Geta római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Publius Septimius Geta római császár szócikkből átirányítva)
Geta
Geta.jpg
Geta büsztje

a Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
211. február 5. – december 26.
Elődje Septimius Severus
Utódja Caracalla
Életrajzi adatok
Uralkodóház Severus-dinasztia
Teljes neve Publius Septimius Geta (születési)[1]
Imperator Caesar Publius Septimius Geta Augustus (209-től)[2]
Született 189. március 27.
Róma
Elhunyt 211. december 26. (22 évesen)
Édesapja Septimius Severus
Édesanyja Iulia Domna

Imperator Caesar Publius Septimius Geta Augustus, született Publius Septimius Geta, (189. március 27.211. december 26.) 209 és meggyilkolása között Caracalla társcsászára a Római Birodalomban.

Családi körülményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Septimius Severus és Julia Domna (aki egy szíriai főpap lánya volt) fiatalabb gyermeke, Caracalla öccse. 189. március 7-én született Észak-Afrikában, ahol apja helytartó volt, de a pannóniai légiók 193. április 9-én Carnuntumban császárrá kiáltották ki. 197-ben gyermekként elkísérte szüleit és testvérét a parthus háborúba. 198-ban apja Ktésziphonnál kivívott győzelme után Caesarrá nevezte ki, amikor idősebbik fia Augustus lett. 199 és 202 között a Római Birodalom keleti területeit utazta be. 203 és 204 között apjával és bátyjával szülőföldjére, Észak-Afrikába utazott. Geta első alkalommal (a második konzulságát töltő) Caracalla társkonzulja lett. A két testvér közötti viszony már ekkor ellenséges volt.

Ellenségessége Caracallával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A császár Septimius Severus mindent elkövetett, hogy két fiát a gyermekkoruktól tartó ellenségeskedésből összebékítse. 205 és 207 között idejének nagy részét fiaival együtt Campaniában töltötte, ennek érdekében neveztette ki 208-ban őket társkonzullá. 209-ben átvette Britannia tartomány irányítását és teljes címe Imperator Caesar Publius Septimius Geta Pius Augustus lett majd egy év múlva a diadalmas Britannicus jelzőt is megkapta.

A társuralkodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Severus 211-ben bekövetkezett halála után Caracalla és Geta társ-Augustus lett, de ellenségeskedésük erősödött. A viszony romlásában a kortársak szerint Caracalla vitte a kezdeményező szerepet, öccse véleményét állandóan figyelmen kívül hagyta. Severus tanácsadói és a hadsereg is Geta támogatója volt. Apjuk hamvaival anyjuk Julia Domna kíséretében a fővárosba igyekeztek, ahol apjuk temetése és istenné avatása után mindketten erős katonai védelmet szervezve külön éltek. Előterjesztettek egy a birodalom területi felosztását tartalmazó tervet, ami Európát Caracalla, míg Ázsiát Geta fennhatósága alá helyezte, de anyjuk félve befolyásának csökkenésétől, ennek végrehajtását ellenezte.

Geta meggyilkolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Caracalla a Saturnalia ünnepségeit akarta felhasználni testvére meggyilkolására, de terve kiszivárgott és Geta megerősítette testőrségét. Caracalla azt javasolta anyjának, hogy hívja meg mindkettőjüket fegyvertelenül magához kieszközölni az összebékülést. 211. február 4-én, amikor Geta belépett a találkozás helyszínéül szolgáló terembe, Caracalla centurióinak egy csoportja behatolt oda és Getát lekaszabolták. Caracalla azzal vádolta öccsét, hogy összeesküvést szervezett ellene. Egyes légiók kezdeti ellenkezése ellenére Caracalla megszerezte a testőrség és a szenátus támogatását. Geta nevét a feliratokból kivakartatta, támogatóit – így a gyilkossággal szembeszegülő Papinianus (preafectus praetorio) kiváló jogtudóst is – kivégeztette.

Kortársi vélemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történetíró Cassius Dio elítélte ifjúkori kicsapongásai miatt. Aurelius Victor szerint – Caracallával ellentétben – előzékeny és kiegyensúlyozott fiatalember volt. A Historia Augusta azt írja róla, hogy "…Bátyja mindig gyűlölte, ő tekintetbe vette apja véleményét és anyjával sokkal gyengédebb viszonyban volt, mint bátyja."

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Krawczuk: Római császárok: Krawczuk, Aleksander. Római császárok. Lazi Könyvkiadó, Szeged (2008). ISBN 978-963-267-023-2 
  • Michael Grant: Róma császárai. Corvina. Budapest. 1996.
  • Ferenczy Endre – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma. Tankönyvkiadó. Budapest. 1992.


Elődei:
Lucius Fabius Cilo
és
Marcus Annius Flavius Libo
Consul
205
Kollégája:
Caracalla
SPQR
Utódai:
Marcus Nummius Umbrius
és
Lucius Fulvius Gavius


Elődei:
Lucius Annius Maximus
és
Lucius Septimius Severus Aper
Consul
208
Kollégája:
Caracalla
SPQR
Utódai:
Lucius Aurellius Commodus Pompeianus
és
Quintus Hedius Lollianus Plautius Avitus


Előző uralkodó:
Septimius Severus
Római császár
209 – 211
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Caracalla
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Geta római császár témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap