Erős Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erős Ferenc
Ferenc Erős psychologist.jpg
Erős Ferenc pszichológus
Életrajzi adatok
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
Született Zalaegerszeg
1946. június 13. (67 éves)
Lakhely Zalaegerszeg, magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		 Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület szociálpszichológia, pszichoanalízis
Munkahelyek
Szegedi Tudományegyetem oktató
Pécsi Tudományegyetem oktató
Más munkahelyek MTA Pszichológiai Kutató Intézet
Szakmai kitüntetések
Széchenyi professzori ösztöndíj


Erős Ferenc (Zalaegerszeg, 1946. június 13. – ) magyar pszichológus.

Kutatási területe: Az identitás szociálpszichológiája. A pszichoanalízis magyarországi története. Előítélet és társadalmi diszkrimináció.

Jelenleg a Ferenczi Sándor jelentősége napjainkban : az életmű értelmezése történeti, elméleti és klinikai szempontból című OTKA-projekt témavezetője. (Kutatási hely: MTA Pszichológiai Kutatóintézet)[1]

Tartalomjegyzék

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Erős Rezső, Fenyvesi Zsuzsanna. Nős, két gyermeke van. Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1969-ben egyetemi pszichológus diplomát kapott. 1972-ben megvédte egyetemi doktori disszertációját, 1982-ben a pszichológia tudományok kandidátusa lett, 1996-ban a budapesti egyetemen habilitált, 2002-től az MTA doktora, DSc fokozat. 1992-ben egyetemi docensnek, 2002-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Főállásban az MTA Pszichológiai Kutatóintézetben dolgozik 1973 óta.

A kutatói munka mellett folyamatosan oktatott budapesti, szegedi és pécsi felsőoktatási intézményekben. 1992-1996 között félállásban a József Attila Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékén oktatott, mint docens, sőt 1992/93-as és az 1993/94-es tanévekben tanszékvezető docens volt. Jelenleg a MTA Pszichológiai Kutatóintézetben tudományos igazgatóhelyettes, osztályvezető, tudományos főmunkatárs és a Pécsi Tudományegyetem szociálpszichológiai tanszékének egyetemi tanára és a Pszichológiai Doktori Iskola elméleti pszichoanalízis programjának vezetője.

Szakmai tapasztalatait bővíti, tudományos kapcsolatait ápolja tanulmányútjai, hazai és külföldi konferenciákon való részvételei során az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Hollandiában.

A tudományos közéletben nagy szerepe van az általa szerkesztett Thalassa c. szakfolyóiratnak, további fontos szakmai folyóiratok szerkesztőbizottságaiban dolgozott, köztük Magyar Pszichológiai Szemle, INFO Társadalomtudomány.[2] A BUKSZ[3] c. folyóiratnak napjainkban is szerkesztőbizottsági tagja. Kötetszerkesztései (például Mérei-életmű i.m.), könyvsorozat szerkesztései (például Modern pszichoanalízis, ISSN 1785-3850), szakfordításai (például Aronson: A társas lény) szintén jelentősek.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest : Gondolat, 1986. 259 p. ISBN 9632828083
  • A pszichoanalízis recepciója a két világháború közötti magyar irodalomban és publicisztikában. In Tanulmányok a magyar pszichológia történetéből/ összeáll. Kiss Sándor.[4] Budapest : Akadémiai K., 1991. pp. 56–78. (Pszichológiai műhely, 7) ISBN 9630558556
  • "Freudomarxista" volt-e József Attila? In "Miért fáj ma is" : Az ismeretlen József Attila / szerk. Horváth Iván és Tverdota György. Budapest : Balassi ; Közgazdasági és Jogi Kvk., 1992. 502 p. ISBN 9632234855
  • A válság szociálpszichológiája. Budapest : T-Twins, 1993. 250 p. ISBN 9637977368 (2. jav. bőv.kiad. 1994.)
  • Authoritarianism and the ideological spectrum in Hungary. Enyedi Zsolttal, Fábián Zöltánnal. Budapest : Collegium Budapest - Institute for Advanced Study, 1997. 38 p. (Discussion papers / Collegium Budapest Institute for Advanced Study, Collegium Budapest - Institute for Advanced Study, ISSN 1217-5811 ; 40) ISBN 9638463651
  • Ferenczi Sándor. Budapest : Új Mandátum, 2000. 289 p. ISBN 9789639158863
  • Testhatárok és énhatárok : Az identitás változó keretei. Csabai Mártával. Budapest : Jószöveg Műhely, 2000. 189 p. (Jószöveg könyvek, 1417-9121) ISBN 9639134295
  • 100 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézete. Szerző és szerkesztő Farkas Andrással. (Magyar és angol nyelven). Budapest: MTA Pszichológiai Kutatóintézet, 2002. 48 p. ISBN 9638471328
  • Kultuszok a pszichoanalízis történetében : egy Ferenczi-monográfia vázlata. Budapest : Jószöveg Műhely, 2004. 176 p. (Jószöveg Könyvek, 1417-9121) ISBN 9639134937
  • Élmény és hálózat. Mérei Ferenc a magyar szociálpszichológia történetében.(2006) In Mérei – életmű. Mandátum Kiadó, Budapest.
  • Trauma és történelem : Szociálpszichológiai és pszichoanalitikus tanulmányok. Budapest : Jószöveg Műhely, 2007. 203 p. (Jószöveg könyvek, 1417-9121) ISBN 9789637052545

Kötetszerkesztés[szerkesztés]

  • Filozófusok Freudról / (Heidegger, Wittgenstein et al.) szerk. Szummer Csabával. Budapest : Cserépfalvi, 1993. 225 p. ISBN 9638364041
  • Ferenczi Sándor /vál., sajtó alá rend., a bevezetést és a jegyzeteket írta --. Budapest : Új Mandátum, 2000. (Magyar panteon, 1585-3098 ; 7.) ISBN 9639158860
  • Test-beszédek : Köznapi és tudományos diskurzusok a testről / szerk. Csabai Mártával. Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 2002. 211 p. (Ser. Szöveg és lélek, ISSN 1588-3310) ISBN 9639336637
  • Mérei élet-mű : Tanulmányok/ szerk. Borgos Annával, Litván Györggyel. Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 2006. 307 p. ill. ISBN 9639609137

Fordítások[szerkesztés]

  • Isaiah Berlin: Négy esszé a szabadságról (Four essays on liberty). Ford, Berényi Gáborral [az utószót írta Dénes Iván Zoltán]. Budapest : Európa Könyvkiadó, 1990. 575 p. ISBN 9630751402
  • A fiatal Luther és más írások / Erik H. Erikson. Ford. többekkel. Budapest : Gondolat, 1991. 497, [1] p. (Társadalomtudományi könyvtár 0324-2463) (formailag hibás) ISBN 9632823775
  • Elliot Aronson: A társas lény (The social animal) Első magyar kiadás az angol 10. kiadás (2008) alapján Budapest : Akadémiai, [2008]. 504 p. Ill. ISBN 9789630586283 (Tankönyv, magyar nyelvű fordításának első kiadása 1978).

Tudományos tisztségek (válogatás)[szerkesztés]

  • OTKA Társadalomtudományi Kollégium (1993-1995)
  • MTA Pszichológiai Bizottság tagja, s a Doktori Tanács pszichológiai szakbizottságának tagja.

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés]

Díjak (válogatás)[szerkesztés]

  • Széchenyi professzori ösztöndíj, (1997)

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. Erős Ferenc lásd. 111. o. ISBN 9634820379
  • Ki kicsoda 2000 : magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter. 1. köt. Budapest : Greger-Média Kft., 1999. Erős Ferenc lásd 449-450. o. ISSN 1215-7066

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ OTKA honlapja
  2. ↑ INFO-Társadalomtudomány. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1987-2002. Periodicitás: Negyedévente. ISSN 0864-8174
  3. ↑ BUKSZ szerkesztősége
  4. ↑ vagy Kiss György.
  5. ↑ Ferenczi Sándor Egyesület honlapja magyarul
  6. ↑ Sándor Ferenczi Society honlapja angolul
  7. ↑ Szegedi egyetemi almanach i.m.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erős Ferenc témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erős_Ferenc&oldid=11956424”