Mónosbél
Mónosbél | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Bélapátfalvai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Sándorné (független)[1] | ||
Irányítószám | 3345 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 391 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 20° 20′ 02″48.035000°N 20.334000°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 20° 20′ 02″48.035000°N 20.334000°E | |||
Mónosbél weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mónosbél témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mónosbél község Heves megye Bélapátfalvai járásában.
Fekvése
A Bükk-vidéken, a Mónos-patak két oldalán helyezkedik el. Bélapátfalvától 3 kilométerre, Egertől 19 kilométer távolságra. A falu keleti szélén a Bükk hegyei emelkednek: az 570 méter magas Kis-szoros tető, az 548 méter magas Hársas tető és az 543 méter magas János-hegy.[3] Az Eger–Putnok-vasútvonalon két megállása is volt a vonatoknak (Mónosbél[4] és Tardosi kőbányák[5]), az utóbbi azonban már megszűnt.
Nevének eredete
Nevének Mónos előtagját egykori malmairól kapta, míg a bél utótag egykori birtokosának, a Bél nemzetségnek nevéből ered.
Története
Nevét 1261-ben említette először oklevél Beel, majd Albeel formában, ebben a században a Bél nemzetség birtoka volt. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék is említette Monosbeel alakban írva. Eger 1552-es török ostroma idején elpusztult és csak a 17. században népesült be újra, bár ekkor is még csak néhány család lakott itt. A század végén a Béky család birtoka lett, de 1687-ben, a törökök kiűzésekor ismét elpusztult, és ettől kezdve két évszázadon keresztül csak puszta volt, melynek szántóföldjeit, rétjeit, sertéshízlalásra alkalmas makkos erdeit, számos – a Mónos-patakon levő – malmát a közbirtokosok a török időktől kezdve bélapátfalvai gazdáknak adták bérbe, heteddézsma ellenében.
A 18. század elején Mónosbél-puszta néven volt ismert, birtokosa ekkor a Szabó család volt, a kevés számú lakosa pedig urasági cseléd volt.
A Mónosbél feletti tardosi kőbányában nagy mennyiségben bányásztak mészkövet is.[6]
1910-ben 296 lakosából 292 magyar volt. Ebből 255 római katolikus, 3 görögkatolikus, 18 református, 18 izraelita volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Varga Sándorné (független)[7]
- 1994–1998: Varga Sándorné (független)[8]
- 1998–2002: Varga Sándorné (független)[9]
- 2002–2006: Varga Sándorné (független)[10]
- 2006–2010: Varga Sándorné (független)[11]
- 2010–2014: Varga Sándorné (független)[12]
- 2014–2019: Varga Sándorné (független)[13]
- 2019-től: Varga Sándorné (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 375 | 363 | 358 | 416 | 407 | 391 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,5%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (20,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43%, református 5,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,8% (43% nem nyilatkozott).[15]
Nevezetességei
- Római katolikus templomát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, 1785-ben épült.
- 2011-ben egy közmunka program keretében kitakarítottak egy gyümölcsöst a település templomának kertjében, amit 1785-ben telepítettek szervita szerzetesek. A fák a következő évben – hosszú idő után – újra termést hoztak, ami ilyen idős fák esetében szakértői vélemény szerint ritkaság. Az almás felfedezése és új életre kelése egyedülálló lehetőséget teremt kertészeti szakembereknek, hogy a közel 230 éves állapotukban megmaradt növényeket genetikai és kertészeti szempontból megvizsgálják.[16]
- Vidróczki Márton (1837–1873) Legendás mátrai betyár szülőfaluja.
Jegyzetek
- ↑ a b Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Mónosbél története. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=monb
- ↑ http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=tard
- ↑ http://kisvasut.hu/showgallery.php?i=14638&t=
- ↑ Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. május 9.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Mónosbél Helységnévtár
- ↑ Példátlan génkincset találtak a Bükk lábánál Archiválva 2013. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – hirado.hu (2013. április 25.)
További információk
Mikófalva | Bükkszentmárton | Bélapátfalva |
Egerbocs | Bükki Nemzeti Park | |
Bátor | Szarvaskő | Felsőtárkány |