Martin Scorsese

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen XXLVenom999 (vitalap | szerkesztései) 2021. január 25., 12:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (New York-iak kategória hozzáadva (a HotCattel))
Martin Scorsese
Martin Scorsese 2010-ben
Martin Scorsese 2010-ben
SzületettMartin Marcantonio Luciano Scorsese
1942. november 17. (81 éves)
New York, New York, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága
HázastársaLaraine Marie Brennan
(1965–1971)
Julia Cameron
(1976–1977)
Isabella Rossellini
(1979–1982)
Barbara De Fina
(1985–1991)
Helen Morris
(1999–)
Gyermekei
  • Cathy Scorsese
  • Francesca Scorsese
  • Domenica Cameron-Scorsese
SzüleiCatherine Scorsese
Charles Scorsese
Foglalkozásafilmrendező
színész
forgatókönyvíró
Tisztségea Cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke
Iskolái
  • Tisch School of the Arts
  • Cardinal Hayes High School
KitüntetéseiOscar-díj
Legjobb rendező
A tégla (2006)

Magassága160 cm

Martin Scorsese aláírása
Martin Scorsese aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Scorsese témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Martin Scorsese (New York, New York, 1942. november 17. –) Oscar-díjas olasz-amerikai[2] filmrendező, a modern filmművészet egyik legelismertebb alkotója.[3] Több mint 50 éves karrierje során alkotásai gyakran visszatérnek az olasz-amerikai társadalmi identitáshoz és a római katolicizmus erkölcsi kérdéseihez,[4] mint a bűn, bűnhődés, bosszú, hit, macsóság, szervezett bűnözés, társadalmi egyenlőtlenségek. Művészetét már számos kitüntetéssel és elismeréssel jutalmazták.[5]

Az egyetemes filmművészetért nem csak alkotásaival, hanem szervezeteivel is hozzájárult:[6] 1990-ben megalapította a The Film Foundation nonprofit szervezetet, majd 2007-ben a World Cinema Foundation-t. Az amerikai kultúrához való hozzájárulásáért AFI életműdíjjal tüntették ki.[7] Ezen felül Oscar-, Arany Pálma-, Cannesi Legjobb Rendezés-, Silver Lion-, Grammy-, Emmy-, Golden Globes-, BAFTA-, és Amerikai Rendezők Céhének díjával kitüntetett.

Élete

Kezdetek

1942, november 17-én született a New York-i Queens-ben. Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a környékbeli gyerekekkel, így gyermekkori évei nagy részét a moziban töltötte. A munkásosztályból származó szüleivel, Charlesszal és Catherine-nal New York Little Italy részébe költözött, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A katolikus nevelésben részesült Martin eredetileg papnak készült, de rájött, hogy az ő igazi hivatása a mozi. Beiratkozott a New York Egyetemre, ahol 1964-ben diplomázott angol, majd két év múlva a filmes szakon. 1963-ban készítette első filmjét, egy 9 perces rövidfilmet, aminek címe Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyan helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte első nagyjátékfilmjét a Ki kopog az ajtómon címen. A főszerepet Harvey Keitel játszotta, aki később állandó alkotótársa lett. Scorsese tanított az egyetemen, tanítványai közé tartozott Oliver Stone is.

70-es évek

A hetvenes években Hollywoodba ment, ahol vágóként dolgozott, és Roger Corman producer vette szárnyai alá. Martin az American International Pictures részére készítette el első nagyjátékfilmjét Boxcar Bertha címen, ami még nem volt méltó a tehetségéhez. Az Aljas utcák azonban már meghozta számára a várva várt sikert. Az önéletrajzi ihletésű filmben népszerű zenéket alkalmazott és egyedi stílustechnikát. A filmben Keitel mellett feltűnt egy fiatal tehetség, Robert De Niro is. Arizonában kezdett hozzá az Alice már nem lakik itt című film forgatásához, 1974-ben. A főszerep Ellen Burstynnek meghozta a legjobb színésznő Oscar-díját. Az 1974-ben készített Italianamerican dokumentumfilmjében feltűntek a szülei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez évben elkészítette a Taxisofőr című filmjét, Robert De Niróval a főszerepben. Hatalmas kasszasikert értek el vele és négy Oscar-díj jelölés mellett az 1976-os cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját is hazavitte. Ugyanebben az évben megszületett Domenica Cameron Scorsese nevű leánya Julia Camerontól. 1977-ben az első nagy költségvetésű, New York, New York című filmben Liza Minnellit szerepeltette De Niro oldalán. A film ugyan a kritikusok körében nagy tetszést aratott, azonban a mozipénztárakban megbukott. Martin szenvedélybetege lett a kokainnak és 1978-ban a sikeres elvonókúra után a második felesége elvált tőle.

80-as évek

1980-ban készítette a Dühöngő bika című klasszikussá vált moziját. Robert De Niro ötlete volt, hogy filmet készítsenek a volt középsúlyú bokszbajnok, Jake LaMotta önéletrajzából. A zseniális küzdelmeken túl – fekete fehér hallucinációk villogó vakukkal és brutális ütésekkel, amelyeket Michael Chapman operatőr görkorcsolyán száguldva rögzített – Scorsese számos megható jelenetet mutat. A Dühöngő bika a férfiasságról szól, ami nem kíméli a nőket sem. Robert De Niro, aki 30 kilót hízott a szerep kedvéért megkapta az Oscar-díjat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin állandó vágója. 1983-ban a Komédia királya után kezdett neki Krisztus utolsó megkísértése című sokat vitatott filmjének, de csak az előkészítési fázisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban készítette el A pénz színe című filmjét, amiért Paul Newman megkapta élete első Oscar-díját. 1987-ben elkészíti Michael Jackson Bad című videóklipjét, majd a Pénz színe kasszasikerének köszönhetően megrendezi a három évvel korábban elkezdett Krisztus utolsó megkísértése moziját. A katolikus egyház betiltotta hívei körében, ami csak rásegített a mozipénztárak előtti sorban állásra.

90-es évek

Leonardo DiCaprio, Martin Scorsese és Cameron Diaz Cannes-ban, 2002

A Nagymenőket (1990) A Keresztapa (1972) mellett a legjobb maffiafilmek között tartják számon, ez Joe Pesci számára is meghozta a rég áhított Oscar-díjat. A társíró, Nicholas Pileggi könyvéből építkező film tömérdek bennfentes adata miatt jóval tényszerűbb, mint a mítoszteremtő A Keresztapa. A rettegés foka remake és az Ártatlanság kora kosztümös darabja után elkészíti 1995-ben a Casino című filmjét, ami egyes kritikusok szerint valójában a Nagymenők remake-je. Scorsese a Nagymenők főszereplőivel és forgatókönyvírójával kerül itt újra össze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek életéről szól a hetvenes években, amikor a maffia irányította a játékvárost. A háromórás filmben Scorsese minden stílusjegye felismerhető – bensőséges környezetfestés, hosszú jelenetek, slágerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmintézet Életműdíját.

2000-es évek

A 2002-es, New York bandái című 100 millió dolláros költségvetésű mozi, Scorsese addigi legdrágább filmje 10 Oscar-jelölést jelentett, de egyetlen díjat sem kapott meg. Martint az Aviátorért újra jelölték a legjobb rendező díjára, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben a 2005-ös gálán. Két évvel később a két legendás filmes ismét megmérkőzött: ezúttal Scorsese vihette haza az aranyszobrocskát A tégla rendezéséért. Az elismerés 25 évet váratott magára.

2010-es évek

2010-ben mutatták be a Leonardo DiCaprio főszereplésével készült Viharsziget című filmjét. Két évvel később A leleményes Hugo (2011) című alkotásával elnyerte a legjobb rendezőknek járó Golden Globe-díjat.

2014-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb rendező kategóriában A Wall Street farkasa című filmjéért, amely a legjobb film díjáért indult.[8]

2015-ben a lyoni székhelyű Lumière Intézet „a filmművészet Nobel-díjaként” is emlegetett Lumière-díjjal tüntette ki „munkássága egészéért, illetve a filmtörténethez való kimagasló hozzájárulásáért”.[9]

Válogatott filmjei rendezőként

Válogatott filmjei producerként

Válogatott filmjei színészként

  • Cápamese (hang) (2004)
  • Quiz Show (1994)
  • Álmok (1990)
  • Round Midnight (1986)

Jegyzetek

  1. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  2. Scorsese cittadino italiano - Ultima Ora (olasz nyelven). ANSA.it, 2018. szeptember 26. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  3. Martin Scorsese. IMDb. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  4. The religion of director Martin Scorsese. www.adherents.com. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  5. Martin Scorsese. IMDb. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  6. Bacardi, Francesca: Variety to Honor Martin Scorsese at Unite4:Humanity Event (angol nyelven). Variety, 2014. február 20. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  7. (2019. október 17.) „AFI Life Achievement Award” (angol nyelven). Wikipedia.  
  8. Onozó Róbert: Csupa jó filmet jelöltek Oscarra. origó.hu, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2014. január 17.)
  9. Marie Haynes: Martin Scor­sese, 7e Prix Lumière (francia nyelven). gala.fr. Gala, 2015. június 18. [2017. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)

További információk

Commons:Category:Martin Scorsese
A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Scorsese témájú médiaállományokat.