1967-es Formula–1 monacói nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 1967-es monacói nagydíj
Az évad 2. versenye a 11-ből
az 1967-es Formula–1 világbajnokságon.
Monte Carlo track.jpg
Versenyadatok
Dátum 1967. május 7.
Hivatalos elnevezés XXV. Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monaco
Versenypálya 3,145 km
Táv 314,500 km
Körök 100
Pole-pozíció
Versenyző Ausztrália Jack Brabham
(Brabham-Repco)
Idő 1:27,6
Leggyorsabb kör
Versenyző UK Jim Clark
(Lotus-Climax)
Idő 1:29,5 (38. a(z) 100-ból)
Dobogó
Első Új-Zéland Denis Hulme
(Brabham-Repco)
Második UK Graham Hill
(Lotus-BRM)
Harmadik Új-Zéland Chris Amon
(Ferrari)

Az 1967-es Formula–1 világbajnokság második futama a monacói nagydíj volt,1967. május 7-én Monte-Carlo szűk utcáin zajlott.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lorenzo Bandini a pénteki edzésen összetörte autóját, a szerelők egész éjjel dolgoztak rajta. Brabham, Bandini és Surtees indult az első három helyről.

A futamon Bandini az első sorból kilőtt, a többiek szinte állva maradtak. Motorjából folyt az olaj, végig folyt a pályán, a kikötői S-kanyar életveszélyesé vált, Jim Clark, McLaren és Siffert meg is csúsztak rajta. Clark kétszer a pálya szélének ütközött, rajta kívül Stewart, Rindt, Siffert, Surtees, Courage is kénytelen volt feladni a versenyt. Hulme vezetett, Bandini a harmadik helyen követte, a 82. körben a kikötőnél autója megcsúszott, kigyulladt, a versenyzőt három percig nem tudták kimenteni a lángokból. Tévénézők milliói látták a tragédiát. Bandini három nap múlva belehalt sérülésébe.

Denis Hulme első nagydíját nyerte.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Futott körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 9 Új-Zéland Denny Hulme Brabham-Repco 100 2:34:34,3 4 9
2 14 UK Graham Hill Lotus-BRM 99 + 1 kör 8 6
3 20 Új-Zéland Chris Amon Ferrari 98 + 2 kör 14 4
4 16 Új-Zéland Bruce McLaren McLaren-BRM 98 + 3 kör 10 3
5 11 Mexikó Pedro Rodríguez Cooper-Maserati 96 + 4 kör 16 2
6 5 UK Mike Spence BRM 96 + 4 kör 12 1
Kiesett 18 olasz Lorenzo Bandini Ferrari 81 Végzetes baleset 2  
Kiesett 6 UK Piers Courage BRM 64 Ijedtség 13  
Kiesett 12 UK Jim Clark Lotus-Climax 42 Felfüggesztés 5  
Kiesett 7 UK John Surtees Honda 32 Motorhiba 3  
Kiesett 17 svájc Jo Siffert Cooper-Maserati 31 Olajnyomás 9  
Kiesett 4 UK Jackie Stewart BRM 14 Differenciál 6  
Kiesett 10 Ausztria Jochen Rindt Cooper-Maserati 14 Váltó 15  
Kiesett 23 USA Dan Gurney Eagle-Weslake 4 Benzinpumpa 7  
Kiesett 2 Francia Johnny Servoz-Gavin Matra-Ford 4 Befecskendező 11  
Kiesett 8 ausztrál Jack Brabham Brabham-Repco 0 Motorhiba 1  
NK 15 UK Bob Anderson Brabham-Climax   Nem kvalifikált  
NK 1 Francia Jean-Pierre Beltoise Matra-Ford   Nem kvalifikált  
NK 22 USA Richie Ginther Eagle-Climax   Nem kvalifikált    

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Lorenzo Bandini : 1 (1)
  • Denny Hulme : 90 (2-5 / 15-100)
  • Jackie Stewart : 9 (6-14)

Denny Hulme 1. győzelme, Jack Brabham 10. pol pozíció , Jim Clark 24. (R) leggyorsabb köre.

Jean-Pierre Beltoise és Johnny Servoz-Gavin első, Richie Ginther utolsó versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1967-es Formula–1 dél-afrikai nagydíj
FIA 1967-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1967-es Formula–1 holland nagydíj
Előző nagydíj:
1966-os Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
1968-as Formula–1 monacói nagydíj