Fekete Tibor (színművész)

Fekete Tibor
Életrajzi adatok
Született	1927. április 5. Salgótarján
Elhunyt	2014. április 23. (87 évesen)
Pályafutása
Iskolái	Rózsahegyi Kálmán Színészképző Stúdió
Aktív évek	1957 – 2014
További díjak	Jászai Mari-díj (1965) Aase-díj (2000) Magyarország Érdemes Művésze díj (1982) Magyarország Kiváló Művésze díj (1989)
Fekete Tibor IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekete Tibor (Salgótarján, 1927. április 5. – 2014. április 23.) Jászai Mari- és Aase-díjas magyar színművész.

Életút

Zenthe Ferenc városában született, akivel jó barátok voltak. Nyolcéves korában költöztek Rákospalotára, a Tavasz moziban vizet, cukorkát és perecet árult. Később lakatosnak tanult, dolgozott a Hirmann Ferenc Fémárugyárban, majd az Acélöntő és Csőgyárban is. Az első egymondatos szerepeket a József Attila Színházban kapta. Kiss Manyi és Greguss Zoltán ajánlására került Rózsahegyi Kálmán színi-iskolájába, ahol a mester ösztöndíjasként tanította. Az 1952-es vizsgaelőadását látva a Faluszínház két vezetője Both Béla és Mátrai József szerződtette. 1957 és 1958 között a Kecskeméti Katona József Színház tagja volt. Győri és Békéscsabai kitérők után ide többször visszatért. Vendégszerepelt Nyíregyházán, Veszprémben és többször a Vígszínházban is. Több alkalommal várták szerződéssel a fővárosban, azonban a szerepek vidéken tartották. Szerepelt filmekben és televíziós produkciókban is. Erkel Ferenc két operájának televíziós változatában is jelentős szerepet osztottak rá.

1989 és 1994 között tagja volt az Aase-díj kuratóriumának.

A Magyar színházművészeti lexikon jellemzése: Többnyire erős akaratú, hajlíthatatlan hősöket alakít.

Szerepeiből

Színház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 72.

Shakespeare: Rómeó és Júlia (Benvolio ) Szentivánéji álom (Gyalu) Fazekas Mihály: Ludas Matyi (címszerep) Katona József: Bánk bán (Tiborc) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Balga) Illyés Gyula Dózsa (címszerep) Miller: Pillantás a hídról (Eddie Carbone) Az ügynök halála (Willy Loman) Ibsen: Nóra (Rank doktor)

Móricz Zsigmond: Úri muri (Csörgheő Csuli) Gorkij: Éjjeli menedékhely (Luka) O’Neill: Vágy a szilfák alatt (Eben) Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Alfred Ill ) Tolsztoj: Háború és béke (Öreg Bolkonszkij) Shaw: Pygmalion (Doolittle) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Miska főpincér) Searnicci: Kaviár és lencse (Leonida P.) Kodály Zoltán: Háry János (Ferenc császár) Mikszáth Kálmán: Beszélő köntös (Öregbíró) Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült naplója (Don Gusman De Hübele, a törvényszék alelnöke)

Film

• A kard (1976)
• Vámmentes házasság (1980)
• Szamba (1995)

Televízió

Tizennégy vértanú (1970) Bánk bán (1974; 1987) Farkasok (1974) A labda (1974) Kántor (Sorozat 1976) Optimista tragédia (1976) Beszterce ostroma (1976) A szerelem bolondjai (1976) A vonatok reggel indulnak (1976)

Fogságom naplója (1977) Mire megvénülünk (Sorozat 1978) Hunyadi László (1978) Özvegy és a lánya (1983) Nyolc évszak (Sorozat 1987) Peer Gynt (1988) Szomszédok (Sorozat 1988) Kutyakomédiák (Sorozat 1992) A pályaudvar lovagja (1992) Frici, a vállalkozó szellem (Sorozat 1993) Kisváros (Sorozat 1996) A leghidegebb éjszaka (2000)

Hangjáték

• Óz, a nagy varázsló (1980) .... Farkaskirály

Emlékek

Az összes Raffai darab főszerepét (Egyszál magam, Diplomások, Vasderes, stb.) én játszottam Kecskeméten. Van egy olyan levelem Raffai Saroltától, hogy „Tibi! Tibi ezt a téesz-elnököt neked írtam. Az eset megtörtént Császártöltésen…” (Vasderes).

Emlékezetes módon tartott számon Illyés Gyula bácsi is. Itt volt Kecskeméten a Dózsa-darab főpróbáján, majd a szünetben lejött a büfébe megenni a paprikás krumpliját. Persze rögtön körbevették az újságírók, fotósok. Erre Gyula bácsi: „- Álljanak meg! Küldjék le a Feketét!”. Úgy parókában, ahogy voltam, odamentem hozzá, átölelt: „- Most fotózzanak!”- mondta. Úgy őrzöm azóta is ezt az újságfotót, mint egy szentképet a dedikálásával együtt: „Sok szeretettel egy igazi Dózsának”.

Elismerései

• Jászai Mari-díj (1965)
• Érdemes művész (1982)
• Kiváló művész (1989)
• Aase-díjas (2000)
• A Kecskeméti Katona József Színház Örökös tagja

További információk

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színházi adattár [2]
• Kada Erika interjúja: Beszélgetés öt évtized távlatából
• Adatlap