Szikipacsirta

Szikipacsirta
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Pacsirtafélék (Alaudidae);
Nem:	Calandrella;
Faj:	C. brachydactyla;
Tudományos név
	Calandrella brachydactyla; (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
	A szikipacsirta elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves költözési útvonal telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szikipacsirta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szikipacsirta témájú médiaállományokat és Szikipacsirta témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. november 15.) ezen a változaton alapul.

A szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Dél-Európában, Észak-Afrikában, Törökországban, Ázsia mérsékelt övi területein, valamint Oroszország déli részétől egészen Mongóliáig fészkel. Kelet-Európában ritka.

Megjelenése

Testhossz 13-14 centiméter, szárnyfesztávolság 25-30 centiméter, testtömeg 20-26 gramm. Éneke verébcsiripelés-szerű, de annál sokkal gyorsabb és magasabb hangokból áll.

Életmódja

Tápláléka rovarokból és magvakból áll.

Szaporodása

A talajra készíti el fészkét, fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 13 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 12-13 nap.

Kárpátmedencei előfordulása

Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő. Becsült állománynagysága 20-50 pár. A hazai állomány külön alfajt alkot (Horváth 1956), amit egyes rendszerzők vitatnak.

Alfajok

C. b. brachydactyla (Leisler, 1814) – Franciaországtól az Ibériai-félszigeten keresztül Olaszországig, Romániában és a Balkán-félszigeten (feltehetően Ukrajnában és Oroszország déli részén is valamint északnyugat-Afrikában) költ, a telet Afrikában tölti;
C. b. hungarica (Horváth, 1956) – Magyarországon és észak-Szerbiában (a Vajdaság területén) költ (feltehetően dél-Szlovákiában is), a telet Afrikában tölti;
C. b. rubiginosa (Fromholz, 1913) – északnyugat-Afrikában (Marokkótól Líbiáig) valamint Máltában költ, télen Afrika délebbi terülteire húzódik vissza;
C. b. hermonensis (Tristram, 1865) – dél-Törökország, dél-Szíria, északkelet-Egyiptom;
C. b. woltersi (Kumerloeve, 1969) – dél-Törökország, északnyugat-Szíria;
C. b. artemisiana (Banjkowski, 1913) – Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Iránban költ, a telet többnyire délnyugat-Ázsiában tölti;
C. b. longipennis (Eversmann, 1848) – Ukrajnától és dél-Oroszországtól észak-Mongóliáig valamint északkelet-Kínáig (Mandzsúria) költ, a telet többnyire dél-Ázsiában tölti;
C. b. dukhunensis (Sykes, 1832) – délnyugat-Kínában (Tibet) és közép-Kínában költ; a telet dél-Ázsiában tölti.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
[tp://www.mme-monitoring.hu/birds.php?huring=CALBRA Az MME Monitoring Központjának adatlapja]
Horváth L 1956. A new race of the Short-Toed Lark from Hungary^{[halott link]}. Bulletin of The British Ornithologists' Club 76: 132-132.
Calandrella brachydactyla - hbw.com (angolul)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap