Mária Jozefa szász királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mária Jozefa szász királyi hercegnő
További Mária Jozefa nevű személyeket lásd itt.

Mária Jozefa Lujza szász királyi hercegnő (Maria Josepha Luise Philippine Elisabeth Pia Angelika Margarete von Sachsen) (* Drezda, 1867. május 31. – † Wildenwart kastély, Chiemgau, Bajorország, 1944. május 28.). a Wettin-házból származó szász királyi hercegnő, a „szép Ottó” főherceg feleségeként osztrák főhercegné, I. Károly osztrák császár (IV. Károly magyar király) édesanyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coat of arms of Wettin House Albert Line.png
Anya és fia

Mária Jozefa hercegnő a drezdai királyi udvarban született, 1867. május 31-én. Édesapja a Wettin-ház Albert-ágából való I. György szász király (1832–1904), édesanyja Mária Anna portugál infánsnő (1843–1884) volt.

19 éves volt, amikor 1886. október 2-án Drezdában feleségül ment Ottó Ferenc osztrák főherceghez (1865–1906), Károly Lajos osztrák főherceg (1833–1896) és Mária Annunciáta nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1842–1871) második fiához. A császári ház erősen presszionálta Ottó Ferenc főherceget erre a házasságra, korábban ugyanis Mária Jozefa idősebb nővérének, Matilda hercegnőnek kezét mind Rudolf trónörökös, mind unokabátyja, Ferenc Ferdinánd főherceg (a későbbi trónörökös) visszautasították, és ez súlyosan megrontotta a két uralkodó család viszonyát. Ottó és Mária Jozefa házasságából két gyermek született:

Mária Jozefa özvegy főhercegné, fiaival 1910 körül

Mária Jozefa mélyen vallásos asszony volt. Csak úgy tudta elviselni csapodár, italozó, nyilvános botrányokat okozó férjét, Ottó főherceget, akit cimborái és a bécsi köznyelv „szép Ottónak” hívtak, hogy hitében talált támaszt. Férje emiatt apácának csúfolta. Szeretőkkel és prostituáltakkal élő férje szifiliszt kapott, élete utolsó éveit Döblingben töltötte, ápolásra szoruló, szenvedő élőhalottként. 1906-ban halt meg.

Az özvegy Mária Jozefa főhercegné az első világháború alatt háborús sebesülteket gondozott bécsi palotájában (Palais Augarten), ahol hadikórházat rendezett be. 1919-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása, az osztrák és a magyar köztársaság kikiáltása után fiával, Károllyal, a lemondott uralkodóval és menyével, Zita volt császárnéval elhagyták Ausztriát, és Németországba emigráltak. A magyar royalisták biztatására Károly király 1920-ban kétszer is megkísérelt visszatérni a magyar trónra, de ezt a Horthy Miklóshoz hű erők meghiúsították. Károlyt az antant kormányok Madeirára száműzték, itt halt meg 1922-ben, itt is temették el.

Mária Jozefa főhercegnő 1944. május 28-án halt meg Bajorországban, a Chiemgau melletti Wildenwart kastélyban, 76 éves korában. A császári család temetkező helyén, a bécsi kapucinusok kriptájában (Kapuzinergruft) helyezték végső nyugalomra.

Fél évszázadig ő volt az utolsó, akit ide temettek. Aztán 1989-ben Zita császárnét mégis visszahozták ide, az Osztrák Köztársaság parlamentjének külön határozata alapján, amely engedélyezte a beutazást az 1919-ben Ausztriából a Habsburg-törvény alapján örökre kitiltott Habsburg-ház leszármazottainak. Így Habsburg Ottó, Mária Jozefa főhercegnő unokája, az utolsó császári és királyi trónörökös is részt vehetett édesanyjának temetésén.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Jozefa szász királyi hercegnő témájú kategóriát.
  • C. Arnold McNaughton: The Book of Kings: A Royal Genealogy, London, Garnstone Press, 1973, 1. kötet.
  • Hugh Montgomery-Massingberd (kiadó): Burke's Royal Families of the World, 1. kötet: Európa és Latin-Amerika, London, Burke's Peerage Ltd, 1977.