1963-as Formula–1 monacói nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 1963-as monacói nagydíj
Az évad 1. versenye a 10-ből
az 1963-as Formula–1 világbajnokságon.
Monte Carlo track.jpg
Versenyadatok
Dátum 1963. május 26.
Hivatalos elnevezés XXI. Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monaco
Versenypálya 3,145 km
Táv 314,500 km
Körök 100
Időjárás száraz
Pole-pozíció
Versenyző Egyesült Királyság Jim Clark
(Lotus-Climax)
Idő 1:34,3
Leggyorsabb kör
Versenyző Egyesült Királyság John Surtees
(Ferrari)
Idő 1:34,5 (100. a(z) 100-ból)
Dobogó
Első Egyesült Királyság Graham Hill
(BRM)
Második USA Richie Ginther
(BRM)
Harmadik Új-Zéland Bruce McLaren
(Cooper-Climax)

A monacói nagydíj volt az 1963-as Formula–1 világbajnokság szezonnyitó futama, amelyet 1963. május 26-án rendeztek meg a monacói városi pályán.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időmérő edzésen Jim Clark szerezte meg a pole pozíciót, de a rajtnál mindkét BRM megelőzte. A második helyről induló Graham Hill vette át a vezetést csapattársa, Richie Ginther előtt. Clark a harmadik pozícióba esett vissza, őt John Surtees, Bruce McLaren és Innes Ireland követte. Az 5. körben Clark elment Ginther mellett, és üldözőbe vette Hillt. Kettejük között éles csata bontakozott ki a 18. körig, amikor Clarknak sikerült átvenni tőle a vezetést. Hill megpróbálta visszavenni tőle a helyet, de Clark fokozatosan meglépett tőle. A következő körben Surtees meg tudta előzni Ginthert, majd az 56. körben Hill mellett is elment, és ezáltal feljött a második pozícióba. Hill ezután ismét harcba szállt elvesztett helyéért, amit hamarosan vissza is szerzett. Nem sokkal később Surtees az olajnyomás csökkenése miatt lelassult. A 79. körben Clark váltója felmondta szolgálatot, és kiállni kényszerült, átadva Hillnek a vezetést és a győzelmet. Ginther második helyével a BRM kettős győzelmet szerzett, míg McLaren harmadikként fejezte be a versenyt a Cooperrel, miután megelőzte a lassú Surteest.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 6 Egyesült Királyság Graham Hill BRM 100 2h41:49,7 2 9
2 5 USA Richie Ginther BRM 100 + 4,6 4 6
3 7 Új-Zéland Bruce McLaren Cooper-Climax 100 + 12,8 8 4
4 21 Egyesült Királyság John Surtees Ferrari 100 + 14,1 3 3
5 8 Dél-Afrika 1928-1994 Tony Maggs Cooper-Climax 98 + 2 kör 10 2
6 10 Egyesült Királyság Trevor Taylor Lotus-Climax 98 + 2 kör 9 1
7 11 Svédország Jo Bonnier Cooper-Climax 94 + 6 kör 11
8 9 Egyesült Királyság Jim Clark Lotus-Climax 78 Váltóhiba 1
9 3 Ausztrália Jack Brabham Lotus-Climax 77 Váltóhiba 16
Ki 14 Egyesült Királyság Innes Ireland Lotus-BRM 40 Baleset 5
Ki 20 Belgium Willy Mairesse Ferrari 37 Váltóhiba 7
Ki 17 Franciaország Maurice Trintignant Lola-Climax 34 Kuplung 14
Ki 4 USA Dan Gurney Brabham-Climax 25 Differenciálmű 6
Ki 12 USA Jim Hall Lotus-BRM 20 Váltóhiba 13
Ki 25 Svájc Jo Siffert Lotus-BRM 3 Motorhiba 12
NI 15 Új-Zéland Chris Amon Lola-Climax Trintignant versenyzett az autóval (15)
NK 24 Franciaország Bernard Collomb Lotus-Climax

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A versenyen vezettek: Graham Hill 39 kör (1–17. és 79–100.) és Jim Clark 61 kör (18–78.).

Chris Amon első versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1962-es Formula–1 dél-afrikai nagydíj
FIA 1963-as Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1963-as Formula–1 belga nagydíj
Előző nagydíj:
1962-es Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
1964-es Formula–1 monacói nagydíj