Magyarország és az euró
Az euró magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum. A magyar kormány 2018 és 2020 közé teszi a lehetséges időpontot.[1]
Tartalomjegyzék |
A Medgyessy-kormány tervei [szerkesztés]
Miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. július 16-án bejelentette, hogy Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt[2], a Magyar Hírlap 2003. július 24-én közölte Perger István vitaindító cikkét a majdani magyar euróérméken megjelenítendő motívumokról.[3]. Az újság olvasóinak véleményére is építő újabb cikk [4] 2003. december 31-én jelent meg.
A következő évben, 2004 májusában Magyarország az Európai Unió hivatalos tagja lett. A romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki.[5]
A első- és második Gyurcsány-kormány tervei [szerkesztés]
2006-ban a Száznapos program, illetve az azt követő felelőtlen költekezések negatív gazdasági hatásai miatt ismét egy évvel halasztani kellett az euró bevezetésének céldátumát, ám egyes elemzések már 2013-2014-ig kitolták a bevezetés vállalható időpontját.[6]
Az idő előrehaladtával, és a céldátum folyamatos elhalasztásával világossá vált, hogy nagyobb költségvetési szigorra van szükség az euró bevezetési feltételeinek teljesítéséhez, szakítani kell az MSZP-SZDSZ kormányok felelőtlen és osztogató politikájával. Magyarország hosszú időn keresztül egyik maastrichti kritériumot sem tudta teljesíteni.[7]
A második Gyurcsány-kormány nem nevezett meg céldátumot a közös pénz átvételére,[8] mivel a kormány és a jegybank lemondott arról, hogy 2008-ban bejelentse a közös valuta bevezetésének dátumát. A kormány 2006-ban konvergenciaprogramot állított össze a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítése végett. Az EKB 2008. május 7-ei konvergenciajelentése mélyen lesújtó volt Magyarországot illetően. Egyik kritériumot sem teljesítette Magyarország, valamint a jegybank függetlensége sem felelt meg az elvárásoknak, illetve az intézményi követelményeknek sem felelt meg az ország.[9] 2008 júliusában a Nemzeti Bank elnöke még mindig nem mondott konkrét időpontot az euró bevezetésére, mivel még egyik kritériumot sem sikerült teljesíteni.[10]
A gazdasági világválság és a Gyurrcsány-kormány sokat és sokak által bírált politikájának hatására a forint-euró árfolyam a korábbi 230-240-es átváltási szintről közel 320-ig emelkedett[11], mely hosszú távon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit. Gyurcsány Ferenc 2009 februárjában bejelentette, hogy szeptember 30-ig hivatalos konvergenciaprogrammal állnak elő,[12] majd Brüsszelbe utazott az euró bevezetési feltételeinek enyhítését kérve, melyet azonban elutasítottak.[13] A bejelentés Gyurcsány Ferenc márciusi lemondásával[14] érvényét vesztette, a 317,45 forint/eurós árfolyam mindenkori negatív rekordot megdöntött.[15]
A Bajnai-kormány tervei [szerkesztés]
A Bajnai-kormány 2009 májusi színrelépését követően elsősorban a válságkezelésre koncetrált. Az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott hitel erősen korlátozta a kormány mozgásterét, a költségvetési hiány 2009-ben nem lépheti túl a 3,9%-ot,[16] - ez azonban még mindig magasabb az ERM-II-be lépéshez szükséges 3%-nál.
A gazdasági válság és a Bajnai-kormány egyes lépései hatására szintén nem teljesült az inflációs cél, a 3,2%-os limitet 2009 elején még sikerült tartani, ám a 2009. novemberi adat[17] szerint az infláció 5,2%-ig felszökött, amiben jelentős szerepe van az ÁFA általános kulcsának nagyarányú, 20-ról 25%-ra emelésének. Szintén növekedett az államadósság is, 2009 második negyedévében a GDP 76,9%-áig emelkedett[18], mely jócskán túllépi a 60%-os kritériumszintet.
Bajnai Gordon 2009. december közepén úgy nyilatkozott, hogy ha minden jól megy, négy éven belül bevezethetjük az eurót; 2010 januárjában egy sajtótájékoztatón a 2014-es euróbevezetést helyezte kilátásba.[19] Ezt azonban a legtöbb más szakember elhamarkodottnak, irreálisnak tarotta. Kolba Miklós, az ING szakértője szerint 2017-18 körül, nagyon kedvező esetben 2015-16-ban lehet átvenni az eurót, de a 2014-es csatlakozás szinte teljesen irreális.[20] A Bank of America–Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének 2010. februári előrejelzése ezzel szemben reálisnak tartja a 2014-es céldátumot: „ha a következő kormánynak eltökélt szándéka lesz az euróövezeti csatlakozás, az 2014 januárjáig megvalósítható, és ezzel az akkori kormány támogatottsága éppen az abban az évben esedékes választások előtt erősödhet”.[21] A görög válság hatására az Index 2010 májusában közönségszavazást indított annak kiderítésére, melyik valutát választanák a legtöbben abban az esetben, ha felbomlana az eurózóna. Harmincezer szavazat alapján a felkínált nyolc közül a legnépszerűbb pénznemnek a svájci frank bizonyult, amelyet a magyar forint, majd a német márka követett.[22]
A Második Orbán-kormány tervei [szerkesztés]
A második Orbán-kormány szintén nem nevezett meg céldátumot. 2010-ben úgy tűnt, hogy legkorábban 2014-ben lehetne euró Magyarországon, ám egyes szakértők nem tartották reálisnak ezt az időpontot. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik alapítója szerint 2015-ben vezetheti be Magyarország az eurót, illetve némi erőfeszítéssel a 2014-es év is szóba jöhet.[23] A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég 2010. május 6-án kiadott értékelésében szintén 2015-re tette Magyarország lehetséges legkorábbi csatlakozását az eurózónához.[24] Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 2010. szeptember 13-án az MTV-ben azt nyilatkozta, hogy 2014-15-re biztosan megvalósulnak az euró bevezetésének feltételei.[25] 2010. október végén még 2014-es céldátum tűnt a lehetséges legkorábbinak,[26] ám decemberre a JP Morgan és a BNP Paribas előrejelzése alapján 2019-re csúszott a céldátum.
Orbán Viktor 2011. február 5-én egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót.[27] Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György is.[1][28]
A forint és a kritériumok [szerkesztés]
| Teljesítendő konvergencia-kritériumok | Céldátum | Tervezett átállás | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Infláció | Államháztartási mutatók | Kamatláb | ERM II-tagság | A kormány által kitűzött | Az Európai Tanács által javasolt | ||
| A költségvetési egyenleg a GDP arányában | Bruttó államadósság a GDP arányában | |||||||
| Referencia-értékek | jelenleg max. 3,13% [29][30] | min. -3% | max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő | max. 6% [31] | min. 2 év | – | – | – |
 HUN |
5,8% [32] (középtávú cél: 3%) [33] |
2011: 4,3%[34] | 76,03% (folyamatosan csökkenő) [35] | 5,75% [36] | nem tag | 2018-2020 [1][28] | ? | 1 hónap [37] |
██ Teljesített feltétel
██ Teljesítésre váró feltétel
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Orbán: már 2018-ban lehet magyar euró
- ↑ HVG: Medgyessy: euró 2008-ban; adóreform jövőre
- ↑ Perger István: A félig magyar euró
- ↑ Perger István: A félig magyar euró II.
- ↑ Csúszik az euró bevezetése
- ↑ 2010-ben lehet euró
- ↑ Újra kitolódott a céldátum
- ↑ Elképzelés sincs az euró bevezetéséről (Kisalföld, 2008. június 26.)
- ↑ EKB 2008. évi konvergenciajelentése
- ↑ Euró bevezetése: céldátum nincs, menetrend van | Belföld - Magyarország hírei | Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu
- ↑ 317 forint egy euró
- ↑ 2009 végére meglesz a program
- ↑ Könnyítést kér Gyurcsány
- ↑ Gyurcsány Ferenc lemond, szakértői kormány jön
- ↑ 317,45 forint egy euró
- ↑ Teljesítettük az IMF feltételeit
- ↑ Fogyasztói árak, 2009. november
- ↑ Már 76,9% a hiány
- ↑ Bajnai: "A következő négy évben be lehet vezetni az eurót"
- ↑ Újra fellángolt a vita a magyar euróról (Origó Klikkbank, 2009. december 21.)
- ↑ Az euróval duplázhat a Fidesz (Index, 2010. február 11.)
- ↑ Ér annyit a forint, mint a svájci frank (Index, 2010. június 3.)
- ↑ Négy gyerek, nulla adó (Index, 2010. április 13.)
- ↑ 2015 előtt aligha lesz Magyarországon euró (Inforádió/MTI, 2010. május 6.)
- ↑ Varga Mihály nyilatkozata
- ↑ Lesz-e magyar euró 2014-re? (Index, 2010. október 25.)
- ↑ Orbán: 2020 előtt nem lesz eurónk
- ^ a b Matolcsy: 2018-2020 között lehet euró Magyarországon
- ↑ Nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
- ↑ Euro area annual inflation stable at 2.7%
- ↑ Legfeljebb 2%-kal lehet több a három legnagyobb stabilitással rendelkező EU-tagállaménál.
- ↑ Júliusban 5,8%-os volt az infláció
- ↑ Az MNB inflációs céljai
- ↑ Jövőbe mutató tavalyi számok
- ↑ Adósságnyomás-mérő
- ↑ Long-term interest rate statistics for EU Member States: http://www.ecb.int/stats/money/long/html/index.en.html#fn2/
- ↑ Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.
