Ugrás a tartalomhoz

Kakaslomnic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 12:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Kakaslomnic (Veľká Lomnica)
Kakaslomnic, Alexandriai Szent Katalin-templom
Kakaslomnic, Alexandriai Szent Katalin-templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1257
PolgármesterPeter Duda
Irányítószám059 52
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség5120 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség221 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság647 m
Terület19,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 41″, k. h. 20° 21′ 38″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 41″, k. h. 20° 21′ 38″
Kakaslomnic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kakaslomnic témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kakaslomnic (1899-ig Nagy-Lomnicz, szlovákul Veľká Lomnica, németül Großlomnitz) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Késmárktól 6 km-re délnyugatra a Poprád-folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete

1257-ben Villa Lomnicza, 1289-ben Lumpnitz, 1310-ben Lomnicza, 1326-ban Lompnicza, 1353-ban Lompnitza. Ezek a megnevezések szláv eredetűek és a telep szláv kezdeményeire utalnak. A német telepesek későbbi megnevezésében ez meg is őrződött(Großlomnitz). 1364-ben változás történik, a szokásos Lomnicz elé Magna, tehát Nagy melléknév jut. Ennek a változásnak az volt az oka, hogy a 14. században a Szepességen létrejött még néhány Lomnicz nevű falu és meg kellett különböztetni őket. 1417-ben említik először Kakas-Lomnic néven. Ezek után a magyar Nagy-Lomnicz vagy a német Großlomnitz megnevezések vannak túlsúlyban az írásos emlékekben. A 19. század végére a Kakaslomnic megnevezés jön újból "divatba".

Története

Területe már ősidők óta lakott. A Burchbrich-dombon őskori erődítmény nyomait tárták fel. A falut szász telepesek alapították valószínűleg a 13. században. Első írásos említése 1257-ben történik. Temploma 1280 körül épült fel, de már 1268-ban működött plébániája. A faluban már ekkor állt a Berzeviczy család kúriája és malma is volt. A kúria megerősítését II. Lajos király 1525-ben engedélyezte. 1404-ben a Berzeviczyeken kívül újabb nemesi család, a Lapispatakyak tűnnek fel a falu birtokosai között. 1538-ban a lengyel származású késmárki nemes Lasky család vásárol birtokot itt. Ekkor a faluban 19 portát számláltak, Berzeviczy Baltazár, Berzeviczy Kristóf, Berzeviczy Márk, Laský Albert és Warkotsch Melchior a falu birtokosai. 1603-ban 24 ház állt a településen. 1635-ben részletes jelentés készült a községről, mely 35 jobbágyházat említ, birtokosa Thököly István. A 17. században a császári katonaság többször kifosztotta a falut. Az 1700. évi egyházi vizitáció szerint 692 lakosa van a településnek. 1787-ben a népességszámlálás szerint 163 ház, 252 család és 1306 lakos élt Kakaslomnicon. A Berzeviczy családnak két kastélya állt, melyek közül az alsót 1757-ben lebontották és új, reprezentatív kastélyt építettek a helyére. A felső kastély 1581-ben épült, ezt 1772-ben építették át. 1788. július 22-én nagy tűzvész pusztított a településen. Lakosai főleg földművelésből és állattartásból éltek. 1828-ban 175 házában 1269 lakos élt. 1887-ben elérte a települést a vasút, mely a Poprád-Késmárki vonal egyik állomása lett. A 19. század végén megélénkült a tátrai turizmus és a község határában az állam által megvásárolt 946 hold területen felépült a mai Tátralomnic üdülőtelepülés. A környéken gombamódra szaporodtak a villák, üdülők. 1894-ben Kakaslomnicon is turistaszálló és fürdőház épült. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Vályi András szerint "Kakas Lomnicz. Népes német falu Szepes Várm. földes Ura Berzeviczi Uraság, és mások, ’s az uraságoknak Kastéllyaikkal ékesíttetik, lakosai katolikusok; fekszik Hunszdorfhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Kézsmárkon közel."[2]

Népessége

1910-ben 1324, többségben német lakosa volt, jelentős magyar és szlovák kisebbséggel.

2011-ben 4232 lakosából 2782 szlovák és 1138 roma volt.

Nevezetességei

A Szent László-legenda freskója
  • Evangélikus templomát 1785-ben építtette az iglói Bartel Ferenc, tornya 1908-ban épült.
  • Barokk kastélya 1772-ben épült, a 20. században átépítették.
  • Későbarokk kastélya a 18. század végén épült.
  • Későbarokk kúriája a 18. század végén épült.
  • Mezőgazdasági kutatóintézet működik itt.

Híres emberek

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  • Novotná, M. - Soják, M. 2013: Veľká Lomnica - Burchbrich urzeitliches Dorf unter den Hohen Tatra. Nitra.
  • Dejiny Veľkej Lomnice.
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

További információk

Commons:Category:Veľká Lomnica
A Wikimédia Commons tartalmaz Kakaslomnic témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kakaslomnic&oldid=23733260”