Arany-hegy
| Arany-hegy | |
 | |
| Kilátás az Arany-hegyről északkelet felé | |
| Magasság | 178 m |
| Hely |  Magyarország,Budapest |
| Hegység | Pilis |
| Elhelyezkedése | |
 Arany-hegy
Pozíció a Pilis térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 42″, k. h. 19° 01′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 42″, k. h. 19° 01′ 16″ | |
 | |
Az Arany-hegy kiscelli agyagból álló 178 méter magasan elterülő fennsík, ami Budapest III. kerületében található, a Solymári-völgy Duna-völgyi torkolatának északi oldalán.
Az Arany-hegyi-árok a Solymári-völgy délkeleti, Dunára nyíló vége az Arany-hegy, Üröm-hegy és a Hármashatár-hegy között, melyen az Aranyhegyi-patak folyik végig. Ez a kb. 300-400 méter széles völgy oligocén üledékekkel, homokkal és agyaggal van feltöltve, amit löszös üledék borít.
A hegy területe a róla elnevezett Aranyhegy városrészhez tartozik, egyik legérdekesebb építménye a hegycsúcs közelében, 170 méteres tengerszint feletti magasságban található Pogány-torony. Az 1930-as évek közepén kultikus céllal épült toronyból páratlan körpanoráma nyílik a környékre, de az épület állapota romos, ezért már a megközelítése sem teljesen veszélytelen, a felsőbb szintekre való felmerészkedés pedig a részben leomlott, vagy lebontott lépcsőzet miatt kifejezetten balesetveszélyes (és igen körülményes).
A hegy lábánál, a Bécsi út és a Szőlővész utca kereszteződésénél található az 1886-ban épült Külső Bécsi úti Jézus Szent Szíve kápolna.[1]
Források
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 70. o. ISBN 963-05-6410-6
