Geta római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Publius Septimius Geta római császár szócikkből átirányítva)
Geta
Geta büsztje
Geta büsztje

a Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
211. február 5. – december 26.
Elődje Septimius Severus
Utódja Caracalla
Életrajzi adatok
Uralkodóház Severus-dinasztia
Teljes neve Publius Septimius Geta (születési)[1]
Imperator Caesar Publius Septimius Geta Augustus (209-től)[2]
Született 189. március 27.
Róma
Elhunyt 211. december 26. (22 évesen)
Róma
Édesapja Septimius Severus
Édesanyja Iulia Domna
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Geta témájú médiaállományokat.

Imperator Caesar Publius Septimius Geta Augustus, született Publius Septimius Geta, (189. március 27.211. december 26.) 209 és meggyilkolása között Caracalla társcsászára a Római Birodalomban.

Családi körülményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Septimius Severus és Julia Domna (aki egy szíriai főpap lánya volt) fiatalabb gyermeke, Caracalla öccse. 189. március 7-én született Észak-Afrikában, ahol apja helytartó volt, de a pannóniai légiók 193. április 9-én Carnuntumban császárrá kiáltották ki. 197-ben gyermekként elkísérte szüleit és testvérét a parthus háborúba. 198-ban apja Ktésziphonnál kivívott győzelme után Caesarrá nevezte ki, amikor idősebbik fia Augustus lett. 199 és 202 között a Római Birodalom keleti területeit utazta be. 203 és 204 között apjával és bátyjával szülőföldjére, Észak-Afrikába utazott. Geta első alkalommal (a második konzulságát töltő) Caracalla társkonzulja lett. A két testvér közötti viszony már ekkor ellenséges volt.

Ellenségessége Caracallával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A császár Septimius Severus mindent elkövetett, hogy két fiát a gyermekkoruktól tartó ellenségeskedésből összebékítse. 205 és 207 között idejének nagy részét fiaival együtt Campaniában töltötte, ennek érdekében neveztette ki 208-ban őket társkonzullá. 209-ben átvette Britannia tartomány irányítását és teljes címe Imperator Caesar Publius Septimius Geta Pius Augustus lett majd egy év múlva a diadalmas Britannicus jelzőt is megkapta.

A társuralkodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Severus 211-ben bekövetkezett halála után Caracalla és Geta társ-Augustus lett, de ellenségeskedésük erősödött. A viszony romlásában a kortársak szerint Caracalla vitte a kezdeményező szerepet, öccse véleményét állandóan figyelmen kívül hagyta. Severus tanácsadói és a hadsereg is Geta támogatója volt. Apjuk hamvaival anyjuk Julia Domna kíséretében a fővárosba igyekeztek, ahol apjuk temetése és istenné avatása után mindketten erős katonai védelmet szervezve külön éltek. Előterjesztettek egy a birodalom területi felosztását tartalmazó tervet, ami Európát Caracalla, míg Ázsiát Geta fennhatósága alá helyezte, de anyjuk félve befolyásának csökkenésétől, ennek végrehajtását ellenezte.

Geta meggyilkolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Caracalla a Saturnalia ünnepségeit akarta felhasználni testvére meggyilkolására, de terve kiszivárgott és Geta megerősítette testőrségét. Caracalla azt javasolta anyjának, hogy hívja meg mindkettőjüket fegyvertelenül magához kieszközölni az összebékülést. 211. február 4-én, amikor Geta belépett a találkozás helyszínéül szolgáló terembe, Caracalla centurióinak egy csoportja behatolt oda és Getát lekaszabolták. Caracalla azzal vádolta öccsét, hogy összeesküvést szervezett ellene. Egyes légiók kezdeti ellenkezése ellenére Caracalla megszerezte a testőrség és a szenátus támogatását. Geta nevét a feliratokból kivakartatta, támogatóit – így a gyilkossággal szembeszegülő Papinianus (preafectus praetorio) kiváló jogtudóst is – kivégeztette.

Kortársi vélemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történetíró Cassius Dio elítélte ifjúkori kicsapongásai miatt. Aurelius Victor szerint – Caracallával ellentétben – előzékeny és kiegyensúlyozott fiatalember volt. A Historia Augusta azt írja róla, hogy "…Bátyja mindig gyűlölte, ő tekintetbe vette apja véleményét és anyjával sokkal gyengédebb viszonyban volt, mint bátyja."

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Geta római császár témájú médiaállományokat.
  • Krawczuk: Római császárok: Krawczuk, Aleksander. Római császárok. Lazi Könyvkiadó, Szeged (2008). ISBN 978-963-267-023-2 
  • Michael Grant: Róma császárai. Corvina. Budapest. 1996.
  • Ferenczy Endre – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma. Tankönyvkiadó. Budapest. 1992.


Elődei:
Lucius Fabius Cilo
és
Marcus Annius Flavius Libo
Consul
205
Kollégája:
Caracalla
SPQR
Utódai:
Marcus Nummius Umbrius
és
Lucius Fulvius Gavius


Elődei:
Lucius Annius Maximus
és
Lucius Septimius Severus Aper
Consul
208
Kollégája:
Caracalla
SPQR
Utódai:
Lucius Aurellius Commodus Pompeianus
és
Quintus Hedius Lollianus Plautius Avitus


Előző uralkodó:
Septimius Severus
Római császár
209 – 211
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Caracalla