Ugrás a tartalomhoz

Bazilika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 85.135.231.135 (vitalap) 2021. április 15., 14:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (A komáromi Szent András templomot bazilikává avatták: https://ujszo.com/regio/bazilika-lett-a-komaromi-szent-andras-templom)
A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről
A speyeri dóm
A de Salta bazilika Argentínában
Az esztergomi bazilika a Duna felől
Szent István-bazilika, Budapest
Szent István-bazilika, Székesfehérvár
A pécsi bazilika
Az egri bazilika
Az égő székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (képes krónika)

A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom. A háromhajós (ritkábban egy- vagy öthajós) térben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, s a gádorfalon, azaz a főhajónak az oldalhajók tetőzete fölé emelkedő oldalfalán sorakozó ablakokon jut be a fény. A név az ógörög βασίλειος στοά (baszileiosz sztoa), vagy βασιλική στοά (basziliké sztoa) kifejezések rövidítése és magyarosított változata, amelyek a „király csarnoka”, illetve „királyi csarnok” jelentésűek.

A bazilika lehet egy templom egyházi rangja is. Eszerint megkülönböztetünk kisbazilikákat (basilica minor) és nagybazilikákat (basilica maior).

Napjainkban alaprajzi megoldásától függetlenül a bazilika elnevezést alkalmazzák kiemelt jelentőségű katolikus templomokra is.

A köznyelvben a bazilika gyakran a székesegyház (katedrális, dóm) szinonimája. Ez eredetileg tévedés, lévén a székesegyházak a megyés püspökök széktemplomai. Egy templom tehát akkor is lehet székesegyház, ha nem bazilika, és fordítva.

Római vásárcsarnok

Az ógörögöknél és rómaiaknál így hívták a törvényhozás és az üzleti forgalom számára emelt épületeket. Ez az antik bazilika téglalap alaprajzú épület volt, amelynek belsejét oszlopcsarnokok közép- és mellékhajókra osztották; utóbbiak fölött gyakran galériával. A két mellékhajóban raktárakat és kisebb üzleteket helyeztek el, a tágas főhajóban kereskedtek.

Bővebben: bazilikális elrendezés

Bejárata akár hosszú, akár a keskeny oldalon lehetett, és a kijárattal szemben sokszor félkörű fülkét (exedra, apszis) alakítottak ki. Mennyezete lapos volt. A nagy, nyilvános bazilikák rendszerint a városok fórumán vagy akörül épültek. A Forum Romanum első bazilikáját, a Basilica Portiát Cato censorinus építtette i. e. 185-ben a Curia mellett. A római fórumot körítő számos bazilika közül különösen az Marcus Aemilius Lepidus által emelt Basilica Aemilia és a Caius Iulius Caesar által megkezdett, de csak Augustus uralkodása alatt befejezett Basilica Iulia tűnt ki. A pompeii fórum egyik keskeny oldalán három kisebb bazilika áll egymás mellett. A nyilvános bazilikának ez az egyszerű alakja később megváltozott, így a Basilica Ulpia mindkét keskeny oldalán van egy-egy fülke; Maxentius bazilikája pedig már egészen boltozott, és két fülkéje közül az egyik a keskeny, a másik a hosszú oldalon van.

Az előkelőbb római lakóházaknak is voltak bazilikára emlékeztető nagyobb csarnokaik, amelyek általában később is megtartották a Basilica Portia alaprajzának elrendezését. A közélet nagyjainak szükségük volt ezekre a privát bazilikákra, hogy kellőképp elhelyezhessék tisztviselőiket és pártembereiket, amikor összegyűltek náluk. A Biblia bizonyítja, hogy az első keresztények istentiszteletüket eleinte magánházakban, méghozzá főleg azok bazilikáiban tartották, és csak az üldözések elől menekültek a katakombákba.

Ókeresztény bazilikák

Miután a keresztény vallás üldözése megszűnt, az istentiszteletek számára emelt nyilvános épületeik olyannyira a bazilikák formáit és elrendezését vették föl, hogy még elnevezésüket is megtartották. A 4. századtól, ahogy a római gazdaság és vele a birodalom hanyatlásnak indult, az üzleti célú bazilikák funkciójukat vesztették, így az elnevezést csaknem kizárólag a keresztény templomokra kezdték használni.[1] A keresztény bazilikák hamarosan — részben a katakomba-templomok elrendezését átemelve — szakítottak a pogány épületektől örökölt elrendezéssel, és önálló koncepciókat alakítottak ki.

Az ókeresztény bazilika nagyjában megtartotta a római bazilikák falakkal zárt terét és téglalap alaprajzát. Főhelye a bejárattal szemben kialakított félkörű fülke (apszis) lett. Ebben állt az oltár, és a szertartásokon akörül foglaltak helyet a papok. Az épület belsejét oszlopsorok egy szélesebb közép- és egy-egy (vagy két-két) keskenyebb oldalhajóra osztották, előudvarként hozzácsatolva a római lakóházak átriumát. Fontos újításként megjelent a kereszthajó, méghozzá úgy, hogy az alaprajz latin keresztet formázott.

Bazilika: egyes templomok egyházi rangja

A kiemelt jelentőségű katolikus templomok – építészeti elrendezésüktől függetlenül a „bazilika”, ezen belül a „nagy bazilika” (latin: basilica maior) vagy „kis bazilika” (latin: basilica minor) rangot viselik.[2][3] A címet és a bazilikák előjogait pápai enciklika szabályozza.

A „nagy bazilika” (basilica maior) címet négy római templom kapta meg:

A „nagy bazilikák” két kiváltsága a pápai oltár és a szent kapu.

A „kis bazilika” (basilica minor) kitüntető cím adományozása a 18. századtól terjedt el. Építészeti stílushoz nem kötődik. Világszerte több mint 1400-at tartanak számon. Kiváltságai közé tartozik:

  • a pápai címerben található kulcsok ábrázolása saját fölszerelési tárgyain,
  • az umbraculum és
  • a tintinnabulum elhelyezése az oltár két oldalán.

A négy római „nagy bazilika” és Szent Lőrinc „kis bazilikája” (San Lorenzo fuori le Mura) voltak eredetileg a „pátriárkai bazilikák”, az öt pátriárka római székhelyei.[4] XVI. Benedek pápa azonban a „pátriárkai bazilika” címet 2006-ban megszüntette (hiszen az öt ősi pátriárkátus már több mint ezer éve nem áll fenn az eredeti formában), és ehelyett az öt római főtemplomot „pápai bazilikává” nyilvánította, e címet két assisi templomra, a Szent-Ferenc-bazilikára és az Angyalos Szűz Mária-bazilikára (Santa Maria degli Angeli) is kiterjesztve.[5]

Magyarországon a budapesti Szent István-bazilika, az esztergomi bazilika, a szegedi Fogadalmi templom és több más templom is „kisebb bazilika” (basilica minor), bár építészeti elrendezésük centrális és nem bazilikális.

Híresebb bazilikák

Magyarországi bazilikák basilica minor rangban

Magyarországi bazilikák mára rang nélkül

A történelmi Magyarországon

Külföldön

Irodalom

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Sümegi András: Egy kis kupológia[halott link]
  2. ↑ Katolikus enciklopédia
  3. ↑ Szent István-bazilika. [2008. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  4. ↑
  5. ↑ Lásd: [1] és [2]
  6. ↑ Magyarok Nagyasszonya Bazilika

További információk

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a bazilika címszót a Wikiszótárban!
Commons:Category:Basilicas
A Wikimédia Commons tartalmaz Bazilikák témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bazilika&oldid=23782103”