Pikler Gyula

Pikler Gyula
A tudós arcképe az ELTE honlapjáról
Született	Temesvár 1864. május 21.
Elhunyt	Budapest 1937. november 28.(73 évesen)

Pikler Gyula (Temesvár, 1864. május 21. – Budapest, 1937. november 28.) jogbölcsész, egyetemi tanár, a Társadalomtudományi Társaság tagja.

A pozitivista állam- és jogbölcselet egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású, külföldön is ismert hazai képviselője.

Életpályája

1884 és 1891 között könyvtáros volt, közben 1886-ban a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1891-től a budapesti egyetemen címzetes rendkívüli tanár, 1896-ban rendkívüli tanár, 1903-tól 1920-ig rendes tanár a jog- és állambölcselet tanszéken.

Kiváló pályatársakkal működött együtt a századelőn, 1900-ban Jászi Oszkárral, Pulszky Ágosttal, Vámbéry Rusztemmel, Somló Bódoggal megindította a Huszadik Század című polgári radikális társadalomtudományi folyóiratot, s egy évvel később már meg is alakították a Társadalomtudományi Társaságot.

Főbb művei

• Ricardo - 1885
• A jog keletkezéséről - 1897
• A jótékonyság központosítása - 1900
• A büntetőjog bölcselete - 1908
• A lélektan alapelvei - 1909
• A lelki élet alaptörvényei - 1910

Társasági tagság

• Társadalomtudományi Társaság

Forrás

• Nagy Endre: Magyar szociológiatörténet. Egyetemi jegyzet.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 709–710. o.  Online elérés

Külső hivatkozások

• Tudós tanárok az egyetemen, ELTE portál
• Dienes Valéria: Pikler Gyula pszichológiája, Nyugat, 1911/7. sz.
• Pikler Gyula, MÉL
• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Katalógusa
• Jehlicska Ferenc: Pikler belátásos elmélete. (Hozzáférés: 2010. szeptember 16.)