Szomotovci
| Szomotovci (Samatovci) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Bizovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31222 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 509 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′, k. h. 18° 30′45.600000°N 18.500000°EKoordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 18° 30′45.600000°N 18.500000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szomotovci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szomotovci (horvátul: Samatovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bizovachoz tartozik.
Fekvése
Eszéktől 15 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszéket Nekcsével összekötő főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal mentén Bizovac és Józseffalva között fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. Határában a korai újkőkorszakhoz tartozó Starčevo és a középső újkőkorhoz tartózó Sopot kultúra és a kőrézkori kosztoláci kultúra leleteit is megtalálták. A leletek egy részét, köztük sok kőszerszámot ma a zágrábi régészeti múzeumban, másik részét az eszéki múzeumban őrzik.
Szomotovci a török uralom idején keletkezett. Első írásos említése az 1579-es török defterben a karasi náhije részeként történt „Sonbotovci” néven.[2] A falu a felszabadító harcok során elnéptelenedett, majd újratelepült. Az 1698-as kamarai összeírásban „Szomotofczi” néven Petrovicz déli szomszédjaként szerepel. 1702-ben „Summotofzy/Sumotofzy” írásmóddal találjuk. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa, de területe sokáig lakatlan volt.
A mai település a 19. század elején mezőgazdasági majorként keletkezett a valpói uradalom területén, majd a környező földek megművelésére Dél-Magyarország területéről németeket és magyarokat telepítettek be. 1857-ben 41, 1910-ben 177 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 34%-a német, 31%-a horvát, 24%-a magyar, 8%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A német és magyar lakosságot a második világháború idején a partizánok elüldözték. Sokakat a valpói fogolytáborba hurcoltak, majd kitelepítettek. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 613 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 41 | 0 | 89 | 144 | 184 | 177 | 126 | 192 | 230 | 348 | 432 | 525 | 582 | 568 | 616 | 613 |
Gazdaság
A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik és a közeli városokban dolgozik.
Nevezetességei
A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a bizovaci plébánia filiája.
Oktatás
A településen a bizovaci Bratoljub Klaić általános iskola területi iskolája működik.
Sport
Az NK Sloga 1958 Samatovci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 1958-ban alapították.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ https://edoc.site/stjepansran-sandakpoega1579godine-pdf-free.html Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Bizovac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája
- Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)
