Winkler István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Winkler István
István Winkler psychologist.JPG
Életrajzi adatok
Született 1958február 8. (56 éves)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki Egyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Helsinki Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület Észlelés, emlékezet, eseményfüggő agyi potenciálok
Munkahelyek
Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanár
Más munkahelyek MTA Pszichológiai Kutató Intézet, Szegedi Pszichológiai Intézet
Szakmai kitüntetések
Kardos Lajos-emlékérem (2004)
Winkler István weboldala

Winkler István (Budapest, 1958. február 8. – ) magyar pszichológus.

A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, osztályvezetője és 2008 óta a SZTE Szegedi Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára.

Kutatási területe: észlelés, emlékezet, eseményfüggő agyi potenciálok.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában érettségizett. A BME Villamos mérnöki karán végzett 1981-ben, közben már áthallgatott az ELTE pszichológus képző szakára, majd pszichológus diplomát nyert 1985-ben.

A pszichológia tudományok elkötelezettje, a pszichológiai tudományokból a Helsinki Egyetemen volt PhD hallgató (1990–1993), itt nyert PhD fokozatot 1993-ban. 1996-ban a Helsinki Egyetemen habilitálták docensnek. Akadémiai doktori disszertációját 2005-ben, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián védte meg, DSc fokozat. 2008-tól a Szegedi Pszichológiai Intézet egyetemi tanára.

Vezető nemzetközi szakfolyóiratokban (például: European Journal of Neuroscience, Journal of Psychophysiology, Journal of Cognitive Neuroscience , Cognitive Brain Research, Proceedings of the National Academy of Sciences USA), jelennek meg szakcikkei angol nyelven. Szakcikkeinek impakt faktorai (a tanulmányok idézettségének mutatói) igen figyelemre méltóak. tudományos közleményének összegzett impakt faktora: 247.160.[1] Kutatásai során mind magyar, mind külföldi szakemberekkel együttműködik. Már 100-nál több szakcikket, tanulmányt tudhat maga mögött, nemzetközi szakmai körökben is ismert és elismert.

Egyik legutóbbi sikerét 2009-ben aratta, nemzetközi együttműködésben végzett tudományos kísérletének eredménye élénk visszhangot váltott ki, bebizonyította kísérletével, hogy már az újszülötteknek is van ritmusérzékük (Winkler István et al.: Newborn infants detect the beat in music, 2009. január 18. PNAS[2]) A tudósok széles körét ez az eredmény további következtetések levonására ösztönözte: az ember az evolúciós fejlődés során már születése pillanatától alkalmas a zene, a beszéd és a tánc észlelésére, tehát minden valószínűség szerint a zene, a beszéd és a tánc kialakulásában nagy szerepe van az érzékelésnek.[3]

Tanulmányai (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baba mérés közben, az édesanyja mindvégig vele volt
  • Kognitív pszichofiziológia: Agyi elektromos változások és humán megismerési folyamatok. Czigler Istvánnal. Magyar Tudomány, 4.évf.1997/7.sz.[4]
  • Független modulok és feldolgozási függőség : alulnézet. Czigler Istvánnal. (1998) In: László L. (szerk.): Élettörténet és megismerés. Scientia Humana, Budapest, 22-31. o.
  • Automatikus válaszdetekció a látásban. Többekkel.[5] (2002). In: Czigler, I., Halázs, L., Marton, M. (2002). Az általánostól a különösig. Gondolat, Budapest, pp. 132–148. ISBN 9639450162
  • Érzékelés, észlelés : Hangok szervezése és leképezése. In Kognitív idegtudomány. Szerk. Pléh Csaba et al. Budapest : Osiris, 2003. ISBN 9633893135
  • Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjának (Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, PNAS) internetes kiadásában megjelent az újszülöttek zenei képességeit vizsgáló szakcikk társszerzőkkel[6]
  • Newborn infants detect the beat in music (Már az újszülötteknek is van ritmusérzékük) c. cikkének visszhangja, 2009

Angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Angol nyelvű szakcikkei
  • Interactions between transient and long-term auditory memory as reflected by the mismatch negativity. Többekkel.[7] (1996). Journal of the Cognitive Neuroscience, 8, 403–415.
  • Brain responses reveal the learning of foreign language phonemes.(1999) Társszerzőkkel.[8] Psychophysiology, 36, pp. 638‑642.
  • Memory-based detection of task-related visual changes. (2002). Psychophysiology. Többekkel.[5] Psychophysiology, 39, 1-5.
  • Newborn infants can organize the auditory world. Proceedings of the National Academy of Sciences USA. Többekkel. [9](2003) 100 (20), pp. 1182–1185.
  • Processing acoustic change and novelty in newborn infants. Többekkel.[10](2007) European Journal of Neuroscience, 26, pp. 265–274.
  • Interpreting the mismatch negativity (MMN). (2007) Journal of Psychophysiology, 21, pp. 60–69.
  • Newborn infants detect the beat in music (Az újszölöttek érzékelik a zene ütemét) c. cikkének visszhangja, 2009 Lásd még: Az angol nyelvű Wikipedia szócikke.
  • Naatanen, R; Kujala, T; WINKLER, I (JAN 2011). Auditory processing that leads to conscious perception: A unique window to central auditory processing opened by the mismatch negativity and related responses. Psychophysiology, Volume: 48 Issue: 1 Pages: 4-22.

Szerkesztőbizottsági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pszichológia : Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének folyóirata c. szakperiodikum szerkesztő bizottságának tagja[11]

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Society for Psychophysiological Research tagja[12]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az év legjobb PhD disszertációja díj (Helsinki Egyetem, 1994)
  • Samuel Sutton Award for Distinguished Contribution to Human ERPs and Cognition (Samuel Sutton Alapítvány, 1995)
  • Kardos Lajos-emlékérem (MTA Pszichológiai Kutatóintézet, 2004)

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az idézettségi mutatókat lásd az Országos Doktori Tanács honlapján. (Hozzáférés 2011. április 8.)
  2. Winkler István et al. Newborn infants detect the beat in music
  3. Már az újszülötteknek is van ritmusérzékük, MTA Hírek
  4. A cikk teljes szövege a MATARKA ezen oldaláról lehívható
  5. ^ a b Czigler István, Balázs L.
  6. Háden, G., Ladinig, O., Sziller, I., & Honing, H.
  7. Cowan, Nelson, Csépe, Valéria, Czigler István, Näätänen, Risto.
  8. Kujala, T.,Tiitinen, H., Sivonen, P., Alku, P., Lehtokoski, A., Czigler, I., Csépe, V., Ilmoniemi, R.J., Näätänen, R.
  9. Kushnerenko, E., Horváth, J., Čeponienė, R., Fellman, V., Huotilainen, M., Näätänen, R., & Sussman, E.
  10. Kushnerenko, E., Horváth, J., Näätänen, R., Pavlov, I., Fellman, V., and Huotilainen, M.
  11. Pszichológia c. szakfolyóiratról bővebben
  12. Society for Psychophysiological Research
  • A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen, 1929–2009 (szerk. Szokolszky Ágnes, társszerk. Pataki Márta, Polyák Kamilla). Írta Szokolszky Ágnes et al. Szeged, JATEPress, 2009. 302 p. Winkler István lásd 220-222. p. ISBN 978-963-482-959-1

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegedi Pszichológiai Intézet