Hermann Alice
| Hermann Alice | |
| Született | Cziner Alice 1895. május 29. Abafalva |
| Elhunyt | 1975. augusztus 16. (80 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hermann Imre |
| Foglalkozása | pszichológus, tanító |
| Sírhelye | Farkasréti temető (CC-621. fülke)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hermann Alice született Cziner Alice (Abafalva, 1895. május 29. – Budapest, 1975. augusztus 16.) magyar pszichoanalitikus, óvodapedagógus, tanító, Hermann Imre felesége.
Életpályája[szerkesztés]
Édesapja Cziner Béla (1861–?) sajószentpéteri születésű gazdász, édesanyja Singer Stefánia (1867–1941)[3] volt.[4] Apai nagyszülei Cziner Jakab kereskedő és Kohn Száli, anyai nagyszülei Singer Sámuel magánzó és Turnowsky Hermina (1840–1901)[5] voltak. A budapesti egyetem hallgatójaként 1915-ben pszichológiát, filozófiát és esztétikát tanult, majd 1919-ben gyakornoki helyet kapott Révész Géza kísérleti laboratóriumában, az ő irányításával írta meg bölcsészdoktori értekezését (1921). Témája a würzburgi iskola introspekciós módszerével vizsgált szómegértési élmény volt. Disszertációja egyes részei 1922-ben magyarul, majd 1923-ban németül is megjelentek.
Férjével, Hermann Imrével közös kísérletbe fogtak, amelyben a választás formai sajátosságait kutatták. 1922-ben kötöttek házasságot Budapesten.[6] Az 1920-as évek közepén laborvezetőként dolgozott egy pályaválasztási tanácsadó laboratóriumban, melyet iparos tanoncoknak létesítettek. 1929-ben tanítói oklevelet szerzett. Pszichoanalitikus tevékenységet az 1930-as évektől egészen 1945-ig folytatott. Ezt követően az óvodai nevelés és oktatás lett a fő munkaterülete: lélektani előadásokat tartott a családi és óvodai nevelésről, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségéhez tartozó óvodák felügyelőjeként tevékenykedett.
1949 és 1952 között először az óvodaügyek felügyelőjeként, majd főelőadójaként vett részt a Fővárosi Tanács ügyeiben. 1952-től egészen 1956-ig tanárként dolgozott a Bezerédj Amália Óvónőképzőben. Ezzel egy időben megszerezte a pedagógiatanári képesítést. 1957-től a Művelődésügyi Minisztérium tanító- és óvónőképző osztályán főelőadó, célja a felsőfokú óvónőképzés kialakítása. A minisztériumi évek alatt számos óvodapedagógiai és gyermeklélektani tankönyvet és jegyzetet írt, szerkesztett. Ezek mellett cikkei is jelentek meg szép számmal különböző lapokban.
Nyugdíjas éveiben (1962-től) az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) munkatársa, részese volt az 1971-es új óvodai program előkészítésének és kidolgozásának. Nyolcvanadik születésnapján az a megtiszteltetés érte, hogy Apáczai-díjjal tüntették ki.
Jelentősége[szerkesztés]
„Hermann Alice kiválóan képzett pszichoanalitikus és pedagógus, fontos szerepet vállalt a magyar óvodai program megalkotásában. Az általa teremtett alapok tették lehetővé, hogy a magyar óvodapedagógia magas színvonalat érhessen el és nemzetközi hírnévre tehessen szert...
A II. világháború után nagy szerepe volt a nemzetközi hírű magyar óvodai rendszer létrehozatalában, az óvodai nevelési program kialakításában. Pszichoanalitikusként is tevékenykedett, számos neveléslélektani előadást tartott a családi és az óvodai nevelés kérdéseiről. Megpróbálta a gyermekek természetére és fejlődésére vonatkozó tudását összeegyeztetni az ideológiai nyomással. Sok kortársával szemben ő nem felejtette el, amit a gyermekekről tudott. Bírálta a szigorú fegyelmezést, hangsúlyozta az egyéni bánásmód és a gyermekek óvónők iránti érzelmi kapcsolatának jelentőségét. Elve volt a gyermeki szabadság biztosítása, kötetlen tevékenységek, foglalkozások szervezése, az ismeretszerzés során a motiváció szerepének kiemelése.”[7]
Főbb művei[szerkesztés]
- Életemről és munkámról... – Pedagógiai Szemle (1964)
- Kísérleti vizsgálatok a megértés problémáihoz – Budapest (1922)
- Zur Entwicklungspsychologie des Umgehens mit Gegenständen - Zeitschrift für angewandte Psychologie, XX., Hermann Imrével
- Der Hebelprinzipversuch als Intelligenzprobe – Zeitschrift für angewandte Psychologie, XXVI., Hermann Imrével
- A reklám lélektana – Budapest (1927)
- Az új rendszerű tanítás eredményei (összehasonlító lélektani vizsgálatok) – Budapest (1933), Lénárt Edittel
- Emberré nevelés – Budapest (1947)
- Az óvodai oktatás sajátosságai – Pedagógiai Szemle (1956)
- A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában – Budapest (1959), Hermann Imrével
- Gyermeklélektani gyakorlatok az óvónőképző intézetek számára – Budapest (1959)
- Óvodás korú gyermekek tájékozottsága a világban – Budapest (1963)
- A munkaerkölcs megalapozásának néhány problémája – Budapest (1964)
- Értelmi elmaradás – értelmi fejlődés az óvodás otthonokban – Budapest (1967)
- Az óvodai oktatás didaktikájához: a motiváció – Pedagógiai Szemle (1970)
- Early child care in Hungary – International Monograph Series on Early Child Care, Vol. 1., New York (1972), Komlósi Sándorral.
- Környezetismereti feladatlapok – Útmutató a környezetismereti feladatlapok felhasználásához óvónők számára – Budapest (1976)
- A gyermekben érlelődik a jövő. Válogatott írások (válogatta és összeállította V. Binét Ágnes – Budapest (1979)
- Emberré nevelés; 2. felújított kiad.; Tankönyvkiadó, Bp., 1982 (Pszichológia nevelőknek)
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Apáczai Csere János-díj (1975, május)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Singer Stefánia halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 605/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 88/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Singer Sámuelné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 939/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Hermann Imre és Cziner Alice házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 703/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Személyiségpszichológia, 6. Magyar pszichoanalitikusok: Ferenczi Sándor, Hermann Alice, Bálint Mihály, Bálint Alice
