Lublóváry család

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lublóvári Lublóváry (Craus) család címere (1592) a Siebmacher féle könyvből

A lublóvári Lublóváry család egy régi római katolikus felvidéki nemesi család, amelynek a vezetékneve eredetileg "Craus" volt. 1935-ben lublóvári Craus Balázs engedélyt szerzett a vezetékneve megváltoztatására "Lublóváry"-ra.[1]

A család története[szerkesztés]

A magyar nemességet és családi címerét 1592. november 18-án Craus János a szepesi 13 város és Lublóvár kormányzója Rudolf magyar királytól szerezte meg. 1593. szeptember 6-án hirdették ki Szepes vármegyében.[2] Leszármazottja nemes Craus Dániel, akinek nejétől Toró Borbálától született fia Craus Vince (†1859), znióváraljai lakos. Craus Vicne két izben házasodott meg: első nejét Grubiczky Johannát 1801. február 9-én vette el; Craus Antal Vince és Grubiczky Johanna fia Craus Imre (*1803), akinek az unokája Craus István (1848–1933), Nyitra vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, a Lipótrend és a Vaskorona rend lovagja,[3] aki 1890. szeptember 11-én a nagykéri nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.[4]

Craus Antal Vince (†1859), znióváraljai lakos és második neje Kováts Jeanett (†1872) frigyéből származott nemes Craus Jenő (1812–1873). Craus Jenő feleségül vette a régi Trencsén vármegyei nemesi származású ludrovai Moys Jozefa Fruzsina (1826–1869) kisasszonyt,[5] akinek a szülei a család deményfalvi ágból származó ludrovai Moys András, földbirtokos és ivachnófalvi Rády Judit (1799–1850) voltak. A régi nemesi származású ludrovai Moys családról már a 17. század első felében vannak említések; Moys János, földbirtokos, aki Likaván a királyi kincstári igazgatóságnál gazdasági tiszt, az elévült valódi nemességének visszaszerzése végett folyamodása után 1696. július 11-én címeres nemeslevelet szerzett I. Lipót magyar királytól.[6] Craus Jenőné Moys Jozefa Fruszina egyik fivére ludrovai Moys István (1827–1892), poszonyi köz- és váltó-jogi ügyvéd volt.[7] Craus Jenő és Moys Jozefa Fruzsina fiai: dr. lublóvári Craus Gyula (1856–1913), szentendrei ügyvéd, és lublóvári Craus Géza (1863–1931) alerdőfelügyelő, miskolci lakos, akik 1911. augusztus 24-én adományban szerezték I. Ferenc József magyar királytól a "lublóvári" nemesi előnevet, amely ősére Craus János Lublóvár kormányzójára utalt.[8]

Géza ága[szerkesztés]

Craus Jenő (1812–1873) és ludrovai Moys Jozefa Fruzsina (1826–1869) egyik fia, lublóvári Craus Géza (1863–1931) alerdőfelügyelő, miskolci lakos, feleségül vette Fogarason, 1891. szeptember 25-én Konnert Berta (1874–1902) kisasszonyt.[9] Craus Géza és Konnerth Berta frigyéből született lublovári Craus Gaszton Jenő (1892–1972), főhadnagy, az I. o. ezüst vitézségi érem, a Károly csapatkereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. 1934. februárjában a Kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy lublóvári Craus Gaszton nemesi előneve használatának érintetlenül hagyása mellett a "Lublóváry" nevet használhassa.[10] Lublóváry Gaszton főhadnagy 1919. április 5-én Miskolcon,[11] feleségül vette nemes Nagy Izabella (1895–1974) kisasszonyt,[12] akitől született Lublóváry Attila (1920–1945).[13] A megözvegyült lublóvári Craus Géza Aladár királyi al-erdőfelügyelő 1908. december 17-én,[14] feleségül vette Pucher Adrienn kisasszonyt, akinek a szülei Pucher Ottmár (1854–1917), vasúti felügyelő, és Nyers Szidónia (1856–1905) voltak.[15][16]

Gyula ága[szerkesztés]

Craus Jenő (1812–1873) és ludrovai Moys Jozefa Fruzsina (1826–1869) egyik fia, lublóvári Craus Gyula (1856–1913), szentendrei ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Körnek évtizedeken át ügyésze volt, élete végére tiszteletbeli ügyésze.[17] Eperjesen, 1900. augusztus 11-én feleségül vette a jómódú nemesi származású bethlenfalvi Bethlenfalvy Rozália (1871–1944) kisasszonyt.[18] A menyasszony részéről Bornemisza Boldizsár állam-rendőrségi főparancsnok és Bethlenfalvy Antal, a vőlegény részéről Kőszeghy Sándor országgyűlési képviselő és Ghyllányi József királyi tanácsos voltak a tanuk.[19] Crausz Gyuláné Bethlenfalvy Rozáliának a szülei bethlenfalvi Bethlenfalvy Rezső (1833–1878), a Magyar Királyi Államvasutak felügyelője,[20] és kálnói és ádámföldi Bornemisza Éva (1841–1937) asszony voltak.[21] Az apai nagyszülei az ágostai hitvallású nemesi származású Golberger Imre (1800–1859), bethlenfalvi földbirtokos, és nemes Spóner Ludmilla (1809–1873) voltak.[22] Goldberger Imre szülei nemes Goldberger Dávid (1764–1825), Szepes vármegye táblabírája, földbirtokos, és liptószentiváni Szentivány Zsuzsanna voltak; az ágostai hitvallású Goldberger Dávid és a római katolikus liptószentiváni Szentivány Zsuzsanna 1810. május 11-én házassági engedélyt szereztek I. Ferenc magyar királytól.[23] Goldberger Dávidnak a nagyapja, Goldberger Mihály nemességet szerzett örökbefogadás útján 1728. február 27-én az III. Károly magyar király jóvoltából; nemes Goldberger Dávid, késmárki polgár, királyi tanácsos, és neje Mauks Judit örökbe fogadta az unokaöccsét, a már felnőtt Genersich Mihályt, akinek a szülei Genersich Dávid és Mauks Katalin voltak.[24] A magyar nemességet Goldberger Dávid királyi tanácsosnak az ősapja Goldberger Mátyás 1635 június 18-án II. Ferdinánd király címeres szerezte meg adományban.[25] Golberger Rezső és testvérei Imre, Kornél, Antal, és György bethlenfalvi földbirtokos királyi névváltoztatási engedélyt szereztek és a "Goldberger" vezetéknevet hanyagolva a "Bethlenfalvy"-t vették fel; emellett az I. Ferenc József magyar király a "bethlenfalvi" nemei előnevet is adományozta nekik.[26] Az anyai nagyszülei kálnói és ádámföldi Bornemisza Sándor (1803–1878), Kerületi Táblai ülönöke, Sáros vármegye főszolgabirója, földbirtokos,[27] és péchujfalusi Péchy Mária (1801–1876) voltak.[28] Bornemisza Sándorné Péchy Mária szülei péchujfalusi Péchy László (1763–1827), földbirtokos és báró Palocsay-Horváth Terézia (1771–1825) voltak.

Craus Gyula (1856–1913) ügyvéd és Bethlenfalvy Rozália (1871–1944) frigyéből egy fiú- és egy leánygyermek született: Lublóváry Balázs (1905–1980), jogász,[29] és Lublóváry Angéla (1907–1963),[30] Varga Józsefné. 1935. november 30-án dr. Craus Balázs és leánytestvére Angyalka engedélyt szerzett a vezetéknév változtatására "Lublóváry"-ra.[1][31] 1939. május 6-án a budapesti várbeli Kapisztrán-téri helyőrségi templomban dr. Lublóváry Balázs feleségül vette Bakai Rita kisasszonyt, akinek a szülei Bakai Alfréd (1887–1964), alezredes, magyar királyi honvédszámvevőségi igazgató,[32] valamint a nemesi származású tótbakai és bakabányai Bakay Erzsébet (1888–1960) voltak.[33][34] Az anyai nagyszülei tótbakai és bakabányai Bakay Oszkár (1858–1900), hercegprímási uradalmi intéző,[35] és nemes Modrovich Anna (1862–1944) voltak.[36] Bakay Oszkárnak a szülei tótbakai és bakabányai Bakay Imre (1825–1891), hites ügyvéd, Esztergom vármegye bizottsági tagja, földbirtokos és Pollack Anna (1833–1903) voltak.[37][38] Bakay Oszkárné Modrovich Anna szülei nemes Modrovich Károly, mosonmegyei pénztárnok és Wagenhuber Sybilla voltak. A tótbakai és bakabányai Bakay család nemességét és címereslevelét Bakay Gábor és neje Ratkay Zsófia, valamint Gábor fivérei Bakay János és András 1712. június 6-án szerezték meg III. Károly magyar királytól.[39] Lublóváry Balázs és Bakai Rita frigyéből több fiúgyermek született: Lublóváry Ákos, Árpád, Géza, és Gábor.

A család címere leírása[szerkesztés]

Craus család címere (1592): Egy pelikán csőrével szúrja a mellkasát, és három fiókáját a kicsorduló vérrel eteti meg. Sisakdísz: a pajzsfigura. Takarók: vörös-ezüst, kék-ezüst.[40]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 38/1936. OL szám
  2. ↑ Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 1085/1888. OL szám
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - nagykéri Craus István
  4. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 269. oldal
  5. ↑ familysearch.org - római katolikus halottak - Pilismarót - Krausz Jenőné Mojs Jozefa halála - 1869. május 26.
  6. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai. HETEDIK KÖTET. Moys család. (Ludrovai.)
  7. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Moys István
  8. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 416. oldal
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Craus Gézáné Konnert Berta
  10. ↑ Magyar Jövő, 1934. január-március (16. évfolyam, 1-72. szám)1934-02-04 / 27. szám
  11. ↑ Reggeli Hirlap, 1919. március (28. évfolyam, 51-75. szám)1919-03-04 / 53. szám
  12. ↑ Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)1974-09-20 / 221. szám
  13. ↑ Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)II/A-B-C-D. parcellák
  14. ↑ Magyarország - Reggeli Magyarország Magyarország, 1908. december (15. évfolyam, 287-312. szám)1908-12-15 / 299. szám
  15. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Pucher Ottmár
  16. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Pucher Ottmárné Nyers Szidónia
  17. ↑ Budapesti Hírlap, 1913. január (33. évfolyam, 1-27. szám)1913-01-22 / 19. szám
  18. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Crauss Gyuláné Bethlenfalvy Rozália
  19. ↑ Budapesti Napló, 1900. augusztus (5. évfolyam, 209-238. szám)1900-08-24 / 231. szám
  20. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bethlenfalvy Rezső
  21. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bethlenfalvy Rezsőné Bornemisza Éva
  22. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Golberger Imréné Spóner Ludmilla
  23. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 62. kötet - 1048. oldal
  24. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 36. kötet - 52 - 53. oldal
  25. ↑ HU MNL OL A 130 - Illésy - g - 0211
  26. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 406. oldal
  27. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bornemisza Sándor
  28. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bornemisza Sándorné Péchy Mária
  29. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Lublóváry Balázs
  30. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Varga Józsefné Lublóváry Angéla
  31. ↑ HU MNL OL A 130 - Illésy - 1k - 2726
  32. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bakai Alfréd
  33. ↑ Nemzeti Ujság, 1939. május (21. évfolyam, 99-122. szám)1939-05-03 / 100. szám
  34. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bakai Alfrédné Bakay Erzsébet
  35. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bakay Oszkár
  36. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bakay Oszkárné Modrovich Anna
  37. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bakay Imre
  38. ↑ Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság – 1903 - 8. Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények. Fedák Sári mint «Bob herczeg» (képekkel). Sz. D. 107. oldal
  39. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 29. kötet - 103 - 104. oldal
  40. ↑ Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn [Magyarország]. [Családok]. Krauss, I. v. Lubló.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lublóváry_család&oldid=26833425”