Houston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Houston
Houston montage.jpg
Houston zászlaja
Houston zászlaja
Becenév: Space City (angol: Űrváros )
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Texas
Megye Harris
Alapítás éve 1836 augusztus 30.
Körzethívószám 281, 832, 713
Testvérvárosai Karacsi, Kairó, Isztambul, Irapuato, Huelva, Perth, Guayaquil, Tyumeny, Luanda, Q273014, Q170616
Népesség
Népesség 2 099 451 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 1 429 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1 558 km²
- ebből vízi 57,7 km²
Időzóna CST (UTC-6)
Elhelyezkedése
Houston  (Texas)
Houston
Houston
Pozíció Texas térképén
é. sz. 29° 45′ 46″, ny. h. 95° 22′ 59″Koordináták: é. sz. 29° 45′ 46″, ny. h. 95° 22′ 59″

Houston (kiejtése: Hjúszton) az Amerikai Egyesült Államok negyedik legnépesebb városa, egyben Texas állam legnagyobb városa. A 2007-es hivatalos becslés szerint a városnak 2.2 millió lakosa van, akik egy 1,600 km² területű városban laknak. Houston a székhelye Harris megyének, és gazdasági központja a Nagy-Houston nevezetű agglomerációs körzetnek, amely a hatodik legnagyobb az Amerikai Egyesült Államokban.

A várost 1836. augusztus 30-án alapította két testvér, Augustus Chapman Allen és John Kirby Allen. Hivatalosan 1837. június 5-én lett bejegyezve a város, és a Texasi Köztársaság akkori elnökéről, Sam Houstonról kapta nevét. A város, kikötői jellege miatt, a vasútipar miatt, illetve az 1901-ben felfedezett olajkészleteknek köszönhetően folyamatosan növekedik már megalapítása óta. A 20. század során Houston ad otthont a Texas Egészségügyi Központnak, amely a világ legnagyobb egészségügyi körzete, illetve itt van a székhelye a Lyndon B. Johnson Űrközpontnak is.

Houston gazdasági ipari gazdaság: kiemelkedő az energiaipar, gyártás, szállítás és az egészségügy is fontos gazdasági ágazat. A város kikötője a legnagyobb nemzetközi kikötő az Amerikai Egyesült Államokban, illetve a második legnagyobb az összes forgalom tekintetében. Houston lakosságilag multikulturális. Évente több tucat kiállítás van a városban, a Houstoni Múzeum Negyed évente mintegy 7 millió látogatót fogad.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1836 augusztusában két New Yorkból származó testvér, John Kirby Allen és Augustus Chapman Allen vásárolt a mai Houston város helyén 27 km²-nyi területet, azzal a nyílt szándékkal, hogy várost alapítsanak. Úgy döntöttek, hogy a városukat a San Jacintoi csata népszerű tábornokáról, Sam Houstonról fogják elnevezni, akit 1836 szeptemberében a Texasi Köztársaság kormányzójává választottak.

Tulajdonképpen városként 1837. június 5-én jegyezték be a települést, az első polgármestert James S. Holmannak hívták. Ugyanebben az évben Houston lett Harrisburg megye (ma csak Harris megye) székhelye, és ideiglenesen a Texasi Köztársaság fővárosa is lett.

A város 1870 körül

Az 1860-as évektől kezdődően Houston úgy volt ismert, mint a selyemexport egyik fő központja. A legtöbb texasi vasútvonal befutott Houstonba is. Az amerikai polgárháború alatt a város egy híres Konföderáció-párti hadvezér, John B. Magruder székhelyéül szolgált. Itt toborozta és szerelte fel csapatait.

A polgárháború után a helyiek erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy kiszélesítsék a város gazdaságát, ennek köszönhetően a város sokkal nagyobb kereskedelmet tudott lebonyolítani. Az 1890-es évekre Houston lett egész Texas vasúti központja. Miután 1900-ban a közeli fontos kikötőt, Galvestont megrongálta egy hurrikán, megnőtt az igény arra, hogy Houstont nagy kikötővárossá fejlesszék. A rá következő évben a közelben felfedeztek egy óriási olajmezőt, ami a texasi olajipar történetének kezdete volt.

1902-ben az akkori elnök, Theodore Roosevelt 1 millió dollárt utalt ki Houstonnak a kikötő fejlesztésére. 1910-re a város lakossága már 78,800 fő volt, azaz, majdnem megduplázódott egy évtized alatt. Thomas Woodrow Wilson elnök, 1914-ben, hét évvel az építkezések megkezdése után megnyitotta a mélyvízi kikötőt a forgalomnak. 1930-ban már Houston volt Texas állam legnépesebb városa, és a megye, melyben található a település, volt Texas legnépesebb megyéje.

A II. világháború kitörése alatt a kikötő forgalma nagymértékben csökkent, de ennek ellenére sok hasznot termelt a városnak a világháború. A kikötő mellé olajfinomítókat és gyárakat építettek, ugyanis a háborús helyzetben megnőtt az igény az ilyen termékek irányába. A közeli katonai repülőteret újra forgalomba helyezték, és sok légi gyakorlatot tartottak itt meg.

A világháború után a város gazdasági élete átalakult, már nem volt olyan fontos a kikötői kereskedelem. 1945-ben a városban kezdték el építeni a világ legnagyobb egészségügyi központját. Mára már egy modern épületekből álló második felhőkarcoló város nött ki a földből a városközponttól nyugatra, a nevezetes Rice Egyetem közelében. 1948-ban sok a város közelében levő be nem jegyzett területet csatoltak Houstonhoz, ennek következtében nagy mértékben megnőtt a város területe. Az 1960-as évek során ismét népességrobbanás volt a városban, miután a NASA létrehozta a közelben az űrközpontját, majd ez az 1970-es években folyatódott, mivel az Amerikai Egyesült Államok középnyugati részéről rengeteg ember költözött ide a jobb megélhetés reményében, sokuk pedig az energiaipar területén helyezkedett el, többek között ez is oka volt az arab olajembargónak az 1970-es években az Egyesült Államokban.

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1850 2 396
1860 4 845 102,2%
1880 16 513
1900 44 633
1920 138 276
1940 384 514
1960 938 219
1980 1 595 138
1990 1 630 553 2,2%
2000 1 953 631 19,8%
2010 2 099 451 7,5%

Az 1980-as évek során a népességnövekedés váratlan félbeszakadt, ugyanis az olajkitermelés is kezdett csökkenni, ugyanakkor egy súlyos baleset miatt az űrkutatással foglalkozó központ is csökkentette tevékenységét. A gazdasági visszaesésnek köszönhetően az 1990-es évek során a város erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse a város függőségét az olaj világpiaci helyzetétől, illetve az egészségügy és a biotechnológia területére próbálták áttelepíteni a város gazdaságát. 1997-ben először fekete bőrszínű polgármestere volt Houstonnak, Lee P. Brown személyében.

Egy 2001 júniusában a városon átvonuló trópusi vihar óriási károkat okozott, a város egyes helyein 940 mm-nyi csapadék esett, több millió dollár kárt okozva, ugyanakkor Texas területén 20 emberáldozatot követelve. 2005 augusztusában Houston befogadott 150,000 New Orleansból, a Rita hurrikán elől ide menekülő embert, de egy hónapra rá több mint 2,5 millió embert kellett evakuálni Houstonból, amikor a Rita hurrikán erre a területre is elért. Ez volt az Egyesült Államok történetében az eddigi legnagyobb evakuáció.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos adatok szerint a város területe 1,558 km², amiből 57 km² víz. A város nagy része az öböl-parti fekvése miatt erdős növényzetű. A belvárosi terület 15 m tengerszint fölötti magasságon, míg a legmagasabb pontja 38 m-en van a városnak. Houstonnak nagy talajvízkészletei vannak, de mára olyannyira megnőtt az igény ezekre, hogy a közeli két jelentős tóból, a Houston-tóból és a Conroe-tóból szállítanak vizet a városba.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak nedves szubtrópusi éghajlata van. Tavasszal nagy viharok, néha tornádók vannak a városban. A nyári hónapokban leggyakrabban átlépi a hőmérséklet a 32 °C-t, de a levegő páratartalma miatt emelkedik a relatív hőmérséklet. Emiatt a legtöbb houstoni lakos autójában van légkondicionáló. A belváros felhőkarcolóit pedig földalatti járatrendszer, aluljárók hálózata köti össze, s így ki sem kell lépniük a belvárosban dolgozóknak a nyári hőségbe. Az itt mért valaha legmagasabb hőmérséklet 43 °C volt, amit 2000. szeptember 4-én mértek.

A telek is elég melegek Houstonban. A legmagasabb átlagos hőmérséklet januárban 17 °C volt, a legalacsonyabb átlagos 5 °C. A hóesés nagyon ritka jelenség. Bár a tornádóknak köszönhetően néha van hóesés (legutóbb a 2008 decemberében). Houstonban a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -15 °C volt, ezt 1943. január 23-án mérték. A levegő erős mértékben szennyezett, egy félmérés szerint a 6. helyen áll a legszennyezettebb levegőjű városok listáján.


Houston éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 17,1 18,9 22,4 26,0 29,4 32,3 33,4 33,7 31,3 27,3 22,4 18,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 7,2 9,2 12,4 16,0 20,1 23,3 24,2 24,3 22,1 17,3 12,2 8,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 97 83 81 82 119 180 118 122 125 146 109 101
Havi napsütéses órák száma 143 155 192 210 248 282 295 270 237 229 168 149
Forrás: Hong Kong Observatory


Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Houston témájú médiaállományokat.