Globicephala
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
 A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala macrorhynchus) mérete az emberhez viszonyítva |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Globicephala témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Globicephala témájú médiaállományokat. |
A Globicephala az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjéhez, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjéhez és a delfinfélék (Delphinidae) családjához tartozó nem.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
A nembe az alábbi 2 faj tartozik:
- rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala macrorhynchus)
- hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala melas)
Előfordulásuk [szerkesztés]
A Globicephala-fajok a legelterjedtebb és legközönségesebb cetek közé tartoznak.
A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin elterjedési területe sokkal nagyobb. Az állat egyaránt megtalálható a trópusi és mérsékelt övi vizekben. Élőhelye az Atlanti-, Indiai- és Csendes-óceán és azok tengerei. Az Atlanti-óceán nyugati részén és délen a két faj elterjedési területe fedi egymást. A Csendes-óceán keleti részén körülbelül 150 000 rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin él, míg úgyanez az óceán nyugati részén és Japán patjainál körülbelül 30 000 állat van ugyanebből a fajból.
A hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin inkább a hidegebb vizeket kedveli és két főbb állománya van. A nagyobbik állomány délen van, és körülbelül 200 000 állatból áll. A déli állatokat meg lehet figyelni Chile, Argentína, Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália és Új-Zéland partjainál. Az északi állomány sokkal kisebb és az Atlanti-óceán északi részén található meg, az Amerikai Egyesült Államokbeli Dél-Karolinától az Azori-szigetekig és Marokkóig; észak felé Újfundlandtól Grönlandig, Izlandig és Észak-Norvégiáig. A Földközi-tenger nyugati felében is megtalálható.
Mindkét faj a mélyvizeket kedveli.
Megjelenésük [szerkesztés]
A Globicephala-fajok feketék vagy sötétszürkék. A hátúszó eléggé elöl helyezkedik el, de a vége hátra hajlik. Az újszülött borjak hátúszója nagyon hajlékony és a háthoz simul, hogy megkönnyítse az ellést. E nembe tartozó cetek teste hosszú, de tömzsi; a farok tövénél, hirtelen összeszükül.
A hímek kevésbé karcsúak, mint a nőstények. A két faj közti eltérések alig észrevehetőek, és egy laikus nem képes megkülönböztetni ha a tengeren találkozik velük. Egyes helyeken megtalálható, mind a két faj, ami megint nehezíti a megkülönböztetésüket. Ha szárazra vetődnek a fajokat meglehet különböztetni az úszóik hosszúságáról, a fogak számáról és a koponya alakjáról. A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin feje kerekebb, főleg az idős hímek esetében; a hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin feje négyzetesebb alakú, és a homlok túl ér a szájon. A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfint John Edward Gray írta le, 1846-ban, de csak egy csontváz alapján. Gray úgy gondolta, hogy az állatnak nagy csőre volt, emiatt adta neki a macrorhynchus tudományos nevet. A macrorhynchus magyarul „nagy csőr”-t vagy „hosszú csőr”-t jelent.
Az újszülött borjak súlya 100 kilogramm. A felnőtt hímek átlagos hossza 6,1 méter és átlagos súlya 3 tonna. A kifejlett nőstények átlagos hossza 4,9 méter és átlagos súlya 1,5 tonna.[1] Mindkét fajnál a hímek általában 45, a nőstények 60 évet élnek.
Mindkét faj 10 - 30 fős csoportban jár, de néha a csoportok akár 100 vagy ennél is több állatból álhatnak. Az állatok nagyon aktívak és sokszor csapkodják a víz felszínét a farkukkal vagy ki-ki emelkednek a vízből „kémkedni”.
A Globicephala-fajok főleg kalmárokkal és tintahalakkal táplálkoznak, de néha halat is fogyasztanak. A többi delfinfélével ellentétben, ezeknek a fajoknak kevés foga van; csak 30 - 40 között, míg a palackorrú delfinnek (Tursiops truncatus) akár 120 foga is lehet. A kevés fog is arra következtet, hogy lábasfejűekkel táplálkoznak.
Az emberrel való kapcsolatuk [szerkesztés]
A cetvadászatot Feröeren legalább a 10. század óta űzik. A vadászatot a feröeri hatóságok szabályozzák.[2] A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) nem hagyja jóvá, vitatott azonban, hogy a bizottság hatásköre kiterjed-e a kisebb cetekre.[3] Évente mintegy 950 hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin esik áldozatul a vadászatnak, főként a nyári időszakban.[4]
A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfint már több száz éve vadásszák Japánban. Az 1980-as évek közepén, Japán évente 2300 ilyen állatot ölt meg. Az 1990-es években ez a szám évi 400-ra csökkent. A Kis-Antillákon és Srí Lankán még mindig elterjedt a szigonyozásuk. Mivel a hatóságok, ezeken a helyeken nem törődnek a cetvadászat felügyelésével, nem ismert az évi leölt cetek száma, és hogy milyen mértékben befolyásólja ez a helyi állományokat.
Mindezeken kívül, sok egyed mindkét fajból belegabalyodik a halászhálokba és a horgokkal ellátott több kilométeres zsinórokba, amelyekkel kardhalakat halásznak.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Wikifajok
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=14300050 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- National Audubon Society Guide to Marine Mammals of the World ISBN 0-375-41141-0
- Eileen May Dee, Mark McGinley and C.Michael Hogan. 2010. Long-finned pilot whale. Encyclopedia of Earth. National Council for Science and the Environment. Washington DC. eds. Peter Saundry and Cutler Cleveland
- Encyclopedia of Marine Mammals ISBN 0-12-551340-2
- Whales, Dolphins and Porpoises, Mark Carwardine, ISBN 0-7513-2781-6
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pilot whale című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ American Cetacean Society Fact Sheet - Pilot Whale
- ↑ Home (angol nyelven). Whales and whaling in the Faroe Islands. Feröeri kormány. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
- ↑ Small cetaceans (angol nyelven). International Whaling Commission, 2004. május 5. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
- ↑ The pilot whale drive (angol nyelven). Whales and whaling in the Faroe Islands. Feröeri kormány. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
