A történetíró feljegyzései

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A történetíró feljegyzései
Shiji.jpg
A mű első oldala
Szerző Sze-ma Csien
Eredeti cím Si csi
hagyományos kínai: 史記
egyszerűsített kínai: 史记
Ország Han-kori Kína
Nyelv klasszikus kínai nyelv
Téma Kína történelme a mitikus kezdetektől az i. e. 2. századig
Műfaj történetírás
Kiadás
Kiadás dátuma kb. i. e. 91.

A történetíró feljegyzései (hagyományos kínai: 史記; egyszerűsített kínai: 史记; pinjin hangsúlyjelekkel: Shǐ jì; magyar népszerű átírásban: Si csi) a legjelentősebb ókori kínai történeti munka. Szerzője Sze-ma Csien, a „kínai történetírás atyja”. A mű valószínűleg i. e. 109–91 között íródott. A Huszonnégy történeti mű néven emlegetett, kínai hivatalos történeti művek első gyűjteménye. Hatása az utókorra felmérhetetlen: nemcsak a kínai ókor történelmének legfontosabb forrásaként szolgál, hanem nyelvezetében, szerkezetében és történetírói módszereiben is mintakép volt a későbbi kínai történetírók számára.

Keletkezésének háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Si-csi valószínűleg Kr. e. 109–91 között íródott.

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sze-ma Csien a Si-csi megírásakor mindenben a tényszerűségre törekedett, forrásait gondosan megválogatta, ugyanakkor a korai időkről természetesen nem állt megbízható forrás a rendelkezésére. Minél közelebb volt időben egy esemény Sze-ma Csien életéhez, annál megbízhatóbbnak tekinthető a Si-csi beszámolója. Ez azonban csak a tényekre, cselekedetekre vonatkozik, a párbeszédekre, beszédekre nem. Ez utóbbiak zömét valószínűleg a történetíró maga találta ki.

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Si-csi igen terjedelmes munka, legelterjedtebb modern kiadása tíz kötetet tesz ki, és a szöveg mintegy félmillió írásjegyet tartalmaz. Célja szerint az egész – a kínaiak számára ismert – világ történetét tartalmazza a történeti idők kezdetétől (az ún. „Öt császár” korától) egészen a történetíró koráig, Han Vu-ti (i.e. 156 - i.e. 87.) császár uralkodásáig.

Szerkezetét tekintve Sze-ma Csien újszerű megoldást választott: a korábban elterjedt kronologikus évkönyv vagy államonként összegyűjtött történetgyűjtemény helyett a rendelkezésére álló anyagot öt fejezettípusban dolgozta fel. Ezek a következők:

  • 1–12. fejezet: „alapvető évkönyvek” (pencsi). Ebben a részben Sze-ma Csien azoknak az uralkodóházaknak, illetve uralkodóknak a történetét tárgyalja, akik hatalmukat – legalábbis a hagyomány szerint – egész Kína felett gyakorolták. Alapvető évkönyv részletezi például a Hszia-, a Sang-, a Csou-dinasztia történetét, Csin állam históriáját a birodalomegyesítésig, és külön évkönyvet kapott Csin Si Huang-ti, majd a Han-dinasztia legtöbb császára.
  • 13–22. fejezet: „táblázatok” (piao). Címüknek megfelelően ezek a fejezetek időrendi táblázatokat tartalmaznak, amelyekben Sze-ma Csien az ország különböző részeiben történt események relatív és abszolút kronológiáját igyekszik tisztázni.
  • 23–30. fejezet: „értekezések” (su). Ebben a nyolc fejezetben a történetíró olyan általános témákat tárgyal esszé formában, amelyek nem illettek bele a többi fejezettípus időrendi keretei közé. Ilyen például az áldozatok, a folyók és csatornák, valamint a gazdasági intézkedések dinasztiákon átnyúló története. Sajnos az értekezések egy része töredékes, befejezetlennek tűnik.
  • 31–60. fejezet: „örökletes házak” (sicsia). Ez a harminc fejezet főleg a Csin-kor előtti fejedelmi családok történetét tárgyalja, vagyis az olyan családokét, amelyek – az alapvető évkönyvekben tárgyaltaktól eltérően – Kínának csupán egy meghatározott részében uralkodtak örökletes módon. Ez a rész tehát gyakorlatilag a Csou-kori fejedelemségeknek a története. Érdekes módon két olyan személyiség is külön fejezetet kapott ebben a részben, akik kevésbé illenek ide: az egyik Konfuciusz, aki, mint ismeretes, soha nem volt uralkodó, sőt valószínűleg még főhivatalnok sem; a másik Csen Sö, aki egyszerű parasztfelkelő volt, az első azok közül, akik fellázadtak a kínai császár ellen.
  • 61–130. fejezet: „életrajzok” (liecsuan) . Ez a Si-csi legterjedelmesebb része, 70 fejezet tartozik ide. A liecsuanok nagy része egy-egy történelmi személyiség vagy személyek meghatározott csoportjának élettörténetét tartalmazza. Ugyanakkor a liecsuan tárgya nem csak személy lehet, ide tartoznak például az idegen, „barbár” népek is. Az életrajzok a Si-csi legolvasmányosabb fejezetei, az itt található történetek, anekdoták a későbbi irodalmi művek kimeríthetetlen forrásául szolgáltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Sze-ma Csien-féle – és általában a kínai – „életrajz” nemigen hasonlít a nyugati biográfiára. Célja nem az adott illető személyiségének és teljes élettörténetének bemutatása, hanem annak a személyiségtípusnak a jellemzése, amelybe az illető tartozott. Éppen ezért a kínai életrajzok nagy része nem ad átfogó képet a tárgyalt személyről: csupán a személy legfontosabb adatait (születési hely, felmenők), életének legfontosabb eseményeit, valamint az élettörténetben fordulópontnak tekintett eseményekhez kötődően egy-egy történetet, anekdotát tartalmaz. Ez utóbbit az életrajzírók nagyon gyakran egy-egy párbeszéd, szónoklat, esetleg levél egyenes idézésével beszélik el. A kínai történetírói hagyományban egy idő után uralkodóvá vált az írott források idézeteinek halmozása, de Sze-ma Csienre ez még nem jellemző: művét az teszi élvezetessé, hogy levelek, beadványok idézgetése helyett szereplőit drámai szituációkban, szinte színpadias hatást keltve ábrázolja.

Tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évkönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első, "Évkönyvek" (Pen-csi 本紀) elnevezésű rész a következő 12 fejezetet tartalmazza:

Fejezet száma Eredeti cím Fordítás Megjegyzés
1. 五帝本紀 Az Öt Császár évkönyvei A legendák kora a Sárga Császártól kezdve
2. 夏本紀 Hszia évkönyvei A Hszia-dinasztia
3. 殷本紀 Jin évkönyvei A Sang-Jin-dinasztia
4. 周本紀 Csou évkönyvei A Csou-dinasztia
5. 秦本紀 Csin évkönyvei A Csin-dinasztia
6. 秦始皇本紀 Csin Si Huang-ti évkönyvei[m 1][1]
7. 項羽本紀 Hsziang Jü évkönyvei[m 2][2]
8. 高祖本紀 Kao-cu évkönyvei Kao-cu császár, i. e. 206-195
9. 呂太后本紀 Az özvegy Lü császárné évkönyvei uralkodott: i. e. 195-180
10. 孝文本紀 Hsziao-ven évkönyvei Han Wen császár, i. e. 179-157
11. 孝景本紀 Hsziao-csing évkönyvei Hsziao-csing császár, i. e. 156-141
12. 孝武本紀 Hsziao-vu évkönyvei Hsziao-vu császár, i. e. 140-87

Táblázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második "Táblázatok" (Piao 表) elnevezésű részt a következő 10 fejezet tartalmazza:

Fejezet száma Cím Fordítás Megjegyzés
13. 三代世表 A három korszak genealógiai táblázata A Sárga Császártól a Hszia-, a Sang-dinasztián át egészen a Csou-dinasztiáig
14. 十二諸侯年表 Tizenkét fejedelem kronológia táblázata A Tavasz és ősz korszak 12 fejedelmének kronológiája
15. 六國年表 A hat állam kronológiai táblázata A Hadakozó fejedelemségek korának 6 állama
16. 秦楚之際月表 Csin- és Csu-fejedelemségek havi (bontású) kronológiai táblázata A Csin- Csu-fejedelemség közötti háborús időszak
17. 漢興以來諸侯王年表 A Han-házat megalapító (család) fejedelmeinek és királyainak kronológiai táblázata Az uralkodói család nemesi tagjai
18. 高祖功臣侯者年表 A Kao-cu császár idején márkivá kinevezett hivatalnokok kronológiai táblázata
19. 惠景閒侯者年表 A Huj-csing császár idején márkivá kinevezettek kronológiai táblázata Az i. e. 194-től i. e. 141-ig terjedő időszakban
20. 建元以來侯者年表 A Csien-jüan időszakban márkivá kinevezettek kronológiai táblázata Az i. e. 140-től i. e. 135-ig terjedő időszakban
21. 建元已來王子侯者年表 A Csien-jüan időszakban márkivá kinevezettek fiainak kronológiai táblázata
22. 漢興以來將相名臣年表 A Han-ház tábornokainak és minisztereinek kronológiai táblázata

Értekezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harmadik, az "Értekezések" (Su 書) elnevezésű részt az alábbi 8 fejezet tartalmazza:

Fejezet száma Cím Fordítás Megjegyzés
23. 禮書 Értekezés a szertartások
24. 樂書 Értekezés a zenéről
25. 律書 Értekezés a mértékekről
26. 曆書 Értekezés a naptárakról
27. 天官書 Értekezés az asztronómiáról
28. 封禪書 Értekezés a feng és a san áldozati szertartásokról a legmagasabb szintű, csak uralkodók által bemutatott áldozati szertartások az Ég és a Föld tiszteletére
29. 河渠書 Értekezés a folyókról és a csatornákról
30. 平準書 Értekezés a kiegyenlítésről Azon hivatalnokok neve, aki bőségesen termő esztendőkben terményt vásároltak fel, majd a szűkösebb években eladták azt

Genealógiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A negyedik, a "Geneaológiák" (Si-csia 世家) címet viselő rész az alábbi 30 fejezetet tartalmazza:

Fejezet száma Cím Fordítás Megjegyzés
31. 吳太伯世家 Vu Taj-po családja Vu fejedelemségben
32. 齊太公世家 Csi Taj-kung családja Csi fejedelemségben
33. 魯周公世家 Lu Csou-kung családja Lu fejedelemségben
34. 燕召公世家 Jen Sao-kung családja Jen fejedelemségben
35. 管蔡世家 Kuan és Caj családjai Caj és Cao fejedelemségben
36. 陳杞世家 Csen és Csi családjai
37. 衛康叔世家 Vej Kang Su családja Vej fejedelemségben
38. 宋微子世家 Szung Vej Ce családja Szung fejedelemségben
39. 晉世家 A Csin fejedelemség családjai
40. 楚世家 A Csu fejedelemség családjai
41. 越王句踐世家 A Jüe-beli Kuo-csie király családja Jüe fejedelemségben
42. 鄭世家 A Cseng fejedelemség családjai
43. 趙世家 A Csao fejedelemség családjai
44. 魏世家 A Vej fejedelemség családjai
45. 韓世家 A Han fejedelemség családjai
46. 田敬仲完世家 Tien Csing-csung családja) Csi fejedelemségben a Tien család alatt
47. 孔子世家 Konfuciusz családja
48. 陳涉世家 Csen Sö családja
49. 外戚世家 A nőági rokonok családjai
50. 楚元王世家 A Csu-beli Jüan herceg családja
51. 荊燕世家 Csing és Jen családjai
52. 齊悼惠王世家 A Csi-beli Tao-huj herceg családja Liu Fej
53. 蕭相國世家 Hsziao kancellár családja Hszia Ho
54. 曹相國世家 Cao kancellár családja Cao Sen
55. 留侯世家 Liu márkijának családja Csang Liang
56. 陳丞相世家 Csen kancellár családja Csen Ping
57. 絳侯周勃世家 Csiang márkijának, Csou Ponak a családja
58. 梁孝王世家 A Liang-beli Hsziao herceg családja
59. 五宗世家 Az öt klán családjai A Han-házbeli Csing császár fiai
60. 三王世家 A Három királyság családjai Csi, Jen államok és Kuangling

Életrajzok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ötödik, az "Életrajzok" (Lie-csuan 列傳) címet viselő részt a következő 70 fejezetet tartalmazza:

Fejezet száma Cím Fordítás Megjegyzés
61. 伯夷列傳 Po-ji életrajza[m 3][3]
62. 管晏列傳 Kuan és Jen életrajza Kuan Csung 管仲 és Jen Jing 晏嬰
63. 老子韓非列傳 Lao-ce és Han fej életrajza Tartalmazza Csuang-ce és Sen Pu-haj életrajzát is.
64. 司馬穰苴列傳 Sze-ma Zsang-csü életrajza
65. 孫子吳起列傳 Szun-ce és Vu Csi életrajza[m 4][4]
66. 伍子胥列傳 Vu Ce-hszü életrajza
67. 仲尼弟子列傳 Csung-ni tanítványainak életrajza
68. 商君列傳 Sang-csün életrajza Sang Jang
69. 蘇秦列傳 Szu Csin életrajza
70. 張儀列傳 Csang Ji életrajza
71. 樗里子甘茂列傳 Su Li-ce és Kan Mao életrajza Tartalmazza Kan Luo 甘羅 életrajzát is.
72. 穰侯列傳 Zsang márkijának életrajza Vej Zsan 魏冉
73. 白起王翦列傳 Paj Csi és Vang Csien életrajza
74. 孟子荀卿列傳 Meng-ce és Hszün Csing életrajza tartalmazza Cou Jen 騶衍 életrajzát is.[m 5][5]
75. 孟嘗君列傳 Meng-csang nemes úr életrajza A Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike.
76. 平原君虞卿列傳 Ping-jüan nemes úr és Jü Csing Ping-jüan a Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike.
77. 魏公子列傳 Vej hercegének életrajza Hszin-ling jun, a Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike.
78. 春申君列傳 Csun-sen nemes úr életrajza A Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike.
79. 范睢蔡澤列傳 Fan Szuj és Caj Cö életrajza
80. 樂毅列傳 Jüe Ji életrajza
81. 廉頗藺相如列傳 Lien Po és Lin Hsziang-zsu életrajza
82. 田單列傳 Tien Tan életrajza
83. 魯仲連鄒陽列傳 Lu Csung-lien és Co Jang
84. 屈原賈生列傳 Csü Jüan és Csia mester életrajza
85. 呂不韋生列傳 Lü Pu-vej mester életrajza
86. 刺客列傳 Bérgyilkosok életrajzai[m 6][6] Cao Mo 曹沫, Csuan Csu, Jü Zsang 豫讓, Nie Cseng 聶政 és Csing Ko
87. 李斯列傳 Li Sze életrajza[m 7][7]
88. 蒙恬列傳 Meng Tien életrajza
89. 張耳陳餘列傳 Csang Er és Csen Jü életrajza
90. 魏豹彭越列傳 Vej Pao és Peng Jüe életrajza
91. 黥布列傳 Csing Pu életrajza
92. 淮陰侯列傳 Hua-jin márki életrajza Han Hszin
93. 韓信盧綰列傳 Han Hszin király és Lu Van életrajza Tartalmazza Csen Hszi 陳豨 életrajzát is.
94. 田儋列傳 Tien Tan életrajza
95. 樊酈滕灌列傳 Fan, Li, Teng és Kuan életrajza Fan Kuaj, Li Sang, Hszia-hou Jing, Kuan Jing 灌嬰
96. 張丞相列傳 Csang kancellár életrajza Csang Cang 張蒼
97. 酈生陸賈列傳 Li Ji-csi és Lu Ku életrajza Tartalmazza Csu Csien 朱建 életrajzát is.
98. 傅靳蒯成列傳 Fu, Csin, és Kuajcseng márkijának életrajza Fu Kuan 寬, Csin Sö 歙 és Csou Hszüe 周譄
99. 劉敬叔孫通列傳 Liu Csing és Su-szun Tung életrajza
100. 季布欒布列傳 Csi Pu és Luan Pu életrajza
101. 袁盎晁錯列傳 Jüan Ang és Csao Co életrajza
102. 張釋之馮唐列傳 Csang Si-ce és Feng Tang életrajza
103. 萬石張叔列傳 Van Si és Csang Su életrajza
104. 田叔列傳 Tien Su életrajza
105. 扁鵲倉公列傳 Cang hercegének, Pien Csüenek az életrajza
106. 吳王濞列傳 hercegének, Pinek az életrajza Liu Pi
107. 魏其武安侯列 Vejcsi márkijának és Vu'an márkijának életrajza To Jing 竇嬰 és Tien Fen 田蚡
108. 韓長孺列傳 Han Csang-zsu életrajza
109. 李將軍列傳 Li tábornok életrajza Li Kuang
110. 匈奴列傳 A hsziungnuk (ázsiai hunok) története[m 8][8]
111. 衛將軍驃騎列傳 Vej lovas tábornok életrajza Vej Csing
112. 平津侯主父列傳 Pingcsin és Csufu márkijainak életrajza Kung-szun Hung 公孫弘 és Csu-fu Jen 主父偃
113. 南越列傳 Nanjüe története[m 9][9]
114. 東越列傳 A keleti Jüe története
115. 朝鮮列傳 Csaohszien életrajza Korea
116. 西南夷列傳 A délnyugati ji nép életrajza
117. 司馬相如列傳 Hszi-ma Hsziang-zsu életrajza
118. 淮南衡山列傳 Huajnan és Hengsan története Huajnan és Hengsan királyainak életrajza
119. 循吏列傳 A tisztességes hivatalnokok életrajzai Szun-su Ao, Ce Csan, Kung Ji-hsziu 公儀休, Si Sö 石奢 és Li Li 李離
120. 汲鄭列傳 Csi és Cseng életrajza Csi An 汲黯 és Cseng Tang-si 鄭當時
121. 儒林列傳 A konfuciánus tudósok életrajzai Kung-szun Hung 公孫弘, Sen Kung 申公, Jüan Ku 轅固, Han Jing 韓嬰, Fu Seng, Tung Csung-su és Hu Vu 胡毋
122. 酷吏列傳 A könyörtelen hivatalnokok életrajzai Hou Feng 侯, Cse Tu 郅都, Ning Cseng, Csou Jang-ju 周陽由, Csao Jü 趙禹, Csang Tang, Ji Cong 義縱, Vang Ven-su 王溫舒, Jin Csi 尹齊, Jang Pu 楊僕, Csian Hszüen 減宣 és Tu Csou 杜周
123. 大宛列傳 Tajüan története A mai Tádzsikisztán területén lévő Ferganai medencében egykor létezett állam.
124. 游俠列傳 A vándor kardforgatók életrajza[m 10][10] Lu Csu-csia 魯朱家 és Kuo Csie 郭解
125. 佞幸列傳 A hízelkedők életrajzai
126. 滑稽列傳 Az udvari bolondok életrajzai Csun-jü Kun 淳于髡, Ju Meng 優孟, Ju Csan 優旃 és Tung Fang-suo 東方朔
127. 日者列傳 A jövendőmondók életrajzai
128. 龜策列傳 A jósok életrajzai Fang Li és Ce Kung
129. 貨殖列傳 A pénzfelhalmozók életrajzai[m 11][11]

Utószó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejezet száma Cím Fordítás Megjegyzés
130. 太史公自序 A nagy történetíró önéletrajzi utószava[m 12][12]

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatása az utókorra felmérhetetlen: nemcsak a kínai ókor történelmének legfontosabb forrásaként szolgál, hanem nyelvezetében, szerkezetében és történetírói módszereiben is mintakép volt a későbbi kínai történetírók számára.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarul is olvasható Salát Gergely fordításában.
  2. Magyarul is olvasható Nánai Erika fordításában.
  3. Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
  4. A teljes fejezet magyarul is olvasható Tokaji Zsolt fordításában.
  5. A fejezetnek a Cou Jenre vonatkozó részlete magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
  6. Ennek a fejezetnek létezik magyarul is olvasható változata Gulyás Csenge fordításában.
  7. Ennek a fejezetnek az első szakasza magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
  8. A teljes fejezet magyarul is olvasható Du Yaxiong és Horváth Izabella fordításában.
  9. Magyarul is olvasható Lázár Ervin fordításában.
  10. Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
  11. Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
  12. "A Nagy Asztrológus előszava a hat filozófiai iskola lényegéről" címen ez a fejezet magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idegen nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Durrant 1986: Stephen Durrant. "Shih-chi 史記". In William Nienhauser (szerk.). The Indiana Companion to Traditional Chinese Literature, Vol. 1, Bloomington: Indiana University Press.
  • Hulsewé 1993: A.F.P. Hulsewé. "Shih chi 史記". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 405-416. ISBN 1-55729-043-1
  • Nienhauser 1994a: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records I: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
  • Nienhauser 1994b: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records VII: The memoirs of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
  • Nienhauser 2002: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records II: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
  • Nienhauser 2006: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records V.1: The hereditary houses of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
  • Nienhauser 2008: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records VIII: The memoirs of Han China. Bloomington: Indiana University Press.
  • Watson 1993a: Watson, Burton. Records of the Grand Historian of China. Qin Dynasty. Hong Kong: The Research Centre for Translation. The Chinese University of Hong Kong. New York, Columbia University Press. ISBN 0-231-08168-5 (hbk); ISBN 0-231-08169-3 (pbk)
  • Watson 1993b: Watson, Burton. Records of the Grand Historian of China. Han Dynasty II. (Javított kiadás). New York, Columbia University Press. ISBN 0-231-08168-5 (hbk); ISBN 0-231-08167-7 (pbk)

Magyar fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Du-Horváth 1997: Sima Qian: A hunok legkorábbi története. A Shi ji 110. kötete. Fordította: Du Yaxiong és Horváth Izabella. Magyar Ház. Peking 1997. ISBN 963 9335 06 1
  • Gulyás 2009: Gulyás Csenge. A Bérgyilkosok életrajza a Shijiben. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2009.
  • Lázár 2008: Lázár Ervin. A Déli-Yue királyság története: a Shiji idevágó részeinek fordítása. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2008.
  • Nánai 2005: Nánai Erika. A Han Birodalom születése: Xiang Yu évkönyve a Történetíró feljegyzéseiben. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2005.
  • Salát 2003: Salát Gergely. "Az Első Császár évkönyvei a Shijiben". In: Kínai nyelv és irodalom: Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára. Szerk. Hamar ImreSalát Gergely. Budapest: Balassi Kiadó, 2003. pp. 151-177.
  • Tokaji 1999: Tokaji Zsolt. Szemelvények A Történetíró feljegyzéseiből. A két Szun-ce és Wu K'i életrajza. In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/5. Balassi Kiadó, Budapest 1999. pp. 5-31.
  • Tőkei Ferenc 1986a: Kínai filozófia. Ókor. 2. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4295 1
  • Tőkei Ferenc 1986b: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4296 X

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kínai Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók A történetíró feljegyzései témában.
  • [1] A Si csi eredeti szövege angol nyelvű szószedettel
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap