Magyar LMBT-kronológia (1990 előtt)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Magyar LMBT-kronológia |
|---|
|
Az alábbi kronológia a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű embereket érintő fontosabb magyar eseményeket tartalmazza 1990 előtt.
14. század [szerkesztés]
- Az első ismert magyarországi utalás a homoszexualitásra, amelyet akkoriban „katzérság”-nak hívtak: „Lajos királnak és szent koronájának való hívség-tartásodra minden orvot, tolvajt, gyilkost, katzért, emberétetőket, bűnösöket, bájosokat, házégetőket, szentegyháztörőket, fél hiten valót… igazán megmondod, megnevezed és kiadod.” (Részlet egy tiszti eskümintából)[1]
16. század [szerkesztés]
- 1566 – A Kassai Jogkönyv halálbüntetést ír elő a szodómiára.
17. század [szerkesztés]
- 1685 – Alvinczy Péter Gyulafehérváron így rendelkezik: „a sodomiaéletet gyakorlók ellen inquisitorok deputáltatnak”.
18. század [szerkesztés]
- 1751 – Bodó Mátyás Jurisprudentia Criminalis c. művében azt állítja, a szodómia a magyarok erkölcsi tisztasága miatt nem jellemző.
- 1768 – A Mária Terézia által kiadott Constitutio Criminalis Theresiana a szodómiát halálbüntetéssel büntette.
- 1787 – II. József eltörli a szodómia esetén alkalmazott halálbüntetést.
19. század [szerkesztés]
- 1869 – A magyar Kertbeny Károly megalkotja a „homoszexualitás” szót.
- 1878 – Az első magyar büntető törvénykönyv (az ún. Csemegi-kódex)[2] természeti elleni fajtalanság néven bünteti az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot.
1900-as évek [szerkesztés]
- 1906 – Megjelenik Ferenczi Sándor magyar pszichoanalitikus Szexuális átmeneti fokozatokról c. értekezése,[3] amelyben a homoszexualitás biológiai és lelki okait tárgyalja.
- 1909 – Vita indul a Magyar Jogászegyletben a homoszexualitás büntetőjogi megítélésének reformjáról.[4]
1960-as évek [szerkesztés]
- 1961 – Az új Büntető törvénykönyvből[5] kikerül az azonos neműek közti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetősége. (lásd: 1978, 2002. szeptember 3.)
1970-es évek [szerkesztés]
- 1978 – Az új Büntető törvénykönyv[6] az azonos neműek esetében alkalmazott beleegyezési korhatárt 20-ról 18 évre csökkentik. (lásd 2002. szeptember 3.)
1980-as évek [szerkesztés]
- 1982 – Bemutatják Makk Károly Egymásra nézve c. filmjét.[7] A leszbikus pár történetét bemutató film kapcsán a homoszexualitás először lesz közbeszéd tárgya.
- 1985 – Az első magyar HIV-fertőzött diagnosztizálása.[8]
- 1988 május – Megalakul az első magyar melegszervezet, a Homeros Egyesület.[9]
- 1988 – Minisztériumi rendeletet[10] fogadnak el a HIV terjedését megakadályozni hivatott lépésekről, amely szerint a fertőzött szexuális partnerei kötelesek szűrővizsgálaton résztvenni. A többször módosított szabályozást az Alkotmánybíróság 2002-ben megsemmisítette, lásd 2002. június 28.
- 1989 – A Mások újság szamizdat formájú kiadására létrejön a Homeros Egyesületből – egyelőre nem hivatalos formában – a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság. Több stencilezett próbaszám jelenik meg decembertől fogva; az újság 1991 áprilisától jelenik majd meg hivatalosan.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Magyary-Kossa Gyula. Magyar orvosi emlékek III. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 59. o (1931), idézi Eszenyi (1999).
- ↑ 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről 241. §
- ↑ Ferenczi Sándor. „Szexuális átmeneti fokozatokról”. Gyógyászat 46 (19), 310-314. o. ; utánközlés: Ferenczi Sándor. A pszichoanalízis felé. Fiatalkori írások 1897--1908. Osiris, 255-263. o (1999). ISBN 963-379-426-9
- ↑ Erőss László. Furcsa párok. A homoszexuálisok titkai nyomában, 130-138. o (1984). ISBN 963-500-214-9
- ↑ 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről 279. § a)
- ↑ 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 199. §
- ↑ Egymásra nézve a PORT.hu-n
- ↑ Bánhegyi Dénes: Információk a HIV/AIDS-ről, 2000
- ↑ Egyes források, például a Velvet 1987-et ír, azonban a Mások 1993. decemberi száma a visszatekintésben (4. oldal) arról számol be, hogy a Homeros Egyesület május 8-án ünnepelte megalakulásának ötödik [!] évfordulóját. Ugyaninnen, valamint a Mások más korai számaiból derül ki az egyesület írásmódja: „Homeros”.
- ↑ 5/1988. (V. 31.) SZEM rendelet a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálat elrendeléséről
Források [szerkesztés]
- Eszenyi Miklós. „Férfi a férfival, nő a nővel”. Corvina (2006). ISBN 963 13 5508 X
- Eszenyi Miklós (1999.). „Adalékok a homoszexualitás középkori történetéhez”. Valóság XLII (1), 43–56. o.
