Magyarország csatlakozása az euróövezethez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarország és az euró szócikkből átirányítva)

Az euró magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum. A magyar kormány 2018 és 2020 közé teszi a lehetséges időpontot.[1]

A Medgyessy-kormány tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. július 16-án bejelentette, hogy Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt[2], a Magyar Hírlap 2003. július 24-én közölte Perger István vitaindító cikkét a majdani magyar euróérméken megjelenítendő motívumokról.[3]. Az újság olvasóinak véleményére is építő újabb cikk [4] 2003. december 31-én jelent meg.

A következő évben, 2004 májusában Magyarország az Európai Unió hivatalos tagja lett. A romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki.[5]

A első- és második Gyurcsány-kormány tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban a Száznapos program, illetve az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai miatt ismét egy évvel halasztani kellett az euró bevezetésének céldátumát, ám egyes elemzések már 2013-2014-ig kitolták a bevezetés vállalható időpontját.[6]

Az idő előrehaladtával, és a céldátum folyamatos elhalasztásával világossá vált, hogy nagyobb költségvetési szigorra van szükség az euró bevezetési feltételeinek teljesítéséhez, szakítani kell az MSZP-SZDSZ kormányok felelőtlen és osztogató politikájával. Magyarország hosszú időn keresztül egyik maastrichti kritériumot sem tudta teljesíteni.[7]

A második Gyurcsány-kormány nem nevezett meg céldátumot a közös pénz átvételére,[8] mivel a kormány és a jegybank lemondott arról, hogy 2008-ban bejelentse a közös valuta bevezetésének dátumát. A kormány 2006-ban konvergenciaprogramot állított össze a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítése végett. Az EKB 2008. május 7-ei konvergenciajelentése mélyen lesújtó volt Magyarországot illetően. Egyik kritériumot sem teljesítette Magyarország, valamint a jegybank függetlensége sem felelt meg az elvárásoknak, illetve az intézményi követelményeknek sem felelt meg az ország.[9] 2008 júliusában a Nemzeti Bank elnöke még mindig nem mondott konkrét időpontot az euró bevezetésére, mivel még egyik kritériumot sem sikerült teljesíteni.[10]

A gazdasági világválság és a Gyurrcsány-kormány sokat és sokak által bírált politikájának hatására a forint-euró árfolyam a korábbi 230-240-es átváltási szintről közel 320-ig emelkedett[11], mely hosszú távon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit. Gyurcsány Ferenc 2009 februárjában bejelentette, hogy szeptember 30-ig hivatalos konvergenciaprogrammal állnak elő,[12] majd Brüsszelbe utazott az euró bevezetési feltételeinek enyhítését kérve, melyet azonban elutasítottak.[13] A bejelentés Gyurcsány Ferenc márciusi lemondásával[14] érvényét vesztette, a 317,45 forint/eurós árfolyam mindenkori negatív rekordot megdöntött.[15]

A Bajnai-kormány tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bajnai-kormány 2009 májusi színrelépését követően elsősorban a válságkezelésre koncetrált. Az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott hitel erősen korlátozta a kormány mozgásterét, a költségvetési hiány 2009-ben nem lépheti túl a 3,9%-ot,[16] - ez azonban még mindig magasabb az ERM-II-be lépéshez szükséges 3%-nál.

A gazdasági válság és a Bajnai-kormány egyes lépései hatására szintén nem teljesült az inflációs cél, a 3,2%-os limitet 2009 elején még sikerült tartani, ám a 2009. novemberi adat[17] szerint az infláció 5,2%-ig felszökött, amiben jelentős szerepe van az áfa általános kulcsának nagyarányú, 20-ról 25%-ra emelésének. Szintén növekedett az államadósság is, 2009 második negyedévében a GDP 76,9%-áig emelkedett[18], mely jócskán túllépi a 60%-os kritériumszintet.

Bajnai Gordon 2009. december közepén úgy nyilatkozott, hogy ha minden jól megy, négy éven belül bevezethetjük az eurót; 2010 januárjában egy sajtótájékoztatón a 2014-es euróbevezetést helyezte kilátásba.[19] Ezt azonban a legtöbb más szakember elhamarkodottnak, irreálisnak tartotta. Kolba Miklós, az ING szakértője szerint 2017-18 körül, nagyon kedvező esetben 2015-16-ban lehet átvenni az eurót, de a 2014-es csatlakozás szinte teljesen irreális.[20] A Bank of America–Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének 2010. februári előrejelzése ezzel szemben reálisnak tartja a 2014-es céldátumot: „ha a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet”.[21] A görög válság hatására az Index 2010 májusában közönségszavazást indított annak kiderítésére, melyik valutát választanák a legtöbben abban az esetben, ha felbomlana az eurózóna. Harmincezer szavazat alapján a felkínált nyolc közül a legnépszerűbb pénznemnek a svájci frank bizonyult, amelyet a magyar forint, majd a német márka követett.[22]

A Második Orbán-kormány tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második Orbán-kormány szintén nem nevezett meg céldátumot. 2010-ben úgy tűnt, hogy legkorábban 2014-ben lehetne euró Magyarországon, ám egyes szakértők nem tartották reálisnak ezt az időpontot. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik alapítója szerint 2015-ben vezetheti be Magyarország az eurót, illetve némi erőfeszítéssel a 2014-es év is szóba jöhet.[23] A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég 2010. május 6-án kiadott értékelésében szintén 2015-re tette Magyarország lehetséges legkorábbi csatlakozását az eurózónához.[24] Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 2010. szeptember 13-án az MTV-ben azt nyilatkozta, hogy 2014-15-re biztosan megvalósulnak az euró bevezetésének feltételei.[25] 2010. október végén még 2014-es céldátum tűnt a lehetséges legkorábbinak,[26] ám decemberre a JP Morgan és a BNP Paribas előrejelzése alapján 2019-re csúszott a céldátum.

Orbán Viktor 2011. február 5-én egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót.[27] Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György is.[1][28]

A forint és a kritériumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljesítendő konvergencia-kritériumok Céldátum Tervezett átállás
Ország Infláció Államháztartási mutatók Kamatláb ERM II-tagság A kormány által kitűzött Az Európai Tanács által javasolt
A költségvetési egyenleg a GDP arányában Bruttó államadósság a GDP arányában
Referencia-értékek max. 2,5% [29] min. -3% max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő max. 4,81% [30] min. 2 év
 HUN 1,7% [31] 2012: -1,9%[32] 80,2% [33] (stagnáló) 2013. december: 3,00% [34] nem tag 2018-2020 [1][28] ? 1 hónap [35]

██ Teljesített feltétel

██ Teljesítésre váró feltétel

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Orbán: már 2018-ban lehet magyar euró
  2. HVG: Medgyessy: euró 2008-ban; adóreform jövőre
  3. Perger István: A félig magyar euró
  4. Perger István: A félig magyar euró II.
  5. Csúszik az euró bevezetése
  6. 2010-ben lehet euró
  7. Újra kitolódott a céldátum
  8. Elképzelés sincs az euró bevezetéséről (Kisalföld, 2008. június 26.)
  9. EKB 2008. évi konvergenciajelentése
  10. Euró bevezetése: céldátum nincs, menetrend van | Belföld - Magyarország hírei | Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu
  11. 317 forint egy euró
  12. 2009 végére meglesz a program
  13. Könnyítést kér Gyurcsány
  14. Gyurcsány Ferenc lemond, szakértői kormány jön
  15. 317,45 forint egy euró
  16. Teljesítettük az IMF feltételeit
  17. Fogyasztói árak, 2009. november
  18. Már 76,9% a hiány
  19. Bajnai: "A következő négy évben be lehet vezetni az eurót"
  20. Újra fellángolt a vita a magyar euróról (Origó Klikkbank, 2009. december 21.)
  21. Az euróval duplázhat a Fidesz (Index, 2010. február 11.)
  22. Ér annyit a forint, mint a svájci frank (Index, 2010. június 3.)
  23. Négy gyerek, nulla adó (Index, 2010. április 13.)
  24. 2015 előtt aligha lesz Magyarországon euró (Inforádió/MTI, 2010. május 6.)
  25. Varga Mihály nyilatkozata
  26. Lesz-e magyar euró 2014-re? (Index, 2010. október 25.)
  27. Orbán: 2020 előtt nem lesz eurónk
  28. ^ a b Matolcsy: 2018-2020 között lehet euró Magyarországon
  29. Nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
  30. Legfeljebb 2%-kal lehet több a három legnagyobb stabilitással rendelkező EU-tagállaménál.
  31. http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/Honalpra_fanchart_2013_december.pdf
  32. A nagyon jónál is jobbak vagyunk
  33. http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mnb-80-szazalek-felett-az-allamadossag-418744
  34. Magyar Nemzeti Bank: http://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa
  35. Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.