Magyar görögkatolikus egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar Görög Katolikus Egyház szócikkből átirányítva)
Magyar görögkatolikus egyház
Vallás keresztény
Felekezet keleti katolikus
Lelkészi vezető Kocsis Péter Fülöp
Tisztsége érsek
Tagság 268 935
Nyelv magyar
Alapítva 1912
Fő terület Magyarország
Székhely Debrecen, (Hajdúdorog)

A(z) Magyar görögkatolikus egyház hivatalos honlapja

A magyar görögkatolikus egyház a római katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike. Egyházszervezetileg 2015. március 20-án vált önálló, közvetlenül Rómának alárendelt egyházzá, amikor Ferenc pápa a Hajdúdorogi egyházmegyét metropolitai székké emelte; előtte az Esztergom-Budapesti érsekségnek alárendelt (szuffragáneus) egyház volt.[1][2]

Főegyházmegyéje (metropóliája) a Hajdúdorogi főegyházmegye (Hajdúdorogi metropólia), szuffragáneus egyházmegyéi a Miskolci egyházmegye, illetve a Nyíregyházi egyházmegye.[1][2]

Egyházmegyéi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A máriapócsi „Könnyező Szűzanya”
A máriapócsi „Könnyező Szűzanya”

Jelenleg három egyházmegyéje van.

Hajdúdorogi főegyházmegye (metropólia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország katolikus egyházának főkegyuraként I. Ferenc József alapította 1912. május 6-án. Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta Christifideles Graeci[3] kezdetű bullájával; a magyar országgyűlés 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az új egyházmegyéhez 162 parókia tartozott: 70 munkácsi, 8 eperjesi, 44 nagyváradi, 35 fogaras-gyulafehérvári, 4 szamosújvári és 1 esztergomi. Ez a trianoni békekötés után a következőképpen módosult:

  • A trianoni békekötés után magyar területen maradt nagyváradi egyházmegyei parókiát: Bedőt, illetve a lugosi egyházmegyéhez tartozó Battonyát a Szentszék a hajdúdorogi egyházmegyéhez csatolta (1935).

Az egyházmegye székhelye kezdetben Debrecenben 1914-től pedig Nyíregyházán volt. 2011. március 5-én XVI. Benedek pápa módosításával Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi parókiája joghatóságilag a Miskolci apostoli exarchátus alá került.

Ferenc pápa 2015. március 20-i hatállyal Debrecen székhellyel főegyházmegyévé (metropóliává) emelte, s kivette az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól. Ugyanezen nappal püspökét metropolitai (érseki) rangra emelte.[1][2]

Püspökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Miklósy István (1913. október 5.–†1937. október 29.)
  2. Dr. Dudás Miklós (1939. május 14.–†1972. július 15.)
  3. Dr. Timkó Imre (1975. február 8.–†1988. július)
  4. Dr. Keresztes Szilárd (1988. július2007. november 10.)
  5. Kocsis Péter Fülöp (2008. július 1. óta; 2015. március 20-tól metropolita)

Miskolci egyházmegye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trianoni békekötés után magyar területen maradt az eperjesi egyházmegye 21 és a munkácsi egyházmegye egy parókiája. Ezeket a Szentszék 1924. június 4-én kivette anyaegyházuk joghatósága alól, és számukra önálló egyházkormányzati egységet, apostoli adminisztratúrát alapított. Bár Miskolc a hajdúdorogi egyházmegyéhez tartozott, gyakorlati okból 1925-ben itt kezdte meg működését az exarchátus. 1961-ben központja Ózdra, 1972-ben Múcsonyra került.

XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én módosította az exarchátus területét, amely most megegyezik Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, és exarchának Dr. Orosz Atanáz szerzetest nevezte ki – őt 2011. május 21-én Miskolcon püspökké szentelték.

2015. március 20-án Ferenc pápa az exarchátus területét módosítás nélkül hagyva megalapította a Miskolci egyházmegyét.[1][2]

Parókiái 2011. március 5-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abaújszántó, Abod, Alsóregmec, Baktakék, Baskó, Boldogkőváralja, Csobád, Edelény, Encs, Felsővadász, Filkeháza, Gadna, Garadna, Homrogd, Irota, Kány, Kazincbarcika, Mikóháza, Mogyoróska, Múcsony, Ózd, Pere, Rakaca, Rakacaszend, Sajószentpéter, Selyeb, Szikszó, Szuhakálló, Tornabarakony, Viszló.

2011. március 5-én XVI. Benedek pápa módosította az exarchátus határait, amely így megegyezik Borsod-Abaúj Zemplén megyével, és így 59 parókia tartozik hozzá.

Az apostoli exarchátus vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vaskovits Antal helynök (1924. június 4.1925. október 27.)
  2. Papp Antal küzikei címzetes érsek, megyés püspök és apostoli kormányzó (1925. október 27.–†1945. december 24.)
  3. Szántay Szémán István pápai prelátus, archipresbiter, káptalani helynök (1945–1946)
  4. Dr. Dudás Miklós megyés püspök és apostoli kormányzó (1946. december 18.–†1972. július 15.)
  5. Dr. Timkó Imre kormányzó helynök, majd megyés püspök és apostoli kormányzó (1975. február 8.–†1988. július)
  6. Dr. Keresztes Szilárd általános helynök, majd megyés püspök és apostoli kormányzó (1975. március 15.2008. július 1.)
  7. P. Kocsis Péter Fülöp (2008. július 1.2011. március 5. ) megyés püspök és apostoli kormányzó
  8. Dr. Orosz Atanáz (2011. március 5.2015. március 20.) mint püspök-exarcha

Miskolci püspök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dr. Orosz Atanáz (2015. március 20.–)

Nyíregyházi egyházmegye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sablon:Nyíregyházi egyházmegye Ferenc pápa 2015. március 20–án a Hajdúdorogi egyházmegye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő parókiáit az egyházmegyéről leválasztva létrehozta a Nyíregyházi egyházmegyét, Nyíregyháza székhellyel. Az egyházmegye vezetését apostoli adminisztrátorként ideiglenesen Orosz Atanáz miskolci püspökre bízta.[1][2] A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parókiákon szolgáló lelkipásztorok automatikusan átkerültek (inkardinálódtak) az új egyházmegyébe.

A liturgia nyelve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok, mint a cirill betűkkel átírt Aranyos-Mohácsi magyar „Miatyánk” (1600 körül). Az unió után, különös tekintettel a magyarok kis számarányára, a magyar, mint liturgikus nyelv háttérbe szorult. Mintegy száz évvel később, a 18. század végen merült fel az igény, hogy a ruténekhez és a románokhoz hasonlóan a magyarok is használhassák a saját nyelvüket a liturgiában. Elkészült Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, majd 40 évvel később egy magyar nyelvű görög katolikus énekeskönyv is, azonban Róma nem járult hozzá a használatukhoz. Ennek ellenére terjedt a magyar, mint liturgikus nyelv használata, mígnem a millenniumkor szigorú tiltás érkezett Rómából. Ez a tiltás indította el az önálló magyar egyházmegyéért küzdő mozgalmat, amely 1912-re sikerrel járt, azonban a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve - a korábbi ószláv helyett - az ógörög (koiné) lett,a gyakorlatban, ahol lehetett, a tiltás ellenére is megmaradt a magyar nyelv használata. Az egyházmegyei hatóság 1920-ban adta ki az új liturgikont, amely a kánon szövegét görögül is tartalmazza. 1925-ben jelent meg a magyar nyelvű evangélium, 1927-ben pedig az Euchologion (Szertartáskönyv). Az Apostoli Szentszék nem tilalmazta többé a magyar nyelv használatát, de kifejezetten nem is engedélyezte azt.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Köszöntés a görög katolikus egyházban: „Dicsőség Jézus Krisztusnak! – Dicsőség mindörökké!” Karácsonyi időszakban: „Krisztus születik! – Dicsőítsétek!” Húsvéti időben: „Föltámadt Krisztus! – Valóban föltámadt!”
  • Az egyházi év kezdete a görög katolikus egyházban: szeptember 1.
  • A keleti egyházak közül elsőként a hajdúdorogi egyházmegye tért át a Gergely-naptár használatára: 1916. január 14-én.
  • A görög katolikus egyház – az ősi hagyományokat megtartva – házas embereket is pappá szentel, a fölszentelés azonban az életállapotot rögzíti. A püspökök egyházfegyelmileg csak nőtlen vagy özvegy áldozópapok közül választhatóak. A papok és diakónusok egyszer nősültek lehetnek. Ez azt jelenti, hogyha a felszentelés előtt a felszentelendő megözvegyül, nem nősülhet újra, vagy föl nem szentelhető, ha pedig felszentelés után megözvegyül, újra nem nősülhet. Özvegy áldozópap is püspökké szentelhető.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2015. március 20. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
  2. ^ a b c d e Kocsis Fülöp: Régi vágyunk teljesült az önállóvá válással (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2015. március 23. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
  3. Christifideles Graeci

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]