | 3685 | 3825[2] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2260 | 59,08 |
| Magyarok | 1204 | 31,47 |
| Jugoszlávok | 102 | 2,66 |
| Ukránok | 60 | 1,56 |
| Horvátok | 35 | 0,91 |
| Csehek | 17 | 0,44 |
| Montenegróiak | 12 | 0,31 |
| Ruszinok | 10 | 0,26 |
| Cigányok | 9 | 0,23 |
| Németek | 9 | 0,23 |
| Szlovének | 7 | 0,18 |
| Muzulmánok | 6 | 0,15 |
| Macedónok | 6 | 0,15 |
| Szlovákok | 3 | 0,07 |
| Oroszok | 2 | 0,05 |
| Románok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
További információk[szerkesztés]
- Tiszakálmánfalva története Archiválva 2020. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
