Szikipacsirta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szikipacsirta
Tîtîyê beyaran.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Pacsirtafélék (Alaudidae)
Nem: Calandrella
Faj: C. brachydactyla
Tudományos név
Calandrella brachydactyla
(Leisler, 1814)
Elterjedés
A szikipacsirta elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A szikipacsirta elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szikipacsirta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szikipacsirta témájú médiaállományokat és Szikipacsirta témájú kategóriát.

A szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német zoológus és ornitológus írta le 1814-ben, az Alauda nembe Alauda brachydactila néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Európában, Észak-Afrikában, Törökországban, Ázsia mérsékelt övi területein, valamint Oroszország déli részétől egészen Mongóliáig fészkel. Kelet-Európában ritka. [4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól szeptemberig tartózkodik itt. Becsült állománynagysága 6-20 párra tehető (2000-2012).[5] A hazai állomány külön alfajt alkot (Horváth 1956), amit egyes rendszerzők vitatnak.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossz 13-14 centiméter, szárnyfesztávolság 25-30 centiméter, testtömeg 20-26 gramm.[5] Éneke verébcsiripelés-szerű, de annál sokkal gyorsabb és magasabb hangokból áll.

Alondra.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, valamint főleg télen magvakat is fogyaszt.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

A talajra készíti el fészkét, fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 13 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 12-13 nap.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  3. a b Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]