Magyar pszichológusok listája
Jelentősebb magyar pszichológusok listája.
A[szerkesztés]
- Aczél Anna (1946–) pszichológus (társadalmi beilleszkedési zavarok) [1]
- Albert Ildikó (1955–) klinikai szakpszichológus, Csíkszereda[2][3]
- Almási Kitti klinikai szakpszichológus, író
- Alpár Zsuzsa (1944–2013)
B[szerkesztés]
- Bagdy Emőke (1941–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita
- Bálint Zoltán (1898–1978)
- Balogh László (1944) pszichológia tudományok kandidátusa (1980) Kut. ter.: gondolkodásfejlesztés[1]
- Bányai Éva (1942) a pszichológiatudomány habilitált doktora, egyetemi tanár, ELTE Lásd Bányai Éva részletes oldala Tud. fokozatok: egyetemi doktor, PhD (1989) , habilitáció. Kut. ter.: pszichológiai tudományok és egészségtudományok.
- Baranyai Erzsébet (1894–1976)
- Barkóczi Ilona (1926) pszichológus, egyetemi tanár, professor emeritus, akadémiai doktor (DSc)[1]
- Barna Fruzsina pszichológus[4][5][6]
- Bátki Anna (1975) klinikai szakpszichológus, családterapeuta, egyetemi adjunktus[7][8][9][10]
- Becski Irén (1900–1982)
- Berán Eszter (1969. június 10. –) magyar pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Fejlődés- és Szociálpszichológiai Tanszékének docense.
- Bereczkei Tamás (1956) intézetvezető egyetemi tanár
- Bernáth László (1955) pedagógus, egyetemi oktató[1]
- Binét Ágnes (Varga Tamásné) Mérei Ferenc műhelyébe tartozott, Binét Ágnes társszerzője volt a nagy sikerű Gyermeklélektan (1970) és az Ablak-Zsiráf című könyveknek.
- Bíró Gyula (pszichológus) (1953) magyar pszichológus (klinikai szakpszichológus), európai kiképző pszichoterapeuta, valamint a Neuro-lingvisztikus Programozás Terápa (NLP-T) hazai képviselője
- Boda István (1894–1979)
- Bódis Kriszta (1967)
- Bodor Péter (1962) pszichológus, ELTE Szociálpszichológiai Tanszék, docens Bodor Péter szakmai önéletrajz; [Lásd még Önarckép háttérrel, 1998 (a magyar pszichológia 1945-től) [halott link]
- Boga Imre (1856–1924)
- Bogáthy Zoltán (1941)
- Bogdan Tibor (1919–)
- Bognár Cecil Pál (1883–1967)
- Bokor László pszichiáter, pszichoterapeuta, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület kiképző csoportanalitikusa, a Csoportanalitikus Kiképző Intézet kiképző csoportanalitikusa
- Borghida István művészettörténész, lélektani szakképesítést a kolozsvári egyetemen szerzett
- Borgos Anna (1973) pszichológus, nőtörténész, genderkutató, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa
- Borsfay Krisztina pszichológus, relaxációs terapeuta, zeneterapeuta, pszichodráma vezető
- Boros Imre (1967) klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta, borosimre.hu
- Boross Ottilia (1951) pszichológus, pszichológiaoktató (PPKE) Kut. ter.: erkölcsi fejlődés, nemi szocializáció, nyelvi fejlődés, egészségpszichológia[1]
- Bóta Margit klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet)
- Böszörményi-Nagy Iván (1920–2007) magyar-amerikai pszichiáter
- Brédáné Kis Gabriella (1966) klinikai pszichológus, pszichoterapeuta
- Buda Béla (1939) orvos, pszichiáter
- Bugán Antal (1948) klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) , eddig 40 befejezett PhD dolgozat témavezetője.
- Bujdosó Balázs: gyógypedagógus, szociális munkás, pszichológus. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, a POTE és a Nyugat Magyarországi Egyetem oktatója, 1981–1986 az Értelmi fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége főtitkára. Mintegy 100 közlemény, tankönyv (részlet) , oktatófilm, a televíziós távoktatás szerzője, előadója
- Buzás László (1914–?) Várkonyi Hildebrand Dezső tanítványa a Szegedi Egyetemen, 1939-ben doktorált pedagógia-lélektanból. (A nevelő személyiségének lélektani vizsgálata. Szeged, 1939) Kut. ter: Csoportmunka.[1]
C[szerkesztés]
- Czeglédy István (sz. 1946) főiskolai tanár, pszichológus (PhD pszichológia, 1996) Kutatási területe: matematika-tantárgypedagógia; matematika-tantárgypszichológia.[1]
- Czigler István (1946) ELTE, egyetemi tanár, pszichológiai tudományok MTA nagydoktora (1994) , kut. ter.: figyelem pszichológiája, kognitív idegtudomány, időskori változások a figyelemben és észlelésben, szenzoros memória. Lásd Szakmai életrajza az MTA Pszichológiai Kutatóintézet honlapján
- Czitrom János (1923–2016) pszichológus, műfordító
- C. Molnár Emma (1946–2016) pszichológus, nyugdíjazásáig a Semmelweis Egyetem 1. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, a szülés körüli problémák és a női szerepek szakértője.[11]
Cs[szerkesztés]
- Csabai Krisztina (1972–) magyar pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus EgyetemBölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Fejlődés- és Klinikai Gyermeklélektan Tanszékének egyetemi tanársegéde, a Magyar Pszichológiai Társaság Klinikai Pszichológia Szekció titkára.
- Csabai Márta (1963–)
- Csatai Lilla (1997) pszichológus
- Csányi Vilmos (1935) egyetemi tanár, etológus
- Császár Gyula (1928−2007) magyar orvos, belgyógyász, a hazai pszichoszomatikus orvoslás egyik elindítója.
- Császár-Nagy Noémi (1969–) klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, hipnoterapeuta, (ECP) európai és magyar kiképző pszichoterapeuta, igazságügyi szakértő, PhD. Főbb kutatási területe: krónikus fájdalom, komplex egészségügyi ellátás a gerincgyógyászatban, pszichoszomatikus zavarok, módosult tudatállapotok,Tandem hipnózis. A Károli Gáspár Református Egyetem alapító tanára Prof Dr Bagdy Emőkével. 1994 óta tanít egyetemen és dolgozik az egészségügyben.
- Csáth Géza (1887-1919) író, orvos, pszichiáter, zenekritikus
- Csépe Valéria (1951–) tanszékvezető egyetemi tanár, MTA levelező tag
- Csernus Imre (1966) orvos, pszichiáter
- Csibra Gergely kísérleti pszichológus[12][13]
- Csíkszentmihályi Mihály (1934–2021) pszichológus, író
- Csíky Kálmán (1914-1985) ideg- és elmegyógyász, Miskolczy Dezső tanítványa
- Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) , PhD 2011, kutatási területe: a gyógyító kapcsolat jelenségvilága, hivatásszemélyiség, orvosi pályaszocializáció
- Csőgör Erzsébet (1911-1996) lélektani szakíró
- Csősz Roland pszichológus, klinikai szakpszichológus-jelölt (PTE) , komplex integratív terapeuta-jelölt (MAKOMP) és író
D[szerkesztés]
- Darvasi Zsuzsanna klinikai szakpszichológus
- Dánielisz Endre (Nagyszalonta, 1925–) irodalomtörténész, pedagógiai író, iskolapszichológus
- Deák Ferenc (1937) kárpátaljai magyar pszichológus, pedagógus, a pszichológia tudományok kandidátusa[1]
- Dékány Judit (1958) gyógypedagógus-logopédus (BGGYTF, 1982) Kut. területe: diszkalkulia[1]
- Demény Dezső (1915-1988) erdélyi magyar pedagógiai, lélektani és szociológiai író
- Demeter Katalin (1947) pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa (1981) , tanszékvezető főiskolai tanár 1991 óta (Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete) [1]
- Demetrovics Zsolt (1971) klinikai szakpszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár
- Dolch Erzsébet (1906-2002)
- Domokos Lászlóné (1885-1966)
- Dúll Andrea (1964) pszichológus, környezetpszichológus[1][14]
- Duró Lajos (1928–)
E[szerkesztés]
- Elekes Attila (1941) pszichológus, főiskolai docens (EFK) Kutatási ter.: egészségpedagógiai módszertan, szociálpszichológia (csoportdinamika, kommunikáció) [1]
- Elekes Miklós (1897-1947) kolozsvári ideggyógyász orvos, orvoslélektani szakíró
- Éltes Mátyás (1873-1936) gyógypedagógus (Binet-Simon-féle intelligenciateszt alkalmazása)
- Engländer Tibor (1932. július 2 – 2012. május 22.) A leíró döntéselmélet magyarországi megalapítója, a szervezetpszichológiai kutatások hazai elindítója, a munka és szervezetpszichológia egyik első és legjelentősebb hazai képviselője.
- Erg Ágoston (Szatmár, 1905. május 9. – Milánó, 1939.) orvos, a pszichoanalízis érdekelte.
- Erős Ferenc (1946-2020) magyar szociálpszichológus
- Eszik János pszichiátriai konzulens
F[szerkesztés]
- F. Lassú Zsuzsa személyközpontú pszichológus, szexuálpszichológus, habilitált egyetemi docens
- Faix-Prukner Csilla pszichológus
- Faragó Klára gazdaságpszichológus
- Faragó Laura szociálpszichológus, egyetemi adjunktus
- Faragó Melinda pszichológus
- Farkas Zoltán (1928) romániai magyar pedagógus, pszichológus, filozófus
- Farkas Magda (1932) romániai magyar pedagógiai és lélektani szakíró
- Fehér Zsuzsanna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
- Fekete Ferenc (1915-1945) romániai magyar pszichológus és költő
- Feldmár András (1940–)
- Felszeghy Béla (1882-1951) Lélektani cikket írt a pánikról német nyelven (Imago, Bécs, 1920)
- Ferenczi Sándor (1873-1933) orvos, pszichoanalitikus
- Féjja Sándor (1940) fotó- és filmkutató pszichológus, filmtörténész
- Fiáth Titanilla (1977) börtönpszichológus, kulturális antropológus
- Filó Mariann (1995) pszichológus, képzésben lévő tanácsadó szakpszichológus és sémakonzultáns jelölt
- Flaskay Gábor (1946- ) pszichoanalitikus
- Fodor Katalin (1931–) romániai magyar pszichológus
- Fodor Szilvia pszichológus, egyetemi docens
- Fonagy Péter ( 1952–) magyar származású, brit pszichoanalitikus, klinikai pszichológus. Több mint 400 cikk, 17 könyv és 250 könyvfejezet szerzője, társszerzője.
- Forgács Attila (1962) klinikai szakpszichológus, munkaköre: Budapesti Corvinus Egyetem, Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet igazgatója (PhD 1995 filozófia) Kutatási területe: Az evés lélektana.[1]
- Forgács József (1947) szociálpszichológus (nemzetközileg ismert neve: Joseph Paul Forgas)
- Földes László (1922-1973) Lélektan-filozófia szakot végzett a Bolyai Tudományegyetemen 1947-ben. Pályakezdőként lélektant, filozófiát, majd esztétikát oktatott. Irodalomkritikussá vált az 1950-es évek második felében.
- Fülöp László (1968) pszichológus, neurológus, belgyógyász, természetgyógyász
- Fülöp Márta (1956) pszichológus, ELTE egyetemi tanár, PhD 1995; kut. ter: a versengés pszichológiája Lásd Fülöp Márta az MTA Pszichológiai Kutatóintézet honlapján
- Füredi Krisztián pszichológus, szexuálpszichológus, párterapeuta
G[szerkesztés]
- Gaál Viktor (1979–)
- Gábriel Ari pszichológus (ELTE) , relaxációoktató, kommunikációs tanácsadó, újságíró
- Garai László (1935–)
- Gegesi Kiss Pál (1900–1993)
- Geréb Ágnes (1952–) pszichológus, szülész-nőgyógyász és független bába, az apás szülés és az otthonszülés hazai úttörője
- Geréb György (1923–1982) pszichológus, egyetemi tanár
- Gerevich József (1948–) pszichiáter, addiktológus, művészetpszichológus
- Gergely György (1953–) egyetemi tanár (Közép-európai Egyetem) Tud. fokozatok: PhD pszichológiai tudományok (Columbia University, 1986); MTA nagydoktori (DSc) (2002); Kutatási területei: csecsemő kogníció, társas tanulás és megismerés, neuropszichológia, mentalizáció.
- Gergely Jenő (1941)
- Géczy Anna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, tanszékvezető egyetemi docens a PPKE BTK Pszichológia Intézet Személyiség és Klinikai Pszichológia Tanszékén.
- Gimesné Hajdú Lili (1891-1960) orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus
- Gömbicz Kata (1986) pszichológus, klinikai- és egészségpszichológus, autogén tréner
- Göncz Kinga (1947–) orvos, pszichiáter, politikus
- Göncz Lajos (1944–) jugoszláviai magyar pszichológus; tudományos fokozat: PhD pszichológia; kut. ter.: A kétnyelvűség pszichológiája.[1]
- Gurzó Laura klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta
- Guti Kornél (1984–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pedagógus
- Grastyán Endre (1924-1988)
- Gráf Légrádi Balázs
Gy[szerkesztés]
- Gyarmathy Éva (1958) pszichológus, nevelés lélektani szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, az MTA Pszichológiai Intézet munkatársa[1] Lásd még MTA Pszichológiai Kutatóintézet honlapja
- Gyökössy Endre (1913-1997)
- Gyömrői Edit (1896-1987)
- Gyurkovics Tibor (1931-2008)
H[szerkesztés]
- Halász László (1933. december 7.) művészetpszichológus,[1] MTA doktora, tudományos tanácsadó lásd MTA Pszichológiai Kutatóintézet Senior kollégák
- Harkai Schiller Pál (1908-1949) A budapesti egyetem Lélektani Intézetének megszervezője (1936)
- Harsányi Adrienne pszichológus, grafológus; első fő műve: Pszichológia és munkanélküliség. Gödöllő, 1993.[1] Lásd még Lukács Oktatási Központ
- Havas Péter (1944. április 30.) pedagógiai szakpszichológus, kut. ter.: Óvodások és kisiskolások fogalmainak alakulása és kognitív szerveződése, tantárgyi kísérlet és személyiségfejlesztés, iskolai innovációk.[1]
- Hermann Alice névváltozatok: Hermann Imréné születési név Cziner Alice (Abafalva, 1895. május 29. – Budapest, 1975. augusztus 16.) : pszichológus Lásd MÉL
- Hermann Imre (1889-1984) idegorvos, pszichoanalitikus. (Több nyelvre lefordított műve: Az ember ősi ösztönei) Hermann-Cziner Alice férje. Lásd MÉL
- Hegedűs T. András (1943. október 31. – 1999. március 11.) pszichológus, tanszékvezető egyetemi tanár.[1] Szakmai életrajza Iskola névadója, nekrológ, Új Pedagógiai Szemle – 1999. május
- Hevesi Krisztina egészségfejlesztő szakpszichológus, egyetemi adjunktus, szexuálpszichológus
- Hidas György (1925. november 15. – 2012. július 27.) magyar pszichiáter, kiképző pszichoanalitikus.
- Hollós István (1872–1957) elmeorvos, pszichiáter
- Hollósy-Vadász Gábor pszichológus, egyetemi oktató
- Honbolygó Ferenc pszichológus, MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa, mb. csoportvezető, PhD (2010)
- Horváth Éva pszichológus
- Horváth Rozália pszichológus, pszichoterapeuta, kriminológus. Tudományos fokozat: PhD pszichológia
- Horváthné Szöllősi Ilona (1942. február 24.) pszichológus és pedagógus (kutatási ter.: szociálpszichológia, pedagógiai pszichológia) [1]
- Hunčík Péter (1951. május 25.[1]) Szlovákiában élő magyar pszichiáter, politikus, és író
- Hunyady György (1942–) pszichológus, szociálpszichológus, egyetemi tanár, MTA-tag
- Huszár Ilona (1924–) pszichiáter, neurológus, igazságügyi elmeszakértő, egyetemi tanár
- Hűvös Éva (1942. június 24.) pszichológus (a pszichológia tudományok kandidátusa, 1986, ELTE) óvodapszichológus[1]
I[szerkesztés]
- Imre Gábor pszichológus, klinikai szakpszichológus jelölt
- Indries Krisztián (1974–) pszichológus (PhD) , klinikai- és mentálhigiénés szakpszichológus, (szomato) pszichoterapeuta. Egyetemi adjunktus (ELTE TÁTK).
- Iván László (1933–2020) pszichiáter, neurológus, gerontológus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő (2006–2014)
- Izsó Lajos (1947. október 12.–) vegyész, pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa (1989) [1] MTA doktora: DSc 2002; munkahely: BME, egyetemi tanár Szakmai életrajza
J[szerkesztés]
- Juhász Ágnes (Újpest, 1945. augusztus 26.) logopédus, pszichológus[1] Lásd még Juhász Ágnes
- (Id.) Juhász Pál (Nagyenyed, 1916–Budapest, 1984) pszichiáter, neurológus, a SOTE tanszékvezető egyetemi tanára, a DOTE rektora
- Juhász Sándor (Mezőkovácsháza, 1952. január 2.) pszichológus, a RIT módszer megalkotója
K[szerkesztés]
- Kahána Ernő (1890–1982) romániai magyar orvos és pszichiáter
- Kalmár Magda pszichológus, egyetemi tanár
- Kannás Alajos (1926–1999) emigráns magyar pszichológus, költő, író
- Kaposi László (1957) drámapedagógus[1]
- Kardos József Sándor (1984–) klinikai szakpszichológus, gyógytornász
- Kardos Lajos (1899–1985)
- Kaszás Gizella, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
- Katona Klára
- Kelemen László (1919–1984)
- Keményné Gyimes Erzsébet (1949)
- Keményné Pálffy Katalin (1946) pszichológus, pedagógiai szakpszichológus, c. egy. doc.
- Kende Anna (1973) szociálpszichológus, egyetemi docens
- Kenyeres Elemér (1891–1933) A magyarországi gyermektanulmány (pedológia) egyik neves munkása. Lásd MÉL
- Kepics Zsanett (1989) klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus és pszichoterapeuta jelölt
- Kerényi Károly (1897–1973) klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, MTA-tag. Kései munkásságára erősen hatott a Jung-féle pszichoanalitikai irányzat. Több közös publikációja született Junggal.
- Kertész Zsuzsa (1945)
- Király (Pápay) Orsolya pszichológus, addiktológus, szociológus, közgazdász, egyetemi adjunktus
- Kisnémet Mónika (1972) pszichológus, családterapeuta, kineziológus
- Kiss Bertalan (1906–1980) egyházi és lélektani szakíró
- Kiss György (1931-1998) tanár, pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa (1990); Műveiből: Magyar pszichológiatörténeti bibliográfia: 1870-1944. Bp. 1991; Az individuál pszichológia és hatása Magyarországon (Arató Ottóval) . Bp. 1991.; Pszichológia Magyarországon. Bp. 1995.[1]
- Kiss Tihamér László (1905–2005)
- Klein Sándor (1941)
- Kokas Klára (Szany, 1929. április 24.) zenepszichológus, kut. ter: zenepszichológia[1]
- Kónya Anikó pszichológus. ELTE Kognitív Pszichológiai Tanszék nyugdíjas egyetemi docense, címzetes egyetemi tanára, de továbbra is oktat és kutat. Kutatási területe: emlékezetkutatás. A pszichológia tudományok kandidátusa (1995) Kónya Anikó publikációs listája
- Kopp Mária (1942–2012)
- Korányi Dóra (1985) iskolapszichológus, énekes
- Kornis Gyula (1885–1958)
- Koronczai Beatrix klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus, egyetemi adjunktus
- Kósáné Ormai Vera (Budapest, 1938. május 28.) iskolapszichológus; végzettség: pszichológia-pedagógia-magyar szak, ELTE, egyetemi doktorátus pszichológia; BGGYPF; kut. ter.: A pedagógus és az iskolai beilleszkedési zavarok[1]
- Kovai Melinda szociálpszichológus, szociológus
- Kovács György (1932) pedagógia-lélektan szakos gyógypedagógus
- Kovács Ilona (pszichológus) (1960. július 3. –) Akadémiai Díjas pszichológus, látáskutató, egyetemi tanár, az MTAdoktora, egykori válogatott kosárlabdázó.
- Kovács Mónika Ágnes szociálpszichológus, interkulturális pszichológus, egyetemi docens
- Kovács Rita (1971–) klinikai szakpszichológus
- Kovács Zoltán Ambrus (1955) pszichiáter és neurológus klinikai főorvos, c. egyetemi docens
- Kovács Zoltán Dezső (1943–) egyetemi oktató, kutató, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtanszékvezető egyetemi docense, a BCE egyetemi magántanára.
- Kozmutza Flóra (1905–1995) gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár
- Köteles György (Budapest, 1953. november 30.) zenetanár, karnagy, ELTE BTK filozófia-szak; kut. ter.: zenetörténet, zenepszichológia, zeneesztétika, tagja a Zeneterápiás Egyesületnek[1]
- Kővári Zsuzsanna pszichológus
- Krajcsi Attila (1973)
- Krekó Péter (1980) politikai pszichológus, politológus, habilitált egyetemi docens, a Political Capital intézet vezetője
- Kulcsár Tibor (1945–1988) erdélyi magyar pszichológus
- Kulcsár Zsuzsanna (1937–2013) pszichológus, professor emerita, MTA doktora[15]
- Kun Bernadette pszichológus, addiktológus, pszichodráma vezető, egyetemi docens
- Kuritárné Szabó Ildikó klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) Kutatás: borderline személyiségzavar, gyermekkori traumatizáció
L[szerkesztés]
- Lajos Péter (Nagykőrös, 1964. november 23.) logopédus, végzettség: BGGYPF (1988) pszichológia szak ELTE, BTK (1994). Kutatási területe: a dadogás terápiája.[1]
- Lakos Eszter klinikai-és egészségpszichológus, klinikai-és mentálhigiénés szakpszichológus
- Laky Zoltán (1925–) katonatiszt, pszichológus, pedagógus
- Lányi Kata pszichológus, mediátor
- Lányi Gusztáv 1951–) magyar szociálpszichológus, az ELTE Társadalomtudományi Karán a szociálpszichológia tanszék docense.
- Lányiné Engelmayer Ágnes (Budapest, 1930. február. 9.) gyógypedagógiai tanár, pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa. Kutatási területe: pszichodiagnosztika, fogyatékosok pszichológiája[1]
- László János (1948–2015) egyetemi tanár (PTE Pszichológiai Intézet) PhD pszichológiai tudományok (MTA, 1984); MTA nagydoktori DSc (1995) Kut. ter.: történelem szociális reprezentációja, narratív pszichológia, szociális identitás, számítógépes tartalomelemzési módszerek.
- Lászlóffy Julianna klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta, pszichodráma vezető
- Lázár Sándor romániai magyar pszichológus
- Lechner Károly (1850–1922) elmegyógyász, egyetemi tanár, MTA lev. tagja
- Lénárd Ferenc (1911–1988)
- Lénárt Ágota (1959–) Sportpszichológus, pszichoterapeuta, sportlövőedző, az olimpiai csapat sportpszichológiai csapátanak vezetője, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője.
- Lengyel Zsolt (Debrecen, 1944. január 18.) egyetemi tanár, Pannon Egyetem, a nyelvtudományok MTA doktora (CSc) , kutatási területe: pszicholingvisztika, gyereknyelv, nyelvoktatás, szociolingvisztika[1]
- Leopold Lajos (1879–1948) szociológus
- Lukács Ágnes (1974) egyetemi oktató és kutató (BME) PhD pszichológiai tudományok (2004) Fontosabb publikációinak listáját lásd MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján
- Lukács Dénes (pszichológus) (1934) pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus.
- Lux Elvira (1929–2016) szexuálpszichológus, klinikai szakpszichológus, adjunktus
M[szerkesztés]
- Magyari Beck István (Budapest, 1941. október 1.) professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem, a pszichológia tudományok kandidátusa. Kut ter.: Gazdaság-pszichológia, kreativitás és innováció, kulturális és művészeti gazdaságtan.[1]
- Majoros Mária (Battonya, 1950. április 17.) matematika-orosz szak (ELTE TTK); általános és alkalmazott nyelvészet (ELTE BTK); egyetemi doktorátust tett pszichológiából. Kut. ter.: a matematikai gondolkodás felépülésének pszichológiai sajátosságaira vonatkozó kutatások[1]
- Majtényi Gábor pszichoterapeuta, pszichológus, párterapeuta
- Málnási Bartók György (1882–1970) filozófus, MTA-tag, lélektant oktatott 1929-ig és 1940-45-ig
- Máriási Dóra tanácsadó szakpszichológus
- Marik Ágnes (1958–) pszichiáter, HR-szakember, tréner, életvezetési tanácsadó
- Maron-Dévényi Éva (1944) orvos, szellemi szabadfoglalkozású ideggyógyász. Kut. ter.: Anyanyelvi készségproblémás, enyhe értelmi fogyatékos, hiperaktív-figyelemzavaros (organikus háttérrel) gyermekek részére idegrendszer-fejlesztő terápia. Dysgraphiás gyermekek részére az anyanyelv zeneiségének segítségével nyelvi hallásfejlesztő helyesírási tanfolyamok. Szövegértelmezés tanítása.[1]
- Méray-Horváth Károly (1859-1938) szociológus, író. A szociológiához biológiai alapon közelített. Lásd MÉL
- Mérei Ferenc (1909-1986) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, mese- és tankönyv szerkesztő[16]
- Mérő László (1949) matematikus, publicista, pszichológus, játékfejlesztő
- Mészáros Aranka (1959) okleveles pszichológus (KLTE, 1982); pedagógiai szakpszichológus (ELTE, 1995) egyetemi docens a Szent István Egyetemen, kut. ter.: pedagógiai szociálpszichológia, tanár szakos hallgatók pszichológiai képzése, Gordon tanári hatékonysági tréning tartása.[1]
- Mezei Árpád (1902-1998)
- Miklós Jenő (Csíkszereda, 1945. február 15.–) romániai magyar vegyészeti szakíró, parapszichológus
- Mikó Magdolna (19??) pedagógia-pszichológia szakot végzett, a pszichológia tudományok kandidátusa; tanszékvezető főiskolai tanár a kecskeméti Óvóképző Intézetben, később Tanítóképző Főiskola. Kutatási területe: óvodapedagógia, fejlődéslélektan, felsőoktatás-pedagógia.[1]
- Milanovich Domi (1986) sportpszichológus, újságíró, egyetemi tanár
- Miskolczy Dezső (1894-1978) orvos, neurológus, MTA-tag
- Módné Hollós Mária (Budapest, 1946. augusztus 10.) főiskolai oktató, gyógypedagógus, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet. Tanulmányai: BGGYTF; pszichológia (ELTE). Kut. ter.: gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, tanulási magatartási zavarok komplex terápiája, sérült gyermekek korai fejlesztése, pszichodráma technikák[1]
- Mohás Lívia (1928)
- Mogyoróssy Ilona Cecília (1941/
- Móra László Xavér (1968–) egyetemi adjunktus (ELTE), pszichoanalitikus, kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, áttétel fókuszú pszichoterapeuta (TFP) (Otto Kernberg), szakterület: személyiségzavarok (főképp: nárcisztikus, borderline és hisztrionikus zavar)
N[szerkesztés]
- Nagy Attila (1942) kutató könyvtáros, olvasáskutató, OSZK; tanulmányai: pszichológia szak, ELTE (1968), szociológia-szak (1975) , egyetemi doktorátus pszichológiából; később PhD Kutatási ter: az olvasás lélektana, szociológiája és pedagógiája[1] Lásd még Nagy Attila köszöntése, 2002
- Nagy Beáta Anikó gyermek klinikai szakpszichológus, gyermek pszichoterapeuta, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) Egészségtudományi Doktori Iskolájában PhD képzést vezet, Hajdú-Bihar Megyei és Regionális Klinikai Szakfelügyelő, Szakfőpszichológus, és EuroPsy Bizottság vezetőségi tagja
- Nagy László (1857–1931) pedagógus, pszichológus Lásd MÉL
- Nádasdy Nóra (1971) klinikai szakpszichológus
- Nemes Andrea klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
- Németh Ádám iskolapszichológus, tanácsadó szakpszichológus, szexuálpszichológus
- Németh Dezső (1975)
- Németh Marietta klinikai szakpszichológus; tanulmányai: pszichológia szak KLTE, egyetemi doktori (KLTE); munkahely: KLTE Pszichológiai Intézet; kut. ter.: autogén tréning, imagináció, szimbólumterápiák[1]
- Niman Tibor (1945) kolozsvári magyar pszichológus
- Nyíri Kristóf (1944) filozófus, MTA nagydoktor filozófia tudományokból (1978), egyetemi tanár, Corvinus Egyetem, MTA-tag (2001). Kutatási területei: Wittgenstein filozófiája, Képfilozófia, Nyelvfilozófia, Kommunikációfilozófia, Filozófiatörténet.
- Nyúl Boglárka szociálpszichológus
O[szerkesztés]
- Ódor Antal (1987–) kognitív viselkedés terapeuta, hipnotizőr
- Oláh Attila pszichológus, egyetemi tanár
- (Id.) Oláh Gusztáv (Eperjes, 1857–Budapest, 1944) pszichiáter, a lipótmezei elmegyógyintézet igazgatója
- Orosz Gábor (1982–) pszichológus, PhD (co-tutelle)
- Orvos-Tóth Noémi (1971-) klinikai szakpszichológus
Ő[szerkesztés]
- Őri-Polyák Eszter (1989–) pszichológus, családterapeuta-jelölt
P[szerkesztés]
- Pap Erika gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta
- Papp Tímea (1972) orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, LMBTQ szakértő
- Pakai-Szűcs Réka pszichológus, pár -és családterapeuta, szexuálszakpszichológus
- Pataki Angelika pszichológus
- Pataki Ferenc (1928-2015)
- Dr. Pataky Ilona/Új Egyetemi docens, igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológus szakértő neuropszichológus.
- Pertorini Rezső (1927-1980) neurológus szakorvos, pszichiáter
- Pál Mónika (1979) pszichológus, újságíró
- Pálhegyi Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1935. április 14. - Budapest, 2016.március.28.) gyógypedagógus, ny.főiskolai tanár; tanulmányai: gyógypedagógus (1958), pszichológia (1964), a pszichológia tudományok kandidátusa (1976); tanított a BGGYPF-án és közben megalapította a Református Teológiai Akadémián a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéket. Lásd még Pálhegyi Ferenc pszichológus honlapja, életrajz, kötetei, video
- Páli Judit (Budapest, 1954. március 6.) pedagógiai szakpszichológus Tanulmányai: klinikai pszichológus (ELTE, 1977); pedagógiai szakpszichológus (ELTE, 1983) Munkahely:ELTE, majd MP ANNI (Pető Int.) docens 1994-; Kutatási területeiből: gondolkodási stratégia fejlődése és fejlesztése óvodás- és kisiskoláskorban. Játék- és játékfejlődés.[1]
- Pálfy Réka klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta jelölt
- Pándi Borbála pszichológus
- Pándy Kálmán (1868-1945) orvos, ideggyógyász, elmeorvos
- Pászthy Bea gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta, kognitív viselkedésterapeuta és családterapeuta, egyetemi docens
- Penczi Barbara klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
- Peer Krisztina szociálpedagógus, gyermekpszichológus, meseterapeuta, igazságügyi klinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértőjelölt
- Pikler Emmi (1902-1984) orvos, gyermekgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1968) . Működésének középpontja: az egészséges csecsemők harmonikus személyiségének kialakítása. Lásd MÉL
- Pikler Gyula (1864-1937) jogbölcsész, egyetemi tanár. Pszichológiai kutatásai az érzékszervek élet- és lélektanára terjedtek ki lásd pl. A lélektan alapelvei c. kötete (1909) Lásd még MÉL
- Pintér Gábor (Eger, 1957. március 10.) pszichológus, főiskolai tanár Tanulmányai: okleveles mérnök (BME, 1981) , pszichoterepauta (HIETE) , klinikai szakpszichológus (ELTE BTK 1986) , a pszichológiai tudományok kandidátusa (1992); Kutatási területei: pszichoterápia, személyiséglélektan, mentálhigiéné, önismereti csoportok, pszichodráma, pályaszocializáció.[1] Lásd még Pintér Gábor szakmai életrajza
- Pirisi Jánosné (Boldogasszonyfa, 1929. november 28.) pedagógus, pszichológus; tanított, majd szakfelügyelő volt, MPI Baranya nyug. ig. Tanulmányai: Pedagógia-pszichológia szak (ELTE, 1966); Kut területei: A 10 éves életkor pedagógiai-pszichológiai kérdései, az általános és szakfelügyelet, az általános iskola rugalmas működése, tantervei, értékelési rendszere.
- Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, MTA-tag; BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára (2004)
- Polcz Alaine (1922-2007)
- Popper Péter (1933-2010)
- Porkolábné Balogh Katalin (Nagyiván, 1935. március 3. – 2005. július 25.) pedagógiai szakpszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa, munkahelye volt: ELTE BTK Társadalom és Neveléstudományi Tanszék, egyetemi docens[1] 1986-1996 között ELTE Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője, 1996-tól aktív nyugdíjas, életútját lásd Búcsúztatása, életútjának vázlata
- Posch Jenő (1859-1923): filozófus, pedagógus, az MTA l. tagja (1920) . Egyik fő műve: Lelki jelenségeink és természetük (1915) . Lásd MÉL
- Princzes Mária (1949. jan. 26.) pszichológus, ny. főiskolai docens (Nyugat-Magyarországi Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Sopron) Tanulmányai: kutató vegyész szak (ELTE TTK, 1972) , pszichológus, klinikai szak ( kitüntetéses ELTE BTK, 1977), egyetemi doktorátus, pszichológia (ELTE BTK, 1980); könyve például: Mentális és viselkedészavarok pszichológiája. Budapest, 1997.[1] Lásd még Nyugdíjas búcsúztató, 2008
- Putnoky Jenő (1928-1982) tanár, pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa (1965) . Kut. ter.: Gondolkodáslélektan. Lásd MÉL
R[szerkesztés]
- Rácz József (Budapest, 1957. április 28.) MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója Tanulmányai: SOTE (1984), PhD klinikai orvostudományok szakágban (1994), MTA nagydoktor (DSc, 2009) pszichológiai tudományok. Kutatásai az egészségtudományok és a pszichológiai tudományok területére irányulnak: Droghasználók kvalitatív szociálpszichológiai és szociológiai vizsgálata, etnográfiai terepmunka. Kezelésben részt vevő droghasználók elemzése.
- Racsmány Mihály (1969)
- Radó Sándor (1890-1972) pszichoanalitikus
- Ráduly-Zörgő Éva (1954)
- Ranschburg Jenő (1935-2011)
- Ranschburg Pál (1870-1945) (Ranchburg-féle gátlás, avagy Ranschburg-jelenség) [16]
- Rási Zoltán Zsolt (1974–) okleveles pszichológus, életvezetési tanácsadó, Szervezetfejlesztés, vezetői, és életvezetési tanácsadó
- Reinhardt Melinda egyetemi adjunktus, klinikai szakpszichológus
- Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, pszichológia tanár, pár- és családterapeuta, pszichodráma vezető, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője
- Révay József (1902–1945)
- Révész Géza (Siófok, 1878. december 9. – Amszterdam, Hollandia, 1955. augusztus 18.): zenepszichológus és hangfiziológus, egyetemi tanár. A bajor tudományos akad. tagja 1949-től. Lásd MÉL
- Róheim Géza (1891-1953) etnográfus, pszichoanalitikus. Lásd MÉL
- Rókusfalvy Pál (1931)
- Romsauer Lajos (1936–2011) pszichiáter, neurológus, addiktológus, igazságügyi elmeszakértő, az első magyar melegszervezet elnöke
- Rónay Jácint (1814-1889)
- Roth-Szamosközi Mária (1954)
- Rózsa Krisztián pszichológus, pár- és családteraputa
S[szerkesztés]
- Saáry Lilla (1996) pszichológus, szexuálpszichológus, valláspszichológus
- Sándor Éva (1947–) művészetpszichológus
- Sáray Julianna (1912–1983)
- Schleinerné Szányel Erzsébet (Ádánd, 1942. január 3.) főiskolai oktató NYME Apáczai Csere János Kar Szociálpedagógia Tanszék Tanulmányok: pszichológia-történelem-pedagógia szak (ELTE); tud. fokozatok: dr. univ. pedagógiából (1982); kandidátus pedagógiai pszichológiából (1998); Kutatási területe: A pedagógus személyisége, pályára való alkalmassága, a pedagógus-gyermek kapcsolat alakulása.[1] Lásd még Schleinerné dr. Szányel Erzsébet szakmai életrajza, munkássága
- Schődl Lívia (Budapest, 1945. június 28.) Nevelési tanácsadó vezetőjeként dolgozott Budapest XX. kerületében, majd az FPI munkájába kapcsolódott be, ahol 1995-ben Horányi Györgynével Pszichológiai Központot alakított ki. Tanulmányai: pszichológia szak (1970) , klinikai szakpszichológus (Orvostovábbképző Intézet, 1983); Kutatási területei: nevelési tanácsadók, klinikai pszichológia, pszichoterápia, pedagógus-mentálhigiéne.[1]
- Schönberger Margit asszonyneve Margaret Mahler (1897-1985) orvos, pszichiáter, pszichológus, gyermekpszichológus
- Sebestyén Eszter pszichológus, kutyás terapeuta, gyógypedagógus, pszichopedagógus
- Seres Imola pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta, egyetemi tanársegéd
- Séra László (Naszód, 1943. június 24.) ELTE Általános Pszichológia Tanszék oktatója Tanulmányai: pszichológia-szak (ELTE, 1971), egyetemi doktor (1976); Oktatási terület: észleléspszichológia. Kutatási területe. Vizuális észlelés és képzelet, agyi aszimmetria és érzelmek.[1]
- Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi docens
- Simon Kata Felnőtt klinikai szakpszichológus, mediátor és gyászcsoport vezető Elérhető: [1] Archiválva 2019. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Simon Lajos (1951) pszichiáter, pszichoterapeuta, egyetemi docens
- Simon-Székely Attila (1959–) szociálpszichológus
- Sinkovics Andrea felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus
- Sipos Endre (Békéscsaba, 1951. december 15.) festőművész és művésztanár. Tanulmányai: rajz-biológia szak (Eger, Tanárképző Főiskola), filozófia szak (ELTE) Kutatási területe: vizuális esztétikai nevelés, műelemzés, környezetesztétikai nevelés, a képzőművészeti alkotó folyamat lélektana, etikai nevelés, művészetfilozófia, mozgóképkultúra.[1] Lásd még Sipos Endre munkássága, artportal.hu
- S. Nagy Katalin (Nagykanizsa, 1944. október 19.) művészetszociológus, egyetemi tanár. Tanulmányai: magyar-művészettörténet-szociológia szak (ELTE, 1963-1973); PhD szociológiai tudományok (ELTE, 1975); MTA nagydoktor szociológiai tudományok szakágban (DSc, 1983) Munkahely 2005 óta BME Társadalomismeret Intézet. Kutatási területei: kultúra- és művészetszociológia, a mindennapi élet szociológiája, lakásmód, lakáskultúra, vizuális kultúra, vizuális kommunikáció, 20. századi művészettörténet[1] Lásd még S. Nagy Katalin szakmai életrajza, munkássága
- Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szakpszichológus Szakképzés. /Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Osztály, Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó/. Jelenleg a Pest Megyei Önkormányzat 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának tagja. Elérhető: www.pszichologus1.hu
- Stachó László (1977–) zenepszichológus, -kritikus, fortepianista, orgonaművész
- Szalay Nikolett tanácsadó szakpszichológus, pszichodráma vezető
- Szondy Esztella (1985) pszichológus
Sz[szerkesztés]
- Szabó Éva Zsuzsanna (1964)
- Szabó Ildikó (Fehérgyarmat, 1946. május 23.) szociológus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: magyar-orosz és szociológia szak, a szociológia tudományok kandidátusa (MTA, 1988); a szociológia tudományok nagydoktora (DSc, MTA, 2007). Kutatási területe: ifjúság-, magatartás-, kisebbség- oktatásszociológia, valamint a politikai-, állampolgári szocializáció.[1] Lásd még Szabó Ildikó oktatói honlapja
- Szabó József (1882-1929) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár
- Szabó Mónika (1972-2020) szociálpszichológus
- Szabó Pál Tivadar (Rákospalota, 1924. december 1.) ny. pszichológus Tanulmányai: GyTF (1952), pedagógia szak (ELTE, 1957), nevelés lélektani szakpszichológus (ELTE, 1992); tud fokozat: egyetemi doktorátus pszichológiából (1964) Munkahelyei közül a gyermek ideggondozó állomásokon, a Fóti Gyermekvárosban dolgozott pszichológusként, maga is szervezett defektológiai állomásokat és nevelési tanácsadókat. Tanulmányai jelentek meg a Magyar Pszichológiai Szemlében és a Pszichológiai Tanulmányok sorozatban.[1]
- Szautner Erika (1962–) klinikai szakpszichológus, jungi analitikus pszichoterapeuta, eriksoni hipnoterapeuta; a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnöke (2013–); az International Association for Analytical Psychology ( IAAP) Developing Group tagja (2015–)
- Szántó-Féder Ágnes (Budapest, 1937. április 16.) magyar származású francia pszichológus. Kutatási területe: gyermeklélektan, korai mozgásfejlődés.[1]
- Szász Tamás István az „anti-pszichiátria” népszerűsítője
- Szekeres Hanna Flóra (1989) szociálpszichológus, egyetemi adjunktus
- Szeri Zsolt parapszichológus, transzperszonális pszichológus, holisztikus terapeuta.
- Szemán Dénes klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, pszichoterapeuta pszichiátriai konzulens: Eszik János dr.
- Szendi Gábor (1954) programozó matematikus, forgatókönyvíró, dramaturg, író, publicista, pszichológus
- Szendi Mária Dr. (1952) pszichológus, pedagógus, gyermekvédelmi szaktanácsadó
- Szenes Márta (1957)
- Szentmiklóssy Margit (1942) logopédus, klinikai szakpszichológus, terapeuta. Tanulmányai: klinikai szakpszichológus, egyetemi doktori vizsga (ELTE, BTK). Kutatási területe: beszédtechnika, beszéd és hangjavítás, olvasás-írás javítása, a tanulási zavarok korrekciója, személyiségfejlesztés.[1]
- Székely József Iván (1937) orvos, gyógyszerkutató, c. egyetemi tanár (SOTE Élettani Intézet, Gyógyszerkutató Intézet). Kutatási területe: kábítószerek állatkísérletes vizsgálata
- Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus, egyetemi oktató (az Apapara című könyv és blog szerzője) [17]
- Szigeti Vera (1984) pszichológus
- Szokolszky Ágnes (1956)
- Szondi Lipót (1893-1986) pszichiáter, pszichoanalitikus, Svájcba emigrált (csonk szócikk van róla a magyar wikiben) Lásd francia, német angol stb. wiki szócikkei, a francia a legrészletesebb.
- Szőke György (1935-2008)
- Szőnyi Gábor pszichiáter, pszichoterapeuta, szociológus, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület kiképző pszichoanalitikusa, a Csoportanalitikus Kiképző Intézet kiképző csoportanalitikusa
- Szőnyi Magda magyar klinikai és pedagógiai szakpszichológus, szupervizor, pszichoterapeuta, a MRSzE kiképző pszichoterapeutája, állandó vezetőségi tag.
- Szücs Szilárd Levente (1968)
T[szerkesztés]
- Tamás Katalin (1975–) pszichológus, kommunikációs szakértő.[18]
- Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, onkopszichológus, pszichoanalitikus kandidátus
- Tarr-Nagy Mónika pszichológus, pár- és családterapeuta, pánikszakértő
- Tatai Csilla egészségpszichológus, egyetemi tanársegéd, kutató
- Victor Tausk (1879-1919) osztrák-magyar ideggyógyász, pszichológus, pszichoanalitikus
- Telegdi Zsigmond (1909-1994) iranista, elméleti és történeti nyelvész, nyelvpszichológus[19]
- Tettamanti Béla (1884-1959)
- Tímár Andrásné Tapazdi Mária (Sellye, 1930. november 3.) adjunktus JGYTF (1959-1977), főiskolai docens ELTE Tanárképző Kar (1977-1995). Fokozat: egyetemi doktor (pszichológia, ELTE, 1975) . Kutatási terület: pedagógiai pszichológia, fejlődéspszichológia.[1] Lásd még [[https://web.archive.org/web/*/http://www.kikicsodakonyvek.hu/files/cdanyag_vegl_webjo.csv halott link] Ki kicsoda][halott link]
- Tisljár Roland pszichológus, oktató, kutató, PhD, SZTE
- Tolnai Valéria pszichiáter, pszichoterapeuta
- Tomori Viola (1911-1998)
- Topál József (1964) biológus és pszichológus, fokozat: PhD 2000 biológiai tudományok, munkahely: MTA Pszichológiai Kutató Intézet, kut. ter.: etológia, kognitív pszichológia, szociális kogníció lásd MTA Pszichológiai Kutatóintézet
- Torda Ágnes (Budapest, 1945. május 30.) logopédus, főiskolai docens (BGGYF) Tanulmányai: gyógypedagógiai tanár, pszichológia szak (ELTE), egyetemi doktorátus Kutatási területe: gyógypedagógiai pszichológia, pedagógiai terápia, pszichoterápia.[1]
- Tóth Béla Zoltán (Szolyva, 1913. október 16.–) ny. főiskolai tanár Tanulmányai: tanítóképző intézeti tanári oklevél (Apponyi Koll.); bölcsészdoktor filozófia-pedagógia (1939); Collegium Hungaricum (Bécs, 1940-41; 1943-44); a pszichológia tudományok kandidátusa (1966); Kutatási terület: gyermekpszichológia, neveléslélektan, olvasáskutatás.[1]
- Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató, pszichológus, egyetemi tanár
- Tóth-Czopyk Zsombor iskolapszichológus, művészetterapeuta, viselkedéselemző
- Tóth László (Debrecen, 1951. június 25.) egyetemi oktató és kutató (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: tanítóképző, GyPF, pszichológia szak (1982, KLTE); Tud. fokozatok: bölcsészdoktor pszichológiából (1984), PhD pszichológia tudományok (1996). Kutatási terület: olvasásmegértés, tehetségfejlesztés, tanárképzés pszichológiai tanegységeinek fejlesztése, pszichológiatörténet. (Lásd pl. A pszichológia története a debreceni egyetemen (társszerző) In: A debreceni pszichológusképzés húsz éve (Szerk. Kovács Zoltán) KLTE Pszich. Intézet, Debrecen, 1994.) [1]
- Tregova Anita pszichológus
- Tringer László (1939. április 2. –) magyar orvos.
- Tunyogi Erzsébet (1959?) játékterepauta Tanulmányai: konduktor (Pető Int., 1980); pedagógia szak (JATE, 1987) Kutatási területe: Gyermekrehabilitáció, drámajáték, családterápia.[1] Tunyogi Erzsébet: Művészetek szerepe az érzelmi nevelésben
- Tüdős István (Brassó, 1943–) sportpszichológus
U[szerkesztés]
- Unoka Zsolt (1965) osztályvezető pszichiáter, pszichoterapeuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa, kognitív viselkedésterapeuta, sématerapeuta-kiképző, pszichoanalitikus, egyetemi tanár
- Urbán Róbert (1968–)
V[szerkesztés]
- Vajda Zsuzsanna (pszichológus) (1949–)
- Váradi Goia János (1946–) romániai magyar ideggyógyász, pszichiáter és pszichológus
- Várfiné Komlósi Annamária (1947. március 17.) pszichológus, egyetemi oktató Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, BTK, 1971), egyetemi bölcsészdoktori (1974), PhD pszichológiai tudományok (ELTE, 2005); Oktatási terület: személyiség- és egészségpszichológia. Kutatásainak tudományága: pszichológiai tudományok.[1]
- Varga Katalin (1962–)
- Vargha András (1949)
- Várkonyi Hildebrand Dezső a szegedi Pszichológiai Intézet első vezetője (1929)
- Vásárhelyi Zsuzsanna (Vasvár, 1942. augusztus 2.) tanszékvezető főiskolai docens (győri Széchenyi István Főiskola) Tanulmányai: pedagógia szak (KLTE, 1969), pszichológia szak (ELTE, 1975) bölcsész doktorátus (ELTE, 1978); Kutatási területei: A műszaki pedagógusképzés oktatástartalmi és módszertani kérdései; az oktatási folyamat korszerűsítésének pszichológiai alapjai; a kooperatív tanulás lehetőségeinek pszichológiai problémái[1] Vásárhelyi Zsuzsanna, szakmai életrajz
- Vaskovics László Árpád (1936–) szlovákiai magyar származású német filozófus, pszichológus, szociológus.
- Vass Zoltán (Budapest, 1970) pszichológus, egyetemi oktató. Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, 1995); PhD (pszichológiatudomány, 2000); habilitáció (pszichológiatudomány, 2012). Munkahely 2000 óta Károli Gáspár Református Egyetem. Kutatási területei: pszichodiagnosztika, pszichometria, rajzelemzés, projektív tesztek, mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, képi kifejezéspszichológia. Lásd még Vass Zoltán publikációit
- Vecsernyés Anna (1991) pszichológus
- Veczkó József (1926–2023)
- Veér András (1939-2006) orvos, ideg- és elmegyógyász
- Vékássy László (Budapest, 1939. febr. 8.) pszichológia-gyógypedagógia szakos tanár, a pszichológia tudományok kandidátusa (1974), a neveléstudományok nagydoktora (1986) . A dadogó komplex kezelése c. munkáját angol nyelven is közreadta.[1]
- Vekerdy Tamás (1935–2019)
- Vekszler Jakab (1997-) Iskolapszichológus, Őrbottyán, Sződ
- Veress Albert (1948–) romániai magyar ideggyógyász, pszichiáter
- Vértes O. András (Budapest, 1911. április 26 – 1997. június 26.) az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt. Tanulmányai: magyar-francia szakos középiskolai tanár. Tud. fokozat: a nyelvtudományok akadémiai nagydoktora. Kutatási területe: Nyelvlélektan, fonetika, a gyógyító pedagógia története.[1]
- Vértes O. József (1881-1953)
- Vida Ágnes (1977–) pszichológus, a kognitív tudományok doktora (2005), Tanulmányai: társadalompszichológia és pedagógia (Fernuniversitat Hagen), pszichológia (MA) Liberty University, klinikai pszichológia (ELTE). Könyvei: Álomba ringató praktikák (2008), Babapszichológia (2011), Anyapszichológia (2014)
- Vida Katalin tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta, EMDR terapeuta
- Vikár György (1926-2003) pszichiáter, pszichoanalitikus, orvos és tudós.
- Vincze Flóra pedagógus, pszichológus, gyermeklélektannal foglalkozott, Vincze László felesége, híres együtt írt könyvük: A gyermeki világkép problémája a gyermeklélektanban (1959), második bőv. kiad 1961.
- Vincze László (Miskolc, 1909. július 2. –) pedagógus, pszichológus, egyetemi tanár[1]
- Vinkler Zsuzsi (1970 – ) tanácsadó szakpszichológus
- Virág Teréz (1930–2000) pszichológus, pszichoanalitikus, a KÚT (Közös Út Találkozó) szakrendelő alapítója
- Dr. Virág Márta (1987 – ) klinikai szakpszichológus
- Vizi Ildikó (1940–) romániai magyar gyógypedagógus, pszichológus
- Völgyesy Pál (Szeged, 1936. július 14.) pedagógus és szakpszichológus, egyetemi tanár (Szent István Egyetem GTK). A pszichológiai tudományok kandidátusa (1973) Kutatási területe: Munkapszichológia, pályaválasztás.[1] Völgyesy Pál kitüntetése a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Emlékplakettel, 2010. szeptember
W[szerkesztés]
- Wéber Cecília (1944–) romániai magyar pszichológus
- Wéber Katalin (1963–) klinikai szakpszichológus
- Winkler István (1958–)
- Wladár Ervin (Budapest, 1928. július 3.) ny. tanár Munkaállomásai voltak: gimnáziumi tanár (Tatabánya, 1951–); szakfelügyelő (Fővárosi Pedagógiai Intézet, 1965–); tantárgyi főosztály-vezetőhelyettes (OPI, 1978–); osztályvezető a társadalomtudományi osztályon (1982–) . Tanulmányai: magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett (ELTE) . Kutatási területe: neveléselmélet, szociológia, lélektan, történelemdidaktika. Szakfolyóiratokat, szakkönyveket szerkesztett, előadásokat tartott nemzetközi konferenciákon is, írásait magyar, német, angol nyelven publikálta. 1997-ben Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki.[1]
Z[szerkesztés]
- Zakar András (1947)
- Zalai Béla (1882-1915) filozófus Lásd MÉL
- Zalka Zsolt pszichiáter, pszichoterapeuta
- Zentai Károly (1909-1997)
- Zörgő Benjamin (1916-1980) romániai magyar pszichológus, lélektani szakíró
Zs[szerkesztés]
- Zsakó István (1882-1966) erdélyi magyar ideggyógyász, pszichiáter, orvosi szakíró.
- Zsoldos Márta (Kaposvár, 1950. július 28.) főiskolai docens (BGGYTF Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet) Tanulmányai: GYTF (1972), pszichológia szak (ELTE, 1980), bölcsészdoktor (1984), PhD pszichológiai tudományok (ELTE, 2001). Kutatási területe: Hallássérültek neurogén tanulási zavarai. Kognitív képességfejlesztés – a neurogén tanulási zavarok terápiája.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-8146-48-6
- ↑ Albert Ildikó - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események - 1. oldal (magyar nyelven). www.libri.hu. (Hozzáférés: 2024. április 11.)
- ↑ Albert Ildikó pszichológus, író: merjük vállalni azt, amit jónak, értéknek tartunk (magyar nyelven). noileg.ro. (Hozzáférés: 2024. április 11.)
- ↑ ResearchGate, Research unit for Experimental Psychology
- ↑ Az én vágyam, vagy a szüleimé? – Így hagyhatjuk magunk mögött a családi küldetéseket - pszicholive.hu (magyar nyelven), 2022. november 21. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
- ↑ Barna Fruzsina pszichológus, párterapeuta (magyar nyelven), 2023. október 10. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
- ↑ Bátki Anna - Károli Gáspár Református Egyetem. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ MTMT Bátki, Anna. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Bátki Anna-Ribiczey Nóra: Családhatározó - E-Könyv (magyar nyelven). Open Books. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Covid pro-bono emlékoldal | Pszi Pont - Pszichológus (magyar nyelven), 2023. június 6. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Dr. C. Molnár Emma. nyitottakademia.hu. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 12.)
- ↑ Csibra Gergely kötetei. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
- ↑ Publikációs listája a CEU honlapján. [2010. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
- ↑ BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Dr. Dúll Andrea habilitált egyetemi docens
- ↑ Ki Kicsoda 2000 Budapest, 1999.
- ↑ a b Pszichológiai lexikon. Budapest: Helikon, 2007. ISBN 978-963-227-084-5
- ↑ Szél Dávid szakmai oldala
- ↑ Tamás Kata pszichológus honlapja
- ↑ Telegdi Zsigmond művei, életrajza, munkássága
Források[szerkesztés]
- Pléh Csaba: Pszichológiatörténet. Budapest: Gondolat, 1992. ISBN 963-282-467-9
- A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen: 1929-2009 /szerk. Szokolszky Ágnes. Szeged, JATEPress, 2009. ISBN 978-963-482-959-1
- Romániai magyar irodalmi lexikon
- Affektív Pszichológiai Intézeti Központ