Felsőalmád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Turokaci (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. február 12., 05:09-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Források)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Felsőalmád (Vyšná Jablonka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1436
PolgármesterEmília Čopáková
Irányítószám067 34 (pošta Nižná Jablonka)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség51 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság361 m
Terület24,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 22″, k. h. 22° 05′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 22″, k. h. 22° 05′ 58″
Felsőalmád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőalmád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőalmád (1899-ig Felső-Jablonka, szlovákul: Vyšná Jablonka, ukránul: Visnya Jablinka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 34 km-re északkeletre, Szinnától 15 km-re északra, a lengyel határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

1436-ban említik először, de már a 14. században is létezett. 1523-ban a Drugethek birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONKA. Felső Jablonka. Orosz falu Zemplén Várm. határja Alsó Jablonkához hasonlít; ’s bikkfa erdővel bővelkedik.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jablonka (Felső), orosz falu, Zemplén vmegyében: 6 rom., 670 g. kath., 10 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. 726 hold szántóföld. F. u. Szirmay. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőalmád, azelőtt Felsőjablonka. Ruthén kisközség 88 házzal és 559 gör. kath. vallású lakossal. Postája Papházán van, távírója Szinnán és vasúti állomása Koskóczon. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott, de később a Szirmayak lettek az urai, a mult század elején pedig a Mednyánszkyak, s báró Mednyánszky Idának ma is van itt birtoka. A község határában két kénes forrás van és a község hegyei vas-érczet tartalmaznak. Gör. kath. temploma 1766-ban épült. 1892-ben nagy tűzvész pusztított a faluban.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 524, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 84 lakosából 44 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt.

2011-ben 65 lakosából 36 ruszin, 22 szlovák és 3 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt, görögkatolikus temploma 1766-ban épült.
  • 2002-ben új ortodox templomot építettek.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség