Ven-ce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
書.svg  Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
書.svg  A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Wenzi (magyar népszerű átírás: Ven-ce, kínaiul: 文子) ókori kínai filozófus, a hagyomány szerint Laozi) egyik tanítványa. Ugyanezen a néven egyike a régi kínai, taoista szellemiségű politikafilozófiai műveknek.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Wenzi, azaz Wen mester életéről alig tudunk bármi hitelt érdemlőt. Egy Li Xian 李暹 (i. sz. 6 sz.) nevű tudóstól, aki Wenzi művét kommentárokkal látta el, arról értesülhetünk, hogy Wenzi eredeti családneve Xin 辛, az adott neve (hao) pedig Jiran 計然 volt, aki 范蠡 Fan Li (i. e. 517 körül) szolgálatában állt és Laozival együtt tanult. Fan Li a Tavaszok és Őszök korszakban (i. e. 770 – 476), Yue fejedelemség főtanácsadója volt. Du Daojian 杜道堅 (1237 – 1318) kommentárjából viszont az derül ki, hogy Wenzi családneve csakugyan Xin volt, de ő már a személynevét is tudni véli, miszerint Xingnek 銒 hívták volna. Ő tesz említést arról is, hogy Song-beli Xingként 宋銒 is emlegették, mivel szülőföldje a Song állambeli Kuiqiu 葵丘 környékén volt.

Wenzinek nem csupán az eredeti neve bizonytalan, de az is, hogy pontosan mikor élhetett. A Han-dinasztia i. sz. 111-ben összeállított hivatalos krónikájában, a Hanshuban két utalást is találunk ezzel kapcsolatban.Wenzit egyszer az i. e. 8. századba, a Zhou-beli Ping király idejére, másszor pedig az i. e. 6-5. századra helyezik, mint Laozi és Konfuciusz kortársát. Néhány régi kommentátor megjegyzi, hogy az ellentmondás abból származik, hogy Wenzi nem a Zhou-beli Ping király idején, hanem a Chu-beli Ping király (ur. i. e. 528 – 516) idején élt.

Műve [szerkesztés]

Az írott forrásokban a Wenzire legelőször az i. e. 1. században, a Qilue 七略, azaz a „Hét összefoglalás” című gyűjteményben hivatkoznak, amikor is egy kilenc fejezetből álló változatáról tesznek említést a szerzők. A Han-dinasztia történetét összefoglaló, Hanshu irodalmi alkotásokat felsoroló, bibliográfiai részében ugyancsak kilenc fejezetes, pontosabban kilenc tekercses változat szerepel. A Liang-dinasztia idején élt tudós, bizonyos Ruan Xiaoxu 阮孝绪, az i. sz. 523-ban összeállított művében egy tíz fejezetes Wenziről tesz említést. A Sui-dinasztia és a Tang-dinasztia hivatalos krónikái i. sz. 636-ban és 945-ben pedig már tizenkét fejezetes Wenziről tesznek említést.

A taoista művek kánonjában a Wenzi szövegének három Wenzi változata is fennmaradt. Az első, legrégebbi a Tongxuan zhenjing zhu 通玄真經注 „A titkok feltárásának igaz könyvének kommentárjai” címet viseli, a kommentárjai pedig a Tang-kori Xu Lingfu 徐灵府 (kb. 760-841) nevéhez fűződnek. A második változat a Song-dinasztia idején élt Zhu Bian 朱弁 (kb. 1085-1144) nevéhez köthető, és a Tongxuan zhenjing zhenyi zhu 通玄真經正儀注, vagyis a „Titkok feltárásának igaz könyve – javított értelmezéssel és kommentárral” címmel került be a taoista kánonba. A harmadik változatot 1310-ben csatolták a kánonba, amely a Tongxuan zhenjing zuanyi 通玄真經纘義, vagyis „A titkok feltárásának igaz könyvének folytatásos értelmezése” címet viseli, amely a mongol Yuan-dinasztia idején élt Du Daojian 杜道坚 (1237-1318) nevéhez köthető.

Egészen 1973-ig ezek a Wenzi szövegek voltak a legrégebbi ismert változatok, nem csoda hát, ha sokan úgy gondolták, hogy csupán taoista szellemiségű művekből készült kései kompiláció, amelynek ókori eredetije – már ha egyáltalán létezett – nagyon korán elveszhetett. Csakhogy 1973-ban egy régészeti lelet egy csapásra más megvilágításba helyezte a Wenzi szövegének autentikus voltát. Ekkor történt ugyanis, hogy a Hebei tartománybeli Dingzhou közelében egy i. e. 55-ben lezárt sírt tártak fel, melyet a Zhongshan állambeli Huai király (懷王) sírjaként azonosítottak. A sírmellékletek között számos kézirat mellett megtalálták a Wenzi bambuszcsíkokra írott legkorábbi változatát is, amely meglepő módon alig mutatott jelentős eltéréseket a későbbről ismert változatokkal. A szöveg korának pontos vagy legalábbis pontosabb meghatározása ma is tudományos vizsgálatok tárgya, annyi azonban megállapítható, hogy valamikor az i. e. 3-2. század környékén íródhatott, legalábbis ekkor állították össze a ma ismert változatát. Ez természetesen nem zárja ki, hogy tartalmazhat ennél korábban íródott részleteket is.

Műfaja [szerkesztés]

Noha, a Wenzit a taoista műnek szokás tartani, megjegyzendő, hogy korántsem olyan következetes a taoista tantételeket illetően, mint mondjuk Laozi műve Az Út és Erény könyve (Daode jing), a Zhuangzi vagy a Liezi. Igaz, hogy úgyis tekinthetünk rá, mint Az Út és Erény könyve inspirálta műre, hiszen több tucat idézetet olvashatunk ebből, csakhogy a Wenzi szövege Laozinak tulajdonít olyan gondolatokat is, melyek Az Út és Erény könyvében még csak meg sem jelennek. Az olyan kategóriák, mint az emberségesség, az igazságosság, a szertartásosság vagy a nemes ember egyértelműen konfuciánus hatást tükröznek. Ennek ellenére természetesen javarészben taoista gondolatok jelenek meg, olyan művé formálva, amely a mindenkori kormányzáshoz szolgál útmutatóként.

Magyar fordítások [szerkesztés]

Lao-ce utolsó tanításai – Wen-ce. (Thomas Cleary angol fordításából magyarra fordította: Varga Sándor) Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Budapest 1995. ISBN 963-85223-8-1

Wenzi: A titkok feltárásának igaz könyve. Klasszikus kínaiból fordította és az előszót írta: Tokaji Zsolt. Fapadoskonyv.hu, Budapest 2010. ISBN 978-963-299-892-3

Források [szerkesztés]

  • Cleary, Thomas, ford. 1992. Wen-Tzu: Understanding the Mysteries. Boston: Shambhala Publications.
  • De Harlez, Charles, ford. 1891. Textes Tâoïstes. Annales du Musée Guimet 20. Paris: Ernest Leroux.
  • Van Els, Paul. 2006. The Wenzi: creation and manipulation of a Chinese philosophical text. PhD disszertáció, Leiden University.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ven-ce&oldid=13284167”