Ugrás a tartalomhoz

Szikipacsirta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szikipacsirta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Pacsirtafélék (Alaudidae)
Nem: Calandrella
Faj: C. brachydactyla
Tudományos név
Calandrella brachydactyla
(Leisler, 1814)
Elterjedés
A szikipacsirta elterjedési területe

  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
A szikipacsirta elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szikipacsirta témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szikipacsirta témájú médiaállományokat és Szikipacsirta témájú kategóriát.

A szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.[1][2]

A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német zoológus és ornitológus írta le 1814-ben, az Alauda nembe Alauda brachydactila néven.[3]

Dél-Európában, Észak-Afrikában, Törökországban, Ázsia mérsékelt övi területein, valamint Oroszország déli részétől egészen Mongóliáig fészkel. Kelet-Európában ritka.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól szeptemberig tartózkodik itt. Becsült állománynagysága 6-20 párra tehető (2000-2012).[5] A hazai állomány külön alfajt alkot (Horváth 1956), amit egyes rendszerzők vitatnak.

Testhossz 13-14 centiméter, szárnyfesztávolság 25-30 centiméter, testtömeg 20-26 gramm.[5] Éneke verébcsiripelés-szerű, de annál sokkal gyorsabb és magasabb hangokból áll.

Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, valamint főleg télen magvakat is fogyaszt.[5]

A talajra készíti el fészkét, fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 13 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 12-13 nap.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint forint.[5]

  1. "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20220109. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  2. "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20220109. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  3. 1 2 "Avibase". Hozzáférés: 20220109. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  4. "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20200120. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  5. 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 20200119. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]