Vargha András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vargha András
VarghaAndrás.JPG
Életrajzi adatok
Született 1949november 29. (65 éves)
Budapest
Nemzetiség magyar magyar
Állampolgárság magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE
matematika (1974)
pszichológia szak (1976)
Pályafutása
Szakterület Pszichológiai statisztika
Pszichometria
Tudományos fokozat PhD (1994)
Habilitáció (2003)
MTA doktor (2005)
Munkahelyek
ELTE PPK
Pszichológiai Intézet
oktató, kutató, professzor (1975 óta)
Károli Gáspár Református Egyetem
Pszichológiai Intézet
Általános Lélektani és Módszertani Tanszék
intézetvezető (2007 óta)
tanszékvezető egyetemi tanár (2005 óta)
Jelentős munkái Matematikai statisztika : pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. (Pólya, 2000; 2008)
Tudományos publikációk száma 131
Szakmai kitüntetések
Kiváló Munkáért-díj (1985)
[http://ppk.elete.hu Vargha András weboldala]

Vargha András, Varga (Budapest, 1949. november 29. – ) matematikus, pszichológus. MTA doktora, ELTE PPK Pszichológiai Intézet oktatója, kutatója, professzora (1975 óta, 2006 óta félállásban). 2005 óta a Károli Gáspár Református Egyetemen pszichológiai tanszékvezető, 2007 óta pszichológiai intézetvezető egyetemi tanár, közben rektorhelyettes és mb. rektor (2008-2009). Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola témavezetője.

Fő oktatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matematikai statisztika, többváltozós statisztikai eljárások, statisztikai programok használata a pszichológiai kutatásokban.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szondi-teszttel, illetve a Szondi-képekkel kapcsolatos vizsgálatok (1979-1994); a Rorschach-teszttel kapcsolatos vizsgálatok (1980 óta); házaspárok összeillésének vizsgálata (1988-1994); pszichológiai statisztikai eljárások érvényességvizsgálata, egy- és többszempontos összehasonlítások ordinális skálájú pszichológiai változókkal (1985 óta); pár- és családvizsgálatra alkalmas tesztek pszichometriai elemzése és fejlesztése (2006 óta).

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott, 1974-ben matematikából, 1976-ban pszichológiából diplomázott kitüntetéssel. 1975 szeptemberében tanársegédnek nevezték ki az ELTE Általános Pszichológiai tanszékére. Azóta is itt dolgozik, 1982-től adjunktusként, 1995-től egyetemi docensként, 2009 óta egyetemi tanárként. A tanszéken a következő előadásokat és gyakorlatokat tartotta, illetve tartja rendszeresen: matematika, matematikai statisztika, többváltozós statisztikai eljárások, statisztikai programok használata a pszichológiai kutatásokban. E kurzusokhoz illeszkedően 9 kötet egyetemi jegyzetet és két tankönyvet írt.[1] Oktató munkája elismeréseképpen 1985-ben a művelődési minisztertől a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt kapta.

1999. február 1-jétől május 31-ig az ELTE Általános Pszichológiai Tanszékének megbízott tanszékvezetője volt. 1999. június 1-jétől az ELTE Kísérleti Általános Pszichológiai Tanszék, 2005. május 1-jétől a Kognitív Pszichológiai Tanszék, 2008. január 1-jétől pedig a Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék munkatársa (2006. februárjától félállásban). Az ELTE-n kívül tartott, illetve tart statisztikai jellegű kurzusokat az alábbi felsőoktatási intézményekben is:

2005 júniusában kinevezték a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében az Általános Lélektani és Módszertani Tanszék vezetőjévé, 2005 szeptemberében a Pszichológiai Intézet helyettes vezetőjévé. 2007. január 1-jétől a KRE Pszichológiai Intézetének vezetője. Egyetemi tanárrá 2007. április 15-én nevezték ki. 2008. november 1-jétől kinevezték a KRE rektorhelyettesévé és megbízták a rektori teendők ellátásával. Ezt a feladatkört 2009. április 30-ig látta el. Jelenleg (2011) egyetemi tanár az ELTE Pszichológiai Intézetében és a KRE Pszichológiai Intézetének intézetvezetője, s ugyanitt az Általános Lélektani és Módszertani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 2010-ig.

Tudományos eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemi oktatói munka, az oktatásszervezés, egyetemi jegyzetek és tankönyvek írása, tudományos konferenciák[2] szervezése mellett kiemelkedő eredményeket ért el a pszichometria kutatása területén, eredményeinek köszönhető elismertsége hazai és nemzetközi szinten, s tudományos fokozatai. 1981-ben az ELTE-n egyetemi doktor pszichológiából (summa cum laude); a pszichológiai tudomány kandidátusa A Szondi-teszt pszichometriája című értekezésével 1994-ben, a Pécsi Tudományegyetemen habilitált doktor pszichológiából 2003-ban; 2005-ben az MTA doktora Mi történik, mit tegyünk, ha változónk nem normális eloszlású? Számítógépes statisztikai elemzések, ordinális csoportösszehasonlító modellek című doktori disszertációjának sikeres megvédése révén. A rendszerváltás után számos ösztöndíj és tudományos pályázat elnyerése segítette kutatói munkáját. Kutatási eredményei születtek:

  • A Szondi-teszttel, illetve a Szondi-képekkel kapcsolatos vizsgálatok során;
  • A Rorschach-teszttel összefüggő vizsgálatok során;
  • A házasfelek összeillésének vizsgálata során;
  • A pszichológiai statisztikai eljárások érvényességvizsgálata terén;
  • Pár- és családvizsgálatra alkalmas tesztek pszichometriai elemzése és fejlesztése terén;
  • Pszichometriai és statisztikai szoftverfejlesztések terén [(SCPI (1991), RO-PC (1993), CBCLH (1996); Medit (1992), MiniStat (1994); ROPstat (2005-2009)].

Tudományos eredményeit szakkönyvekben (8), szakkönyvek fejezeteként (16), hazai és külföldi szakmai folyóiratokban adja közre. Összes tudományos közleményeinek száma 131, összegzett impakt faktora 14.050 (2011. május).[3] MTA Köztestületi tag (köztestületi azonosító 09477) és a Pszichológiai Bizottság tagja.[4]

Lektori tevékenységet folytatott és folytat a következő szakmai folyóiratoknál: Academic Press, British Journal of Mathematical and Statistical Psychology, Computational Statistics and Data Analysis, Magyar Pszichológiai Szemle,[5] Oxford University Press, Pszichológia, Psychological Methods, Psychometrika, The American Statistician.

Tudományos közleményei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • VARGHA András (1987): Jogos-e khi-négyzet-próba helyett egyszempontos varianciaanalízist alkalmazni dichotóm függő változók esetén? Pszichológia, 3, 371-392.
  • VARGHA András (1988): Néhány újabb eredmény a Szondi-teszt validitásával kapcsolatban. Pszichológia, 1, 3-28.
  • VARGHA András (1988): A Szondi-teszt faktorainak reliabilitásvizsgálata. Pszichológia, 2, 255-278.
  • VARGHA András (1988): Jogos-e többszempontos variancia-analízist alkalmazni dichotóm függő változók esetén? Pszichológia, 3, 409-446.
  • VARGHA András (1989): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, I. A Szondi-képek információtartalma. Pszichológia, 4, 551-592.
  • VARGHA András (1990): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, II. Konstrukció és reliabilitásvizsgálat. Pszichológia, 1, 85-120.
  • VARGHA András (1990): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, III. Az új skálák pszichológiai jelentésének vizsgálata. Pszichológia, 2, 209-277.
  • VARGHA András (1994): Újabb adalékok a Szondi-teszt pszichometriájához. Pszichológia, 2, 199-268.
  • VARGHA András (1994). A Szondi-teszt pszichometriája. Universitas Könyvkiadó, Budapest.
  • VARGHA András (1996). Az egymintás t-próba érvényessége és javíthatósága. Magyar Pszichológiai Szemle, 52, 317-345.
  • VARGHA András és Czigler Balázs (1999). A MiniStat statisztikai programcsomag: 3.2 verzió. Pólya Kiadó, Budapest.
  • VARGHA András (1999). Két csoport összehasonlítása nemparaméteres statisztikai eljárások segítségével. Magyar Pszichológiai Szemle 54, 567-589.
  • VARGHA András (2000). Két pszichológiai populáció sztochasztikus egyenlőségének ellenőrzésére alkalmas statisztikai próbák összehasonlító vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle 55, 253-281.
  • VARGHA András (2000, 2007). Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Budapest.
  • VARGHA András (2001): Érvényes-e a kétmintás t-próba nem normális eloszlások esetén? Pszichológia, 1, 83-105.
  • VARGHA András (2001). Kísérleti helyzetek és csoportok összehasonlítása új statisztikai módszerekkel. In: Oláh Csaba Pléh Cs., László J. és Oláh A. (szerk.), Tanulás, kezdeményezés, alkotás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 371-386.
  • VARGHA András (2001). Érvényes-e a kétmintás t-próba nem normális eloszlások esetén? Pszichológia, 21, 83-105.
  • VARGHA András (2002). Független minták egyszempontos összehasonlítása új rangsorolásos eljárások segítségével. Statisztikai Szemle, 80 (4), 328-353.
  • VARGHA András (2003). Robusztussági vizsgálatok az egymintás t-próbával. Statisztikai Szemle, 81 (10), 872-890.
  • VARGHA András (2004). A kétszempontos sztochasztikus összehasonlítás modellje. Statisztikai Szemle, 82 (1) 67-82.
  • VARGHA András (2005). Sokaságok összehasonlítása új módszerekkel. Statisztikai Szemle, 83 (5), 429-448.
  • Bagdy Emőke, Mirnics Zsuzsa és VARGHA András (szerk.) (2007). Egyén – Pár – Család. Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztési kutatások köréből. Animula, Budapest.
  • VARGHA András és Tóth Melinda (2007). Az Olson-féle családteszt magyar adaptációja. In: Bagdy E., Mirnics Zs. és VARGHA A. (szerk.): Egyén – Pár – Család. Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztési kutatások köréből. Animula, Budapest, 288-309.
  • VARGHA András és Kapusi Gyula (2007). Az iskolázottság tükröződése a Rorschach tesztben. In: Bagdy E., Mirnics Zs. és VARGHA A. (szerk.): Egyén – Pár – Család. Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztési kutatások köréből. Animula, Budapest, 10-29.
  • VARGHA András (2007). Pszichológiai statisztika dióhéjban. In: Czigler I. és Oláh A. (szerk.), Találkozás a pszichológiával. Osiris Kiadó, Budapest, 327-346.
  • VARGHA András (2008). Elmélkedések a parciális korrelációs együttható jelentéséről. Alkalmazott Pszichológia, X (3-4), 175-188.
  • VARGHA András (2008). Új statisztikai módszerekkel új lehetőségek: a ROPstat a pszichológiai kutatások szolgálatában. Pszichológia, 28 (1), 81-103.
  • Simor P., Kovács I., VARGHA A., Csóka Sz., Mangel B., Bódizs R. (2009). Rémálmok, álomszorongás és pszichopatológia: a Van Álomszorongás Skála magyar változatának validitása. Psychiatria Hungarica, 24 (6), 428-438.
  • Borbély Anna és VARGHA András (2010). Az l variabilitása öt foglalkozási csoportban – Kutatások a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú beszélt nyelvi korpuszban. Magyar Nyelv, 106 (4), 455–470.
  • Kovács I., VARGHA András, Ali I., Bódizs R. (2010). Álomminőség, trauma és öngyilkosság alkalmazkodási zavarban. Psychiatria Hungarica, 25 (1), 62-73.
  • VARGHA András (2011). A parciális korrelációs együttható értelmezési problémái a többdimenziós normalitás feltételének sérülése esetén. Statisztikai Szemle, 89, 275-293.

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pléh, Cs., VARGHA, A. (1984). Sentence interpretation, dichotic asymmetries and social status in Hungarian nursery children. In: M. Kodym and I. Slamenik (eds.), Proceedings of the 4th Prague International Conference on Psychological Development, Learning and Personality Formation. Prague: Academia, 143-145.
  • VARGHA, A. (1993). How to use ANOVA in case of dichotomous dependent variables. In R. Steyer, K. F. Wender, & K. F. Widaman (Eds.), Psychometric Methodology. Proceedings of the 7th European Meeting of the Psychometric Society in Trier (pp. 535–539). Stuttgart: Gustav Fischer Verlag.
  • VARGHA, A., Rudas, T., Delaney, H. D., Maxwell, S. E. (1996). Dichotomization, partial correlation, and conditional independence. Journal of Educational and Behavioral Statistics, 21, pp. 264–282.
  • VARGHA, A., Delaney, H. D. (1998). The Kruskal-Wallis test and stochastic homogeneity. Journal of Educational and Behavioral Statistics, 23, pp. 170–192.
  • VARGHA, A., Delaney, H. D. (2000). A critique and improvement of the CL common language effect size statistic of McGraw and Wong. Journal of Educational and Behavioral Statistics, 25, pp. 101–132.
  • Halász, P., Filakovszky, J., VARGHA, A., Bagdy, G. (2002). Effect of sleep deprivation on spike-wave discharges in idiopathic generalised epilepsy: a 4x24 h continuous long term EEG monitoring study, Epilepsy Research, 51, 123-132., pp. 123–132
  • Delaney, H. D., VARGHA, A (2002). Comparing several robust tests of stochastic equality with ordinally scaled variables and small to moderate sized samples, Psychological Methods, 7 (4), pp. 485–503.
  • Kecskés, I., Rihmer, Z., Kiss, K., VARGHA, A., Szili, I., Rihmer, A. (2003). Possible effect of gender and season on the length of hospitalization in unipolar major depressives. Journal of Affective Disorders, 73 (3), pp. 279–282.
  • Szekely A, Jacobsen T, D Amico S, Devescovi A, Andonova E, Herron D, Lu C C, Pechmann T, Pleh C, Wicha N, Federmeier K, Gerdjikova I, Gutierrez G, Hung D, Hsu J, Iyer G, Kohnert K, Mehotcheva T, Orozco Figueroa A, Tzeng A, Tzeng O, Arevalo A, VARGHA A, Butler A C, Buffington R, Bates E (2004). A new on-line resource for psycholinguistic studies. Journal of Memory and Language 51: pp. 247–250.[6]
  • Pethő, B., Tusnády, G., VARGHA, A., Tolna, J., Farkas, M., Vizkeleti, G., Tóth, Á., Szilágyi, A., Bitter, I., Kelemen, A., Czobor, P. (2007). Validity of reliability: comparison of inter-rater reliabilities of psychopathological symptoms, The Journal of Nervous and Mental Disease, 195 (7), pp. 606–613.
  • Pethő, B., Tolna, J., Tusnády, G., Farkas, M., Vizkeleti, G., VARGHA, A., Czobor, P. (2008). The predictive validity of the Leonhardean classification of endogenous psychoses: a 21-33 year follow-up of a prospective study. European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience, 258, pp. 324–344.
  • Mirnics, Zsuzsa, VARGHA, András, Tóth, Melinda, Bagdy, Emőke (2010). Cross-Cultural Applicability of FACES IV. Journal of Family Psychotherapy, 21 (1), pp. 17–33.
  • Gy Kiss Enikő, Hosszú Dalma, Káplár Mátyás, VARGHA András, Demetrovics Zsolt (2010). Understanding of different types of drug addiction: a psychodynamic approach. Szondiana 30:(1) pp. 196–210.
  • Telek T, Gonda X, Lazary J, Benko A, Pap D, VARGHA A, Bagdy G (2010). Psychiatry Research, 179 (1), pp. 81–85.
  • Ehmann, B., Balázs, L., Fülöp, É., Hargitai, R., Kabai, P., Péley, B., Pólya, T., VARGHA, A., László, J. (2011). Narrative psychological content analysis as a tool for psychological status monitoring of crews in isolated, confined and extreme settings. Acta Astronautica, 68 (9-10), pp. 1560–1566.

Elnyert és megvalósított tudományos pályázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Soros Alapítvány (1988): A Magyar Rorschach Standard elkészítése
  • OTKA[6] (1988-1991): Projektív tesztek pszichometriai elemzése többváltozós matematikai módszerek segítségével.
  • Soros Alapítvány (1991): A házastársi kapcsolat gyors felbomlását előrejelző indikátorok vizsgálata.
  • OTKA (1991-1994): Kooperációs hatékonyság és perceptuális kompatibilitás párkapcsolatokban.
  • OTKA (1995-1998): A pszichológiában alkalmazott hagyományos statisztikai eljárások érvényességének vizsgálata.
  • OTKA (2000-2003): Mit tegyünk a nem normális eloszlású pszichológiai változókkal?
  • FKFP[7] (2000-2002): Új rangsorolásos statisztikai módszerek kidolgozása és érvényesítése pszichológiai változók és csoportok összehasonlítására.
  • OTKA (2004-2007): Kísérleti helyzetek és csoportok összehasonlítása új statisztikai módszerekkel.

Ösztöndíjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1994: SSIT ösztöndíj (University of Groningen, Groningen, Hollandia, 3 hét)
  • 1996: Fulbright ösztöndíj (University of New Mexico, Albuquerque, USA, 4 hónap)
  • 1997: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (4 év)
  • 1998: Research Support Scheme kutatási ösztöndíj (2 év)
  • 2000: Széchenyi István Ösztöndíj (3 év)

Közéleti tisztségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Pszichológiai Társaság tagja (1976 óta)
  • OTKA Pszichológiai Szakzsűri tagja (1997-2000)
  • OTKA Műszerbizottság tagja (2001-2004)
  • OTKA Pszichológiai és Pedagógiai Zsűri tagja (2005-2007)
  • MTA Statisztikai Bizottság Módszertani Albizottság tagja (2003 óta)
  • European Association of Methodology tagja (2004 óta)
  • European Association of Psychological Assessment tagja (2007 óta)
  • ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Gazdasági Bizottságának tagja (2003-2006)
  • ELTE Lakásügyi Bizottság tagja (2004-2006)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Köztük: Pszichológiai statisztikai gyakorlat 1, 2, 3. Budapest : Tankönyvkiadó, 1978; 1981; 1983; 233, 551, 262 p.
  2. Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) I. Országos Alkalmazott Pszichológiai PhD Konferencia, az első megnyitó beszédet Vargha András, a Tudományos Bizottság elnöke tartja, 2010 (Hozzáférés 2011. május 7.)
  3. Országos Doktori Tanács, Vargha András (Hozzáférés 2011. május 7.)
  4. MTA Köztestületi tagok adatbázisa, Vargha András (Hozzáférés 2011. május 7.)
  5. A Magyar Pszichológiai Szemlénél rovatvezető is volt 1991-1998-ig.
  6. Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA)
  7. Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázat (FKFP)
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999. Vargha András szócikkét lásd II. köt. 1702. p. ISSN 1215-7066

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha András témájú médiaállományokat.