1962-es Formula–1 monacói nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 1962-es monacói nagydíj
Az évad 2. versenye a 9-ből
az 1962-es Formula–1 világbajnokságon.
Monte Carlo track.jpg
Versenyadatok
Dátum 1962. június 3.
Hivatalos elnevezés XX. Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monaco
Versenypálya 3,145 km
Táv 314,500 km
Körök 100
Pole-pozíció
Versenyző UK Jim Clark
(Lotus-Climax)
Idő 1:35,4
Leggyorsabb kör
Versenyző UK Jim Clark
(Lotus-Climax)
Idő 1:35,5 (42. a(z) 100-ból)
Dobogó
Első Új-Zéland Bruce McLaren
(Cooper-Climax)
Második USA Phil Hill
(Ferrari)
Harmadik Olaszország Lorenzo Bandini
(Ferrari)

Az 1962-es Formula–1-es világbajnokság második futama a monacói nagydíj volt.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monacóban az esős időmérő edzést Clark nyerte Graham Hill és McLaren előtt.

A verseny napján az égbolt borult, a pálya nedves volt. A rajt után Hill és McLaren került az élre, míg Clark lassabb autók mögé szorult be. Ginther gázadagolója beragadt, ezért nekiütközött Maurice Trintignant és Ireland Lotusának, a baleset következtében egy pályabíró meghalt, a balesetbe Gurney és Taylor is belekerült. Willy Mairesse még az első körben, a hajtűkanyarnál megcsúszott, és a mezőny végére került. Az első kör végén McLaren vezetett Graham Hill, Phil Hill, Jo Bonnier, Lorenzo Bandini és Clark előtt.

Az élen McLaren és Hill többször váltotta egymást az élen, 10 kört követően azonban Hill egyre nagyobb előnnyel vezetett. P. Hill visszaesett Brabham és Clark mögé. A 22. körben Clark megelőzte Brabhamet a harmadik helyért, majd hat körrel később McLarent is megelőzte. Ezután megközelítette a vezető Hillt, de az 55. körben kuplunghiba miatt kiesett. Hill ezt követően 48 másodperccel vezetett McLaren előtt. Mögötte Brabham haladt, de a 76. körben Phil Hill megelőzte, egy körrel később pedig a Casino kanyarban hibázott, felfüggesztése emiatt meggörbült. Hill BRM-je füstölni kezdett, majd a 93. körben autója megállt. A vezetést McLaren vette át, hét körrel később pedig győzött is a Cooperrel. Mögötte Phil Hill és Bandini Ferrarija ért célba.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Futott körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 14 Új-Zéland Bruce McLaren Cooper-Climax 100 2:46'29,7 3 9
2 36 USA Phil Hill Ferrari 100 + 1,3 9 6
3 38 Olaszország Lorenzo Bandini Ferrari 100 + 1'24,1 10 4
4 28 UK John Surtees Lola-Climax 99 + 1 kör 11 3
5 2 Svéd Jo Bonnier Porsche 93 + 7 kör 18 2
6 10 UK Graham Hill BRM 92 Motorhiba 2 1
7 40 Belgium Willy Mairesse Ferrari 90 Olajnyomás 4  
8 22 Ausztrália Jack Brabham Lotus-Climax 77 Baleset 6  
Kiesett 34 UK Innes Ireland Lotus-Climax 64 Üzemanyagszivattyú 8  
Kiesett 18 UK Jim Clark Lotus-Climax 55 Kuplung 1  
Kiesett 26 UK Roy Salvadori Lola-Climax 44 Felfüggesztés 12  
Kiesett 16
Flag of South Africa 1928-1994.svg
Tony Maggs
Cooper-Climax 43 Váltó 19  
Kiesett 20 UK Trevor Taylor Lotus-Climax 24 Olajszivárgás 17  
Kiesett 4 USA Dan Gurney Porsche 0 Baleset 5  
Kiesett 30 Franciaország Maurice Trintignant Lotus-Climax 0 Baleset 7  
Kiesett 8 USA Richie Ginther BRM 0 Baleset 14  
NK 46 Svájc Jo Siffert Lotus-Climax    
NK 24 UK Jackie Lewis BRM    
NK 32 USA Masten Gregory Lotus-BRM    
NK 44 holland Carel Godin de Beaufort Porsche    
NK 42 Olaszország Nino Vaccarella Lotus-Climax        
NI 40T Mexikó Ricardo Rodríguez Ferrari Csak gyakorlás
Vi 6 Olaszország Roberto Bussinello de Tomaso-Alfa Romeo
Vi 12 UK Tony Marsh BRM Nem készült el az autó

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Bruce McLaren : 14 (1-6 / 93-100)
  • Graham Hill : 86 (7-92)

Jo Siffert első versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1962-es Formula–1 holland nagydíj
FIA 1962-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1962-es Formula–1 belga nagydíj
Előző nagydíj:
1961-es Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
1963-as Formula–1 monacói nagydíj