Kínai hadtudományos irodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kína különleges figyelmet érdemel a hadtudomány iránt érdeklődő és a hadtudománnyal foglalkozó szakemberek részéről, hiszen e majd négyezer éves kultúra háborúktól terhes történelme során roppant mennyiségű elméleti mű született a hadtudomány, hadviselés, hadvezetés stb. témakörben. Ha csupán a történetei művekben megörökített háborúkat számoljuk össze, a legendák korától a 19. századi Ópiumháborúkig, Kína nem kevesebb mint 3645 alkalommal viselt külső vagy belső háborút. E meghökkentő mennyiségű hadi vállalkozás több száz hadvezért, tudóst, írástudót sarkallt arra, hogy a taktika és stratégia kérdéseiről, valamint a hadászatról, haditechnikáról, a kor keretei között, tudományos igénnyel értekezzen, saját gyakorlati tapasztalatukat, vagy csupán elképzeléseiket, elméleteiket, bambuszcsíkokra, selyemre vagy papírra vessék. Máig négy-, ötszáz ilyen mű létezéséről van tudomásunk, melyek közül csak alig néhány tucat került a modern tudományos érdeklődés középpontjába.

Szórványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hadművészet tudatos és rendszerezett fogalma nem korábbi az i. e. 4. századnál, ugyanis ebből az időből maradt ránk töredékes formában a legrégibb görög nyelvű hadművészeti kézikönyv.[1] A hadművészet, ez a nemzedékről nemzedékre öröklődő, évszázadok katonai, harci tapasztalatait összegző mindig meg-megújuló ismeretanyag, módszertár azonban sokkal régebbi az áttekintésének, összegzésének, rendszerbefoglalásának első kísérleteivel. Mondhatjuk, hogy a hadművészet a fegyveres erőszakkal, a háborúval egyidős. A hadtudományos irodalom előtti hadművészet szorosan összekapcsolódik a hadtörténettel, hiszen ezen harcokban, ütközetekben, háborúkban alkalmazott hadműveletek segítségével rekonstruálható a korabeli hadművészet főbb elvei, módszerei. Épp ezért az ókori hadviselésnek csaknem egyenértékű forrásai a szorosabb értelemben vett hadtudományi, elméleti munkák mellett a történetírók, filozófusok, politikusok katonai vonatkozású, legtöbbször csak odavetett, esetleges adatai is.

A hadművészeti, katonai irodalom Kínában a Csou-kor utolsó szakaszában, a Hadakozó fejedelemségek idején (i. e. 403-221) született meg. Az ekkor megjelenő hadtudománynak elsődleges célja, hogy az elavult és nem hatékony patriarchális szervezésű hadsereg helyett, egy új ütőképes és a hegemóniát megszerezni képes hadsereg felállításának, megszervezésének, irányításának feltételeit felvázolja, egy új típusú háború, a hegemón-háború elméletét kidolgozza. Ahhoz hasonlóan, ahogy ekkoriban a politikai filozófiai gondolkozásban is jelentős fordulópontot hozott az, hogy az állami érdekeknek alárendelik-e a patriarchális érdekeket, a hadtudományi művek is akkor bizonyultak sikeresnek, előremutatónak, ha a hadsereg, a hadviselés érdekei alá tudták rendelni a patriarchális arisztokrácia érdekeit.[2]

A kínai hadtudomány fontos forrásai azon filozófiai, illetve történeti művek, melyek hosszabb-rövidebb terjedelemben foglalkoznak a hadviselés politikai, gazdasági, társadalmi, morális, filozófiai, valamint technikai kérdéseivel. részleteivel. A továbbiakban az olyan művek rövid felsorolása található, melyek szórványokban tartalmaznak a hadtudományos irodalom tárgykörébe sorolható részleteket, fejezeteket, de ennek ellenére maguk a művek nem tekinthetők kifejezetten hadtudományos szakmunkáknak.

Filozófia művek:

  • Tao Te king 道德經
  • Csuang-ce 莊子
  • Ven-ce 文子
  • Kuj Ku-ce 鬼谷子
  • Ho Kuan-ce 鶡冠子
  • Meng-ce 孟子
  • Hszün-ce 荀子
  • Kuan-ce 管子
  • Mo-ce 墨子
  • Han Fej-ce 韓非子

Történeti művek:

  • Co csuan 左傳
  • Csan kuo cö 戰國策
  • Si ki 史記
  • Valamennyi hivatalos dinasztikus történeti mű.

Mennyisége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd[3]

Dinasztiák, korok Évek száma A hadtudományos
művek száma
Százalékban Könyv/Év
Csou 809 92 11,4 0,10
Csin 14 20 2,5 1,33
Han 422 25 3,1 0,06
Három királyság 59 60 7,4 1,07
Cin 155 16 2,0 0,07
Északi és déli dinasztiák 102 23 2,8 0,14
Szuj és Tang 325 77 9,6 0,24
Öt dinasztia, Szung 372 107 13,3 0,29
Liao, Jüan stb. 253 16 2,0 0,04
Ming 276 268 33,3 0,97
Csing 267 101 12,5 0,38

A hadművészeti kánon hét könyve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szung-dinasztia idején, a 11. században a konfuciánus, a taoista és a buddhista művekhez hasonlóan kanonizálták a hadművészet legjelesebb kézikönyveket is. A hadművészeti kánon hét könyve (Vu csing csi su 武經七書 / 武经七书) című gyűjteménybe hét, addig született mű került be. Azon műveket gyűjtötték egybe, melyeket annyira jelentős és hasznos alkotásnak minősíttették, hogy alapos tanulmányozásukat és ismeretüket hosszú évszázadokon át kötelezően megkívánták valamennyi felelős rangban, fokozatban álló politikustól és katonaembertől. Így célszerű ezen műveket egy külön táblázatban ismertetni:

Cím Szerző Tartalom Dinasztia Dátum Kép Leírás
1400 Szun-ce: A háború művészete
(Szun-ce ping fa
孫子兵法)[4]
Szun-ce (孫子) A mű logikusan szerkesztett 13 fejezetben a hadviselés olyan alapvető kérdésköreit tárgyalja, mint a diplomácia a különböző államok között, a hadviselés gazdasági feltételei, konkrét taktikai és hadműveleti problémák, terepviszonyok és a hírszerzés. 0794Tavaszok és Őszök korszak (valójában a Hadakozó fejedelemségek kora) 0794 bizonytalan, hagyományosan:
kb. i. e. 6. század
Bamboo book - binding - UCR.jpg
A háború művészetének bambuszcsíkokra írt, a korabeli formátumot idéző kiadása Csien-lung császár uralkodása idejéről.
1400Vu-ce: A háború művészete
(Vu-ce ping fa
吳子兵法)[5]
Vu-ce (吳子) hamarosan 0794a Hadakozó fejedelemségek kora 0794 bizonytalan, hagyományosan:
kb. i. e. 4. század
nincs nincs
A tábornagy metódusa
(Sze-ma fa 司馬法)[6]
Sze-ma Zsang-csü
(司馬穰苴)
A szöveg öt fejezetben tárgyalja az általános politika, valamint a hadtudomány olyan kérdéseit, mint a haderő szervezés, a katonai közigazgatás, a fegyelem, az alapvető morális értékek, a stratégia és a taktika. 0794a Hadakozó fejedelemségek kora 0794i. e. 4. század nincs nincs
A hat titkos tanítás
(Liu tao 六韬)[7]
Csiang Ce-ja (姜子牙) Taj Kung politikai és hadászati útmutatásait tartalmazza, amelyet a Cso-dinasztia ven és Vu királya számára adott elő. A mű nem csupán a hadviselés és a stratégia, taktika kérdéseit tárgyalja, de részletesen kitér a kormányzás alapelveire is. 0794Csou-kor 0794 hagyományosan:
i. e. 11. század
Jiang ziya.jpg
Csiang Ce-ja portréja
Vej Liao-ce
(尉繚子)[8]
Vej Liao (尉繚) A mű összesen 24 fejezetben tárgyalja a hadviselés, fegyveres konfliktusok civil és katonai szempontjait. Nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági termelő munkára és az emberekre, melyeket az állam két legfontosabb pillérének tart. A kormányzati értékek közül az emberségességet és az erényt hangsúlyozza. 0794a Hadakozó fejedelemségek kora 0794i. e. 4-3. század nincs nincs
Huang Si-kung három stratégiája
(Huang Si-kung szan lüe
黄石公三略)[9]
0794bizonytalan, hagyományosan:
Csiang Ce-ja (姜子牙)
A mű 3 fejezetben a helyes kormányzás módszerére és a hadsereg igazgatására fókuszál. Tetten érhető az erős taoista hatás, ugyanakkor jelen vannak benne a konfuciánus eszmények és a legizmus tanítása is. 0794Keleti Han-dinasztia 0794időszámítás kezdete körül nincs nincs
Tang Taj-cung és Li vej-kung dialógusai
Tang Taj-cung Li Vej-kung ven-tuj
唐太宗李衛公問對)[10]
Taj-cung császár (太宗) és Li Csing (李靖) hamarosan 0794 Tang-kor 0794 7. század
Tang Emperor Taizong.jpg
A Tang-dinasztia császárának, Taj-cungnak a portréja

Egyéb művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cím Szerző Tartalom Korszak Dátum Kép Leírás
1400 Szun Pin:A háború művészete
(Szun Pin ping fa 孫臏兵法)[11]
Szun Pin (孫臏) hamarosan 0794a Hadakozó fejedelemségek kora 0794i. e. 4. század nincs nincs
Harminchat taktika
(Szan-si-liu csi
三十六計)[12]
Ismeretlen hamarosan 0794 Bizonytalan 0794 Bizonytalan
齊書11.jpg
A mű Ming-kori kiadásának egyik oldala.
A hadművészet klasszikusainak
legfontosabb gyűjteménye

(Vu-csing cung-jao 武經總要)[13]
Ceng Kung-liang (曾公亮),
Ting Tu (丁度),
Jang Vej-tö (楊惟德)
hamarosan 0794Északi Szung-dinasztia 0794i. sz. 1044.
Songrivership3.jpg
hamarosan
A tüzes sárkány könyve
(Huo lung csing 火龍經)[14]
Csiao Jü (焦玉)
Liu Csi (劉基)
hamarosan 0794Ming-dinasztia 079414. század
'Flying Crow With Magic Fire', a winged rocket bomb.jpg
hamarosan
Csi hsziao hszin su (紀效新書)[15] Csi Csi-kuang (戚继光) hamarosan 0794a Ming-dinasztia 079416. század
Qi jiguang.JPG
A mű szerzőjének, Csi Csi-kuangnak a mellszobra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hahn 1963, 13. o.
  2. Tőkei 1995, 8. o.
  3. Needham 1994, 29. o.
  4. A műnek négy magyar fordítása létezik: Tőkei Ferenc 1996; Tokaji Zsolt 1996; Édes Bálint 1996; Szántai Zsolt - Tokaji Zsolt 2006.
  5. A művet Tokaji Zsolt fordította magyarra: Tokaji Zsolt 1998, 1999; Szántai Zsolt - Tokaji Zsolt 2006, 87-131. o.
  6. A művet Tokaji Zsolt fordította magyarra: Szántai Zsolt - Tokaji Zsolt 2006, 133-173. o.
  7. A műnek nincs magyar fordítása. Angolul lásd: Sawyer 1993, 19-105. o.
  8. A műnek nincs magyar fordítása. Angolul lásd: Sawyer 1993, 225-276. o.
  9. A műnek nincs magyar fordítása. Angolul lásd: Sawyer 1993, 277-306. o.
  10. A műnek nincs magyar fordítása. Angolul lásd: Sawyer 1993, 307-372. o.
  11. A művet Tokaji Zsolt fordította magyarra: Tokaji Zsolt 2002.
  12. A műnek nincs magyar fordítása.
  13. A műnek nincs magyar fordítása.
  14. A műnek nincs magyar fordítása.
  15. A műnek nincs magyar fordítása.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Édes Bálint 1996. Szun Ce: A hadviselés tudománya. (Ford.: Édes Bálint) Göncöl Kiadó, Budapest. ISBN 963-9183-39-3
  • Hahn István 1963. A hadművészet ókori klasszikusai. (Szerk., bevezető: Hahn István) Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest. ISBN 0006784
  • Szántai Zsolt - Tokaji Zsolt 2008. Szun-ce: A háború művészete. (Ford.: Szántai Zsolt - Tokaji Zsolt) Cartaphilus Könyvkiadó, Budapest. ISBN 978-963-7448-54-6
  • Tokaji Zsolt 1996. Szun mester: A' hadakozás regulái. (Ford.: Tokaji Zsolt) Terebess Kiadó, Budapest, 1996.; 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest 2010. ISBN 978-963-329-085-9
  • Tokaji Zsolt 1997. A régi Kína fegyverei. Zrínyi Kiadó - Terebess Kiadó, Budapest. ISBN 963-327-289-0
  • Tokaji Zsolt 1998. Wuzi: A hadviselés törvényei. A Wuzi bingfa fordítása és történeti vonatkozásai. Budapest: ELTE–BTK, Orientalisztikai Intézet, Kínai szak. (Kézirat)
  • Tokaji Zsolt 1998. Vu-ce: A háború útja. (Ford., jegyz.: Tokaji Zsolt) Budapest, Terebess Kiadó. ISBN 963-9147-09-5
  • Tokaji Zsolt 2003. Szun Pin: A háború művészete. (Ford., tanulmány, jegyz.: Tokaji Zsolt) Szeged, Szukits Könyvkiadó. ISBN 963-9344-63-X
  • Tőkei Ferenc 1986. Kínai filozófia. Ókor. I-III. (Harmadik kiadás) Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-4293-5
  • Tőkei Ferenc 1995. Szun-ce: A hadviselés törvényei. (Ford.: Tőkei Ferenc) Balassi Kiadó. Budapest. ISBN 963-506-052-1

Idegen nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sawyer, Ralph D. 1993. The Seven Military Classics of Ancient China. (Transl. and commentary: R. D. Sawyer - Mei-chün Sawyer) Westview Press, Boulder - San Francisco - Oxford 1993. ISBN 0-8133-1228-0

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]