Kerényi Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerényi Károly
Született1897. január 19.[1][2][3][4][5]
Temesvár[6]
Elhunyt1973. április 14. (76 évesen)[1][2][3][4][5]
Kilchberg, Zürich kanton, Svájc
Állampolgárságamagyar
GyermekeiKerényi Grácia
Foglalkozása
  • klasszika-filológus
  • író
  • egyetemi oktató
  • mitográfus
  • vallástörténész
Iskolái
Kitüntetéseiaz Uppsalai Egyetem díszdoktora (1963)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kerényi Károly, Karl Kerényi (Temesvár, 1897. január 15. – Kilchberg, Zürich kanton, Svájc, 1973. április 14.) élete utolsó három évtizedében Svájcban élő magyar klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1949-ig.[7]

Kerényi Károly
Nem található szabad kép.(?)
Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben. Olaszország. 1935. Fotós: Tot Amerigo (1909-1984) PIM.
Kerényi Károly
Nem található szabad kép.(?)
Évfordulós emlékcsarnok - JATE Egyetemi Könyvtár. Kerényi Károly arcképe

Szerb Antal róla mintázta az Utas és holdvilág című regényének Rudi Waldheim professzorát. 1948 nyarán Lukács György a fasizmus szekértolójának nevezte, így emigrációba kényszerítette.

Klasszika-filológus, vallástörténész, az ókortudomány és a vallástörténet nemzetközi hírű művelője. Számos hazai és külföldi tudományos, akadémiai testület (a Magyar Tudományos Akadémia, a Norvég Tudományos Akadémia, a firenzei Instituto di Studi Etruschi, a frankfurti Forschunginstitut für Kulturmorphologie) tagja, az uppsalai egyetem teológiai karának tiszteletbeli doktora.

Életrajza[szerkesztés]

Aradon érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1921-ben megszerezte a tanári diplomát.[7] 1926-ban egyetemi magántanár lett.[7]

1936-tól a pécsi egyetemen a klasszika-filológia nyilvános rendes tanára. 1943-tól Svájcban élt.[7] 1944-47-ben a bázeli egyetemen a magyar nyelv és irodalom vendégtanára, 1948-66-ban a zürichi C. G. Jung Intézet kutatásainak irányítója.

Kerényi eredeti elképzelést fejtett ki a mitológia antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Mint írja, a „mitológia azoknak, akik benne gondolkoznak és általa fejezik ki magukat, egyúttal élet- és cselekvési forma.” Meggyőződése volt, hogy az antik vallástörténetnek az „antik emberi lét tudományává” kell válnia, és azt a kérdést kell kutatnia, hogy milyen válaszokat kapott a görög ember az élet nagy kérdéseire saját jelen-valóságában, abban a léthelyzetben, amivel a lét kérdése állította szembe. Ebben a tekintetben az antik vallástörténet a modern ember létezésének lényegét érintő kérdésekre is válaszokat kínál. Az istenalak ugyanis nem hiedelem, vallási képzet vagy gondolkozási alakzat, hanem az emberi lét egy-egy jellegzetes formája, ősképe, archetípusa, amely a valóság felidézésének és emberi valósággá alakításának aktusán keresztül teremtődik. „A mitológia az ember önábrázolása […], egyúttal pedig a világról szóló kinyilatkoztatás. Az ember saját léte és az őt körülvevő világ valósága egyszerre jut benne kifejezésre a mitológia sajátos hangján […]” – írja az Aszklépiosz-tanulmány elé írott bevezetőjében (15. o.). Gondolkozására nagy hatással volt Walter F. Otto német vallástörténész is.[8]

Kerényi kései munkásságára erősen hatott a Jung-féle pszichoanalitikai irányzat. Több közös publikációja született Junggal: az isteni gyermekről és az isteni leányról szóló tanulmány német kiadása együtt jelent meg a mitologéma Jung által készített feldolgozásával, s 1941-ben ugyanilyen módon két oldalról világították meg a mitológia alapvonásait Einführung in das Wesen der Mythologie című könyvükben. A József-tetralógiát író Thomas Mann-nal folytatott levelezése a mítoszról magyarul is olvasható (Budapest, 1947). 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott a görög mitológiai és vallástörténeti kutatásaiért.

Leánya Kerényi Grácia költő, műfordító.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti F épületében 2009 óta az ő nevét viseli a korábbi Buzágh Aladár terem.

A hazai ókortudomány vezéralakja[szerkesztés]

Ideológiai megalkuvásra képtelen, a szókimondást erkölcsi kötelességnek érző természetű és széles körű nemzetközi tudományos tekintéllyel rendelkező polihisztor volt.

Művei[szerkesztés]

Legjelentősebb művei idegen nyelven[szerkesztés]

  • Köteteiből, a szegedi Egyetemi Könyvtárból
  • A Nap leányai / Gondolatok a görög istenekről Archiválva 2004. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Die griechisch-orientalische Romanliteratur in religionsgeschichtlicher Beleuchtung; Mohr, Tübingen, 1927
  • Ascensio-ábrázolás Brindisiben Budapest, 1930
  • Dionysos und das Tragische in der Antigone, Frankfurt am Main, 1935
  • Apollon. Studien über antike Religion und Humanität; Franz, Wien–Amsterdam–Leipzig, 1937
    Görög mitológia
  • Die Göttin Diana in nördlichen Pannonien. Dunántúl, Pécs, 1938
  • Religio academici./Kerényi Károly, Dunántúl, Pécs, 1938 (Pannónia Könyvtár 52.)
  • Die antike Religion. Eine Grundlegung; Pantheon, Leipzig, 1940
  • La religione antica nelle sue linee fondamentali; olaszra ford. Delio Cantimori; Zanichelli, Bologna, 1940 (Storia delle religioni)
  • Pythagoras und Orpheus./Kerényi Károly, 2. Ausgebung mit einem Anhang über die Seelenwanderungslehre bei Ennius. Pantheon, Amsterdam, 1940 (Albae Vigiliae 2. Heft)
  • C. G. Jung–Karl Kerényi: Das göttliche Kind in mythologischer und psychologischer Beleuchtung; Pantheon, Leipzig, 1940 (Albae vigiliae)
  • Labyrinth-Studien. Labyrinthos als Linienreflex einer mytoligischen Idee; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
  • C. G. Jung–K. Kerényi: Das göttliche Mädchen. Die Hauptgestalt der Mysterien von Eleusis in mythologiser und psychologiser Beleuchtung; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
  • L. M. Lanckoroński: Der Mythos der Hellenen in Meisterwekren der Münzkunst; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
  • Das ägäische Fest. Die Meergötterszene in Goethes Faust, II; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
  • Einführung in das Wesen der Mythologie. Gottkindmythos eleusinische Mysterien./Carl Gustav Jung-Kerényi Károly, Pantheon Akademische Verlag, Amsterdam, 1941
  • Mythologie und Gnosis; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1942 (Albae vigiliae)
  • Töchter der Sonne, Zürich, 1944
  • Hermes der Seelenführer. Das Mythologem vom männlichen Lebensursprung; Rhein, Zürich, 1944 (Albae Vigiliae)
  • Romandichtung und Mythologie – ein Briefwechsel mit Thomas Mann – 1934-1945 közötti levélváltás Mann-nal, Zürich, 1945, majd a további levélváltással együtt Gespräch in Briefen címen, Zürich, 1960
  • Die Geburt der Helena, samt humanistischen Schriften aus den Jahren 1943-45; Rhein, Zürich, 1945 (Albae Vigiliae N. F.)
  • Prometheus. Das griechische Mythologem von der menschlichen Existenz; Rhein, Zürich, 1946 (Albae Vigiliae N. F.)
  • Niobe. Neue studien über antike Religion und Humanität; Rhein, Zürich, 1949
  • Miti e misteri; olaszra ford. Angelo Brelich; Einaudi, Torino, 1950 (Collezione di studi religiosi, etnologici e psicologici)
  • Die Mythologie der Griechen, I. Göttergeschichten, Zürich, 1951; London, 1951
  • Carlo Kerényi: La religione antica nelle sue linee fondamentali; Astrolabio, Roma, 1951 (Psiche e coscienza)
  • Stunden in Griechenland, Zürich, 1952
  • Die Jungfrau und Mutter der griechischen Religion. Eine Studie über Pallas Athene; Rhein, Zürich, 1952 (Albae Vigiliae. N. F.)
  • Paul Radin–Karl Kerényi–C. G. Jung: Der göttliche Schelm. Ein indianischer Mythen-Zyklus; Rhein, Zürich, 1954
  • Unwillkürliche Kunstreisen, Zürich, 1954
  • Umgang mit Göttlichem. Über Mythologie und Religionsgeschichte; Vandenhoeck-Ruprecht, Göttingen, 1955 (Kleine Vandenhoeck Reihe)
  • Geistiger Weg Europas. Fünf Vorträge über Freud, Jung, Heidegger, Thomas Mann, Hofmannsthal, Rilke, Homer und Hölderlin; Rhein, Zürich, 1955 (Albae Vigiliae N. F.)
  • Der göttliche Arzt. Studien über Asklepios und seine Kultstätten; Gentner, Darmstadt, 1956
  • Griechische Miniaturen, Rhein-Verlag, Zürich, 1957
  • Die Heroen der Griechen. (Die Heroengeschichten der griechischen Mythologie. Rhein-Verlag, Zürich, 1958
  • Die Mythologie der Griechen, II. Heroengeschichten, Zürich, 1958; London, 1959
  • Abenteuer mit Monumenten, Olten, 1959
  • Streifzüge eines Hellenisten. Von Homer zu Kazantzakis; Rhein, Zürich, 1960
  • Die Mysterien von Eleusis. Rhein-Verlag, Zürich, 1962
  • Prometheus : Die menschliche Existenz in griechischer Deutung / Karl Kerényi Rowohlt Taschenbuch Verl., Reinbek/H., 1962
  • Die Religion der Griechen und Römer; Droemer–Knaur, München–Zürich, 1963
  • Tessiner Schreibtisch. Mythologisches – Unmythologisches. Stuttgart, 1963
  • Gedanken über den griechischen Tanz Freiburg i. Br., 1963
  • Griechische Grundbegriffe. Fragen und Antworten aus der heutigen Situation; Rhein, Zürich, 1964 (Albae vigiliae)
  • Menschsein als Mysterium in griechischer Deutung Wien, 1967
  • Die Eröffnung des Zugangs zum Mythos : Ein Lesebuch / Hrsg., (Vorwort) von Karl Kerényi, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt , 1967
  • Der antike Roman. Einführung und Textauswahl; Wissenschaftliche Buchges, Darmstadt, 1971 (Libelli)
  • Der höhere Standpunkt – Zum Humanismus des integralen Menschen (München, 1971)
  • Briefwechsel aus der Nähe (levélváltás Hermann Hesse-vel, München, 1972 (olaszul is)
  • Dionysos. Urbild des unzerstörbaren Lebens; szerk. Kerényi Magda; Langen–Müller, München–Wien, 1976 (Werke in Einzelausgaben)
  • Walter Weiss–Karl Kerényi: Griechenland; Bucher, Luzern–Frankfurt, 1977
  • Humanistische Seelenforschung / Karl Kerényi ; [hrsg. von Karl Kerényi, Langen Müller, München – Wien, 1978
  • Goddesses of sun and moon. Circe, Aphrodite, Medea, Niobe; angolra ford. Murray Stein; Spring, Irving, 1979 (Dunquin series)
  • Apollon und Niobe; Langen–Müller, München–Wien, 1980 (Werke in Einzelausgaben)
  • Apollo – The wind, the spirit, and the God : Four studies / Karl Kerényi ; Transl., [afterword] from German by Jon Solomon, Dallas, Tex. : Spring Publications, c1983
  • Wege und Weggenossen, 1-2.; szerk. Kerényi Magda; Langen Müller, München, 1985-1988
  • Die Mythologie der Griechen München, 1992
  • Scritti italiani, 1955-1971; szerk. Giampiero Moretti; Guida, Napoli, 1993 (Saggi Guida)
  • Prometheus : Archetypal image of human existence / Carl Kerényi ; transl. from the German by Ralph Manheim, Princeton, N.J. Princeton University Press, 1997
  • Urbilder der griechischen Religion; Klett-Cotta, Stuttgart, 1998 (Werke in Einzelausgaben)
  • Összegyűjtött műveinek sorozata: Werke in Einzelausgaben címmel Münchenben jelent meg (I. Bd. Humanistische Seelenforschung, 1966; II. Bd. Auf Spuren des Mythos, 1967; III. Bd. Tage- und Wanderbücher, 1969; VII. Bd. Antike Religion, 1971; VIII. Bd. Dionysos, 1976)

További művei magyarul[szerkesztés]

  • A labirünthosztól a szirtoszig. Gondolatok a görög táncról
  • A tánc
  • Platon és Aristoteles. Olvasókönyv a gimnáziumok VIII. o. számára; Szent István Társulat, Budapest, 1931 (Bibliotheca discipulorum)
  • Orphikus lélek. Pauler Ákos emlékkönyv. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1934
  • Egyetemes történet négy kötetben / Szerk. Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Kerényi Károly, 1. kötet Az ókor története, Szerk., Kerényi Károly, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935
  • Ókortudomány, Kecskemét, 1935
  • Gondolatok Dionysosról. Pécs, 1935
  • Római ókortudományunk a háború után. Dunántúl, Pécs, 1936 (Pannónia Könyvtár 25.)
  • Lesbosi utazás Budapest, 1936
  • Horatius – Horatianizmus Budapest, 1936
  • Humanizmus és hellénizmus Budapest, 1936
  • Trasitus és Sedatus Budapest, 1936
  • Valláslélektan és antik vallás Budapest, 1936
  • Korfu és Odysseia; Kerényi Károly, Dunántúl, Pécs, 1937
  • Gondolatok a bűnvallomásról Budapest, 1938
  • Beszélgetések a szerelemről. Pseudo-Antisthenés: Sathón vagy a szerelemről; közrebocsátotta Kerényi Károly; Sziget, Budapest, 1943
  • Napleányok. Elmélkedések Héliosról és a görög istenekről; a klasszikus versidézeteket fordította: Devecseri Gábor; Sylvester Nyomda, Budapest, 1948 (A gondolatok mesterei)
  • Thomas Mann és Kerényi Károly levélváltása regényről és mitologiáról; ford. Petrolay Margit; in: Művész és műalkotás; Officina, Budapest, 1948
  • Görög mitológia/Ford. Kerényi Grácia, Szilágyi János György közreműködésével, Budapest, 1977. 1. Történetek az istenekről és az emberiségről., 2. Hérosztörténetek
  • Beszélgetések a Szerelemről / Pseudo-Antisthenés Kerényi Károly ; a szöveggondozás és az utószó Kerényi Grácia munkája Budapest, Helikon, 1983
  • Hérakleitos múzsái vagy a természetről : Pontos irányítás az élet célja felé / A kísérőtanulmányokat írta Kerényi Károly, Kövendi Dénes ; Összeáll., a szöveget gondozta és az utószót írta Steiger Kornél ; Írta Diogenés Laërtios et al Helikon, Budapest, 1983
  • Halhatatlanság és Apollón-vallás./Kerényi Károly In: Ókortudományi tanulmányok 1918-1943. (vál. és sajtó alá rendezte Komoróczy Géza, Szilágyi János György) Magvető, Budapest, 1984
  • Hermés, a lélekvezető. Az élet férfi eredetének mitológiája (Hermes der Seelenführer); ford. Tatár György; Európa, Budapest, 1984 (Mérleg)
  • Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz; Szépirodalmi, Budapest, 1988
  • Adj ideákat az időnek! Kerényi Károly és Gulyás Pál barátságának dokumentumai; sajtó alá rend. Lisztóczky László; Kráter, Budapest, 1989
  • Kerényi Károly–Thomas Mann: Beszélgetések levélben; előszó, Lackó Miklós, ford. Doromby Károly et al.; Gondolat, Budapest, 1989
  • Az égei ünnep. Tanulmányok a 40-es évekből; vál., ford. Kocziszky Éva; Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 1995
  • Az isteni orvos. Tanulmányok Asklépiosról és kultuszhelyeiről; ford. Rákóczi Katalin, utószó Kádár Zoltán; Európa, Budapest, 1999
  • A Nap leányai. Gondolatok a görög istenekről; ford. Tóth Zoltán; Szukits Könyvkiadó, Kaposvár, 2003
  • Az örök Antigoné. Vallástörténeti tanulmányok; vál., szöveggond., utószó Bodor Mária Anna; Paidion, Budapest, 2003
  • Kerényi Károly–Angelo Brelich: Az elysioni aszfodéloszok közt. Levelezés 1935–1959; szerk. Valerio Severino, Nagy Andrea, Varsányi Orsolya, ford. Nagy Andrea, Polgár Zsuzsanna; L'Harmattan, Budapest, 2020
  • Kerényi Magda válogatott levelei és írásai; szerk. Bélyácz Katalin; Gondolat, Budapest, 2022 (Electa)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. ↑ a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) plex nevű lábjegyzeteknek
  8. ↑ Somos Róbert: Friedrich Nietzsche és Kerényi Károly - Eszterházy Károly Főiskola Filozófia Tanszék

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Aldo Magris: Carlo Kerényi a la ricerca fenomenologica della religione; Mursia, Milano, 1975 (Studi di filosofia)
  • Kerényi Károly és a humanizmus; SMIKK, Zürich, 1978
  • Mario Brelich: Il navigatore del diluvio. Postilla di Karl Kerényi; Adelphi, Milano, 1979 (Piccola biblioteca Adelphi)
  • Essays in memory of Karl Kerényi; szerk. Edgar C. Polomé; Institute for the Study of Man, Washington, 1984 (Journal of Indo-European Studies. Monograph series)
  • Neuhumanismus und Anthropologie des griechischen Mythos. Karl Kerényi im europäischen Kontext des 20. Jahrhunderts / Neo-umanesimo e antropologia del mito greco. Karl Kerényi nel contesto europeo del XX secolo; szerk. Renate Schlesier, Roberto Sanchino Martínez; Rezzonico, Locarno, 2006
  • Kerényi Károly
  • Kerényi Károly (Sulinet.hu)
  • Idézetek
  • Pécsi Tudományegyetem – Különgyűjtemények – Kerényi Károly életrajza
  • Monostori Imre: "A mítosz tanít meg rá ..." Németh László és Kerényi. Új forrás, 2001. 4. sz. Hiv. beill.: 2011. 06. 18.
  1. ÁRKAY László, Kerényi Károly és a humanizmus / Árkay László, Dénes Tibor, Fáj Attila, Ferdinandy Mihály, Hanák Tibor, Kerényi Magda, Cs. Szabó László Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre, Zürich, 1977
  2. FALUS Róbert, Kerényi Károly. mítosza és mitológiája Kritika, 1978/4.
  3. GÁL István, Jegyzet Kerényi Károlyról Forrás, 1975/12.
  4. HANÁK Tibor, A nélkülözhetetlen bírálat, München, 1983
  5. Kerényi Károly és a humanizmus, Bern, 1978
  6. LUKÁCS György: Kerényi Károly, Társadalmi Szemle, 1948
  7. MIKLÓSSY Endre, Túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél : Magyar gondolkodók a XX. században / Miklóssy Endre; Szerk. Mezey Katalin, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001
  8. Mitológia és humanitás: Tanulmányok Kerényi Károly 100. születésnapjára; szerk. Szilágyi János György, Osiris, Budapest, 1999
  9. NÉMETH László, Levél Kerényi Károlyhoz – Kiadatlan tanulmányok, Budapest, 1968
  10. SZENTKUTHY Miklós, A mítosz mítosza (Meghatározások és szerepek, Budapest, 1969)
  11. Szerb Antal: A mítosz mítosza (Gondolatok a könyvtárban, Budapest, 1971
  12. SZILÁGYI János György, Kerényi Károly emlékezete, Antik Tanulmányok, 1973/2
  13. Kerényi Károly. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  14. Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben. [1]
  15. Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben. Kerényi Károly 1940. k.
  16. PTE Tudásközpont. Külön gyűjteményeink. Kerényi Károly könyvtára Pécsett

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerényi_Károly&oldid=26675865”