Pátra
| Pátra (Πάτρα) | |
 |
|
| Pátra az erődből nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| prefektúra | Akháj prefektúra |
| Jogállás | város |
| Kerületei | 11 |
| Polgármester | Andreas Fouras |
| Irányítószám | 26x xx |
| Körzethívószám | 2610 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 171 616 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 1369 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0-10 m |
| Terület | 125.4 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Pátra
Pozíció Görögország térképén
|
|
| é. sz. 38° 15′, k. h. 21° 44′ | |
| Pátra weboldala | |
Pátra (görög Πάτρα, ógörög Πάτραι, Patrai, latin Patrae) Görögország negyedik legnagyobb városa és a nyugat-görögországi Ahaia prefektúra székhelye.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A város a Peloponnészosz északi részén, az 1926 méter magas Panahaiko hegy lábánál, a Pátrai-öböl partján helyezkedik el. A város 215 km-re fekszik Athéntól, 94 km-re Pürgosztól, 134 km-re Korinthosztól és 144 km-re Tripolitól. A legfontosabb folyó a közelben a Glafkosz, mely a Panakhaikó hegyen ered, és a városon keresztül ömlik a tengerbe. A nagy esésű folyó 1925 óta szolgál energiával a környező falvaknak. Itt épült az ország legelső vízerőműve is. A folyó ivóvízként is szolgál Pátra lakosainak.
Történelem [szerkesztés]
A város helyén már időszámításunk előtt 3000 évvel is létezett egy kisebb település. A mükénéi uralom alatt (Kr. e. 1580-1100) a település kisebb virágzásnak indult. Miután a Római Birodalom Kr. e. 280-ban leigázta Hellászt, a település nagyobb jelentőséggel kezdett bírni. Fontos szerepet játszott a második Akháj Szövetség megkötésében más településekkel együtt. Kr. e. 146-ban Augustus császár római kolóniát alapított a város helyén, így a római korban a település egyszerű mezőgazdaságból élő faluból fontos kikötővárossá nőtte ki magát. Krisztus után a város fontos keresztény központtá vált, majd a Római Birodalom ketté válása után is megőrizte fontosságát mint kikötőváros. 1204-ben a keresztes hadjárat során lovagok megalapították az Akháj Fejedelemséget, melynek a város is a része lett. 1430-ban az Ottomán Birodalom leigázta Bizáncot, így hamarosan az Akháj fejedelemség is török kézre került. Ezután Velence és Genova számos támadást intézett a törökök ellen a város visszafoglalása érdekében, de Pátra 1828-ig török kézen maradt. Ekkor a francia expedíciós hadtest segítségével a város felszabadult, majd gyorsan a független Görögország második legfontosabb városává vált. A 20. század elején gyors fejlődésnek indult, és Pátra lett az első görög város ahol megjelent az utcai világítás is. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek, majd a második világháború alatt olasz és német csapatok szállták meg.
A város napjainkban [szerkesztés]
Napjainkban a város jelentős idegenforgalommal bír. Ezt szolgálja a sok szálloda és a szórakozóhelyek. Nevezetességei között van a város fölé emelkedő török kori erőd és a gyönyörű Szent András Székesegyház. Továbbá nevezetes a 2004-ben épült Peloponnészoszt és Közép-Görögországot összekötő monumentális híd, mely a város mellett ível át a Korinthoszi-öblön. Januárban a városban kerül megrendezésre a Pátrai Karnevál, melyen artisták, zenészek és különböző mutatványosok lépnek fel. Az eseményt már 160 éve minden évben megrendezik a városban. Továbbá híres még a Pátrai Nemzetközi Fesztivál, melynek során színdarabok és musicaleket tekinthetünk meg minden nyáron töménytelen mennyiségben. A kulturális életet szolgálja a város számos galériája, könyvtára és színháza, köztük a híres Apolló Színház. A város 2006-ban Európa kulturális fővárosa lett.
Testvérvárosai [szerkesztés]
Bydgoszcz, Lengyelország
Chişinău, Moldova
Bari, Olaszország- Ancona, Olaszország
Gjirokastër, Albánia
Split, Horvátország- Reggio di Calabria, Olaszország
Limassol, Ciprus
Craiova, Románia
Banja Luka, Bosznia-Hercegovina- Famagusta, Ciprus
Saint-Étienne, Franciaország
Debrecen, Magyarország
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Patras című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos honlapja
- A pátrai karnevál honlapja (görögül és angolul)
- Pátra, Európa kulturális fővárosa 2006-ban (görögül és angolul)
- Pátrai kalauz
- Video about Patras Carnival from Travel Channel videó a pátrai karneválról
- Videó a kulturális főváros projektről
| Előző: Cork |
|
Következő: Luxembourg, Nagyszeben |
