Szu Si

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig gray.svg  Ez a szócikk a kínai költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Szusi.
書.svg  A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
書.svg  Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Szu Si
Su shi.jpg
Su Shi portréja
Élete
Született 1036. január 8.
Meishan (a mai Sichuan tartomány, Kína)
Elhunyt 1101. augusztus 24.
Changzhou
Nemzetiség kínai
Pályafutása
Jellemző műfajok költészet, esszé
Irodalmi irányzat ci-kötészet
Fontosabb művei A Vörös Falnál
(Qian Chibi fu)
前赤壁賦 / 前赤壁赋


Su Shi 蘇軾 (magyar népszerű átírásban: Szu Si) (1036-1101) kínai költő, esszéíró, kalligráfus, festő és államférfi, a Song-kori irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Adott neve Zizhan 子瞻, tiszteleti neve Dongpo Jushi 東坡居士, vagyis „a Keleti Lejtőn Lakó Írástudó”), gyakran emlegetik Su Dongpo 蘇東坡 néven is.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Su Shi az Emei mellett, Meishanban született, a mai Sichuan tartomány területén. Testvére, Su Zhe 蘇轍 és apja, Su Xun 蘇洵 is ismert írástudók voltak. Testvérével 1057-ben letették a legmagasabb fokú hivatalnoki vizsgát, és elérték a jinshi fokozatot, amely akkoriban előfeltétele volt a magasabb rangú hivatalok betöltésének.
A következő húsz évben Kína-szerte számos hivatalnoki pozíciót töltött be. A legjelentősebb ezek közül a hangzhoui, ahol az ő felügyelete alatt készült el a róla elnevezett Sudi 蘇堤 gyalogos átkelőgát a Nyugati-tó felett.
Összeütközésbe került a Wang Anshi által vezette politikai irányzattal, amelynek hatalomra kerülésekor száműzték. Először 1080-1084 között Huangzhou (a mai Hubei tartományban), másodszor 1094-1100 között Huizhouba (a mai Guangdong tartományban) és végül Hainan szigetére. A hainani Dongpo Akadémia a száműzetésbeli lakóhelye egykori helyén épült meg. Hangzhouban Su Shi egy Dongpo nevű ültetvényen élt, innen kapta tiszteleti nevét. Changzhouban (a mai Jiangsu tartományban) halt meg.

Munkássága [szerkesztés]

Su Shi kalligráfiája

A shi, ci és fu versformákban valamint a prózában, kalligráfiában és festészetben egyaránt kiemelkedőt alkotott. A kalligráfián alapuló, bambuszágakat és leveleket monokróm tussal ábrázoló képeivel a képzőművészet ezen ága később elterjedt divatjának – az úgynevezett irodalmi irányzatnak – az ősévé vált.
Versei nagy része (kb. 2400 vers) shi formában íródott, de költői hírneve leginkább 350 ci formában írt költeményének köszönhető. Leküzdötte a ci kezdeti korszakára jellemző formalizmust, mondván: „A költészetben nincsenek merev szabályok: a költő, ha szólnia kell, szól, ha nincs mit mondania, akkor hallgat.” Írott és vizuális művészete egyaránt erőteljes, spontán, realista, és tele van természeti jelenségek valósághű ábrázolásával. Politikai tartalmú esszéket is írt, ilyen például a Liuhoulun 留侯論.

Ismertebb versei [szerkesztés]

  • Az úgynevezett első és második „chibi fu”
    • Chibi fu 赤壁賦 (magyarul: „Fu a Vörös Szikláról”) – ezt első száműzetése alatt írta
    • Nian Nu Jiao: Chibi Huai Gu 念奴嬌.赤壁懷古, („Emlékezés a Vörös Falnál, a Nian nu jiao dallamára”)
  • Shui diao ge tou 水調歌頭 („Emlékezés Su Zhere az Őszközép-ünnep idején”)

Forrás [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

m • v • sz
Kínai irodalom
Témakörök
Legfontosabb személyek
Legfontosabb művek
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szu_Si&oldid=13149497”