Kerényi Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerényi Károly
Kerényi Károly.jpg
Született
1897. január 19.
Temesvár
Elhunyt
1973. április 14. (76 évesen)
Kilchberg

Kerényi Károly (Temesvár, 1897. január 15.Ascona, 1973. április 10.[1]) élete utolsó három évtizedében Svájcban élő magyar klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1949-ig.[1]

Szerb Antal róla mintázta az Utas és holdvilág című regényének Rudi Waldheim professzorát. 1948 nyarán Lukács György a fasizmus szekértolójának nevezte, így emigrációba kényszerítette.

Klasszika-filológus, vallástörténész, az ókortudomány és a vallástörténet nemzetközi hírű művelője. Számos hazai és külföldi tudományos, akadémiai testület (a Magyar Tudományos Akadémia, a Norvég Tudományos Akadémia, a firenzei Instituto di Studi Etruschi, a frankfurti Forschunginstitut für Kulturmorphologie) tagja, az uppsalai egyetem teológiai karának tiszteletbeli doktora.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aradon érettségizett, majd a PPTE-n 1921-ben megszerezte a tanári diplomát.[1] 1926-ban egyetemi magántanár lett.[1]

1936-tól a pécsi egyetemen a klasszika-filológia nyilvános rendes tanára. 1943-tól Svájcban élt.[1] 1944-47-ben a bázeli egyetemen a magyar nyelv és irodalom vendégtanára, 1948-66-ban a zürichi C. G. Jung Intézet kutatásainak irányítója.

Kerényi eredeti elképzelést fejtett ki a mitológia antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Mint írja, a „mitológia azoknak, akik benne gondolkoznak és általa fejezik ki magukat, egyúttal élet- és cselekvési forma.” Meggyőződése volt, hogy az antik vallástörténetnek az „antik emberi lét tudományává” kell válnia, és azt a kérdést kell kutatnia, hogy milyen válaszokat kapott a görög ember az élet nagy kérdéseire saját jelen-valóságában, abban a léthelyzetben, amivel a lét kérdése állította szembe. Ebben a tekintetben az antik vallástörténet a modern ember létezésének lényegét érintő kérdésekre is válaszokat kínál. Az istenalak ugyanis nem hiedelem, vallási képzet vagy gondolkozási alakzat, hanem az emberi lét egy-egy jellegzetes formája, ősképe, archetípusa, amely a valóság felidézésének és emberi valósággá alakításának aktusán keresztül teremtődik. „A mitológia az ember önábrázolása […], egyúttal pedig a világról szóló kinyilatkoztatás. Az ember saját léte és az őt körülvevő világ valósága egyszerre jut benne kifejezésre a mitológia sajátos hangján […]” – írja az Aszklépiosz-tanulmány elé írott bevezetőjében (15. o.). Gondolkozására nagy hatással volt Walter F. Otto német vallástörténész is.[2]

Kerényi kései munkásságára erősen hatott a Jung-féle pszichoanalitikai irányzat. Több közös publikációja született Junggal: az isteni gyermekről és az isteni leányról szóló tanulmány német kiadása együtt jelent meg a mitologéma Jung által készített feldolgozásával, s 1941-ben ugyanilyen módon két oldalról világították meg a mitológia alapvonásait Einführung in das Wesen der Mythologie című könyvükben. A József-tetralógiát író Thomas Mannal folytatott levelezése a mítoszról magyarul is olvasható (Budapest, 1947). 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott a görög mitológiai és vallástörténeti kutatásaiért.

Leánya Kerényi Grácia költő, műfordító.

Az ELTE bölcsészkarának Múzeum körúti F épületében 2009 óta az ő nevét viseli a korábbi Buzágh Aladár terem.

A hazai ókortudomány vezéralakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ideológiai megalkuvásra képtelen, a szókimondást erkölcsi kötelességnek érző természetű és széles körű nemzetközi tudományos tekintéllyel rendelkező polihisztor volt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legjelentősebb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Köteteiből, a szegedi Egyetemi Könyvtárból
  • A Nap leányai / Gondolatok a görög istenekről
  • Ascensio-ábrázolás Brindisiben Budapest, 1930.
  • Gedanken über den griechischen Tanz Freiburg i. Br., 1963.
    Görög mitológia
  • Gondolatok a bűnvallomásról Budapest, 1938.
  • Horatius – Horatianizmus Budapest, 1936.
  • Humanizmus és hellénizmus Budapest, 1936.
  • Labyrinthos der Linienreflex einer mythologischen Idee Budapest, 1941.
  • Lesbosi utazás Budapest, 1936.
  • Menschsein als Mysterium in griechischer Deutung Wien, 1967.
  • Die Mythologie der Griechen München, 1992.
  • Trasitus és Sedatus Budapest, 1936.
  • Valláslélektan és antik vallás Budapest, 1936.
  • Apollon, Frankel Leo, Wien-Amsterdam-Leipzig, 1937.
  • Apollo - The wind, the spirit, and the God : Four studies / Karl Kerényi ; Transl., [afterword] from German by Jon Solomon, Dallas, Tex. : Spring Publications, c1983.
  • Abenteuer mit Monumenten, Olten, 1959.
  • Die antike Religion. Eine Grundlegung. Pantheon, Amsterdam, 1940. (Haag-Drugulin, Leipzig)
  • Dionysos, Princeton, 1976
  • Dionysos und das Tragische in der Antigone, Frankfurt am Main, 1935
  • Einführung in das Wesen der Mythologie. Gottkindmythos eleusinische Mysterien./Carl Gustav Jung-Kerényi Károly, Pantheon Akademische Verlag, Amsterdam, 1941.
  • Die Eröffnung des Zugangs zum Mythos : Ein Lesebuch / Hrsg., (Vorwort) von Karl Kerényi, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt , 1976.
  • Die Göttin Diana in nördlichen Pannonien. Dunántúl, Pécs, 1938.
  • Die göttliche Kind./Carl Gustav Jung-Károly Kerényi, Albae Vigiliae 6-7. Heft.
  • Griechische Miniaturen, Rhein-Verlag, z¨rich, 1957.
  • Die Heroen der Griechen. (Die Heroengeschichten der griechischen Mythologie. Rhein-Verlag, Zürich, 1958.
  • Der höhere Standpunkt - Zum Humanismus des integralen Menschen (München, 1971); Briefwechsel aus der Nähe (levélváltás Hermann Hesse-vel, München, 1972.
  • Humanistische Seelenforschung / Karl Kerényi ; [hrsg. von Karl Kerényi, Langen Müller, München - Wien, 1978.
  • Die Mysterien von Eleusis. Rhein-Verlag, Zürich, 1962.
  • Die Mythologie der Griechen, I. Göttergeschichten, Zürich, 1951; London, 1951.
  • Die Mythologie der Griechen, II. Heroengeschichten, Zürich, 1958; London, 1959.
  • Der Mythos der Hellenen : in Meisterwerken der Münzkunst / von Karl Kerényi, L. M. Lanckoronski, Pantheon Akademische, Amsterdam - Leipzig, Verlagsanstalt, 1941.
  • Prometheus : Die menschliche Existenz in griechischer Deutung / Karl Kerényi Rowohlt Taschenbuch Verl., Reinbek/H., 1962.
  • Prometheus : Archetypal image of human existence / Carl Kerényi ; transl. from the German by Ralph Manheim, Princeton, N.J. Princeton University Press, 1997.
  • Pythagoras und Orpheus./Kerényi Károly, 2. Ausgebung mit einem Anhang über die Seelenwanderungslehre bei Ennius. Pantheon, Amsterdam, 1940. (Albae Vigiliae 2. Heft)
  • Religio academici./Kerényi Károly, Dunántúl, Pécs, 1938. (Pannónia Könyvtár 52.)
  • Romandichtung und Mythologie - ein Briefwechsel mit Thomas Mann - 1934-1945 közötti levélváltás Mann-nal, Zürich, 1945, majd a további levélváltással együtt Gespräch in Briefen címen, Zürich, 1960.
  • Stunden in Griechenland, Zürich, 1952.
  • Tessiner Schreibtisch, Stuttgart, 1963.
  • Töchter der Sonne, Zürich, 1944.
  • Unwillkürliche Kunstreisen, Zürich, 1954.
  • Összegyűjtött műveinek sorozata: Werke in Einzelausgaben címmel Münchenben jelent meg (I. Bd. Humanistische Seelenforschung, 1966; II. Bd. Auf Spuren des Mythos, 1967; III. Bd. Tage- und Wanderbücher, 1969; VII. Bd. Antike Religion, 1971; VIII. Bd. Dionysos, 1976)

További művei magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Adj ideákat az időnek! Kerényi Károly és Gulyás Pál barátságának dokumentumai, Közzé teszi: Lisztóczky László.Kráter, Budapest, 1989.
  • Beszélgetések levélben / Kerényi Károly Thomas Mann ; Ford. Doromby Károly, Petrolay Margit, Soltész Gáspár, Szondi Béla ; Az előszót írta Lackó Miklós, Gondolat, Budapest, 1989.
  • Beszélgetések a Szerelemről / Pseudo-Antisthenés Kerényi Károly ; a szöveggondozás és az utószó Kerényi Grácia munkája Bp., Helikon, 1983 (Bp. : Révai)
  • Egyetemes történet négy kötetben / Szerk. Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Kerényi Károly, 1. kötet Az ókor története, Szerk., Kerényi Károly, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935.
  • Az égei ünnep : Tanulmányok a 40-es évekből / Kerényi Károly ; vál., ford. Kocziszky Éva, Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 1995.
  • Gondolatok Dionysosról. Pécs, 1935.
  • Görög mitológia/Ford. Kerényi Grácia, Szilágyi János György közreműködésével, Budapest, 1977. 1. Történetek az istenekről és az emberiségről., 2. Hérosztörténetek.
  • Halhatatlanság és Apollón-vallás./Kerényi Károly In: Ókortudományi tanulmányok 1918-1943. (Vál. és sajtó alá rendezte Komoróczy Géza, Szilágyi János György) Magvető, Budapest, 1984.
  • Hérakleitos múzsái vagy a természetről : Pontos irányítás az élet célja felé / A kísérőtanulmányokat írta Kerényi Károly, Kövendi Dénes ; Összeáll., a szöveget gondozta és az utószót írta Steiger Kornél ; Írta Diogenés Laërtios et al Helikon, Bp., 1983 (Gyomaendrőd : Kner)
  • Hermés a lélekvezető. Az élet férfi eredetének mitológiája. (Hermes der Seelenführer) Ford. Tatár György. Európa, Budapest, 1984. (Mérleg)
  • Az isteni orvos : Tanulmányok Asklépiosról és kultuszhelyeiről / Kerényi Károly; Ford. Rákóczi Katalin ; utószó Kádár Zoltán, Európa Könyvkiadó., Budapest, 1999.
  • Korfu és Odysseia./Kerényi Károly, Dunántúl, Pécs, 1937.
  • Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1988.
  • Napleányok. Elmélkedések Héliosról és a görög istenekről. (A klasszikus versidézeteket fordította: Devecseri Gábor) Sylvester Nyomda, Budapest, 1948. (A gondolatok mesterei)
  • A Nap leányai : Gondolatok a görög istenekről / Kerényi Károly ; Ford. Tóth Zoltán, Szukits Könyvkiadó, Kaposvár, cop. 2003.
  • Ókortudomány, Kecskemét, 1935.
  • Az örök Antigoné : Vallástörténeti tanulmányok / Kerényi Károly ; Vál., a szövegeket gond. és az utószót írta Bodor Mária Anna Budapest : Paidion, cop. 2003.
  • Római ókortudományunk a háború után. Dunántúl, Pécs, 1936. (Pannónia Könyvtár 25.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 385. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Somos Róbert: Friedrich Nietzsche és Kerényi Károly - Eszterházy Károly Főiskola Filozófia Tanszék

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1019-1020. o. ISBN 963-05-6806-3

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ÁRKAY László, Kerényi Károly és a humanizmus / Árkay László, Dénes Tibor, Fáj Attila, Ferdinandy Mihály, Hanák Tibor, Kerényi Magda, Cs. Szabó László Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre, Zürich, 1977.
  2. FALUS Róbert, Kerényi Károly. mítosza és mitológiája Kritika, 1978/4.
  3. GÁL István, Jegyzet Kerényi Károlyról Forrás, 1975/12.
  4. HANÁK Tibor, A nélkülözhetetlen bírálat, München, 1983.
  5. Kerényi Károly és a humanizmus, Bern, 1978.
  6. LUKÁCS György: Kerényi Károly, Társadalmi Szemle, 1948.
  7. MIKLÓSSY Endre, Túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél : Magyar gondolkodók a XX. században / Miklóssy Endre; Szerk. Mezey Katalin, Széphalom Könyvműhely, Budapest, cop. 2001.
  8. Mitológia és humanitás : Tanulmányok Kerényi Károly 100. születésnapjára / Szerk. Szilágyi János György, Osiris, Budapest, 1999.
  9. NÉMETH László, Levél Kerényi Károlyhoz - Kiadatlan tanulmányok, Budapest, 1968.
  10. SZENTKUTHY Miklós, A mítosz mítosza - Meghatározások és szerepek, Budapest, 1969) Szerb Antal: A mítosz mítosza (Gondolatok a könyvtárban, Budapest, 1971.
  11. SZILÁGYI János György, Kerényi Károly emlékezete Antik Tanulmányok, 1973/2

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]