1960-as Formula–1 belga nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belgium 1960-as belga nagydíj
Az évad 5. versenye a 10-ből
az 1960-as Formula–1 világbajnokságon.
Spa 1950.jpg
Versenyadatok
Dátum 1960. június 19
Hivatalos elnevezés XX. Grand Prix de Belgique
Helyszín Spa-Francorchamps, Belgium
Versenypálya 14,100 km
Táv 507,600 km
Körök 36
Pole-pozíció
Versenyző Ausztrália Jack Brabham
(Cooper-Climax)
Idő 3:50,0
Leggyorsabb kör
Versenyző Ausztrália Jack Brabham
(Cooper-Climax)
Idő 3:51,9 (9. a(z) 36-ból)
Dobogó
Első Ausztrália Jack Brabham
(Cooper-Climax)
Második Új-Zéland Bruce McLaren
(Cooper-Climax)
Harmadik Belgium Olivier Gendebien
(Cooper-Climax)

Az 1960-as Formula–1-es világbajnokság ötödik futama a belga nagydíj volt.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belga nagydíj a sportág történetének egyik legtragikusabb versenye volt, a hétvégén két versenyző halálos balesetet szenvedett, két másik pedig súlyosan megsérült az edzésen. A pénteki edzésen Moss tengelye meghibásodott és versenyző kiesett az autójából. Moss mindkét lába eltörött. A debütáló Mike Taylor kormányműve meghibásodott, Lotusa a pálya szélén lévő fák közé csapódott. Számos sérülést szenvedett, ami karrierje végét jelentette. Jack Brabham 2,5 másodperc előnnyel indult az első helyről a BRP által benevezett Cooperes Brooks és Phil Hill előtt. Brabham a rajttól a célig vezetve győzött. A belga Olivier Gendebien a második sorból indulva jó rajtjának köszönhetően a második helyre jött fel. Később Irelandé lett a második hely, de hamar kiesett kuplunghiba miatt. A 17. körben a BRP Cooperrel haladó Chris Bristow a hatodik helyért támadta Willy Mairesse Ferrariját, de elveszítette uralmát autója felett, a Malmedy-kanyarban kiesett belőle, és meghalt. Öt kör múlva Alan Stacey arcának a Masta-egyenesben egy madár ütközött. A brit balesetet szenvedett, kiesett autójából és meghalt. Brabham nyerte a versenyt csapattársa, McLaren előtt. Graham Hill az utolsó kört Gendebien előtt teljesítette, de a boxban befejezte a versenyt. Mivel autója a szabályok értelmében nem haladt át a célvonalon, nem rangsorolták a futam végén, így a harmadik helyet az egy kör hátrányban célba érő Gendebien szerezte meg.

Rsz. Versenyző Csapat Futott körük Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 2 Ausztrália Jack Brabham Cooper-Climax 36 2:21'37,3 1 8
2 4 Új-Zéland Bruce McLaren Cooper-Climax 36 + 1'03,3 14 6
3 34 Belgium Olivier Gendebien Cooper-Climax 35 + 1 kör 5 4
4 24 USA Phil Hill Ferrari 35 + 1 kör 4 3
5 18 UK Jim Clark Lotus-Climax 34 + 2 kör 10 2
6 32 Belgium Lucien Bianchi Cooper-Climax 28 + 8 kör 15 1
Kiesett 10 UK Graham Hill BRM 35 Motorhiba 6  
Kiesett 16 UK Alan Stacey Lotus-Climax 24 Halálos baleset 17  
Kiesett 22 Belgium Willy Mairesse Ferrari 23 Váltó/erőátvitel 13  
Kiesett 26 Németország Wolfgang von Trips Ferrari 22 Váltó/erőátvitel 11  
Kiesett 36 UK Chris Bristow Cooper-Climax 19 Halálos baleset 9  
Kiesett 30 USA Chuck Daigh Scarab 16 Motorhiba 18  
Kiesett 6 Svéd Jo Bonnier BRM 14 Motorhiba 7  
Kiesett 14 UK Innes Ireland Lotus-Climax 13 Baleset 8  
Kiesett 8 USA Dan Gurney BRM 4 Motorhiba 12  
Kiesett 38 UK Tony Brooks Cooper-Climax 2 Váltó 2  
Kiesett 28 USA Lance Reventlow Scarab 1 Motorhiba 16  
NI 12 UK Stirling Moss Lotus-Climax 0 Baleset 3  
NI 20 UK Mike Taylor Lotus-Climax 0 Baleset 19  

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

Jack Brabham 4. győzelme, 2. pole-pozíciója, 2. leggyorsabb köre, 1. mesterhármasa (pp, lk, gy)

  • Cooper 10. győzelme.

Willy Mairesse első versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1960-as Formula–1 holland nagydíj
FIA 1960-as Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1960-as Formula–1 francia nagydíj
Előző nagydíj:
1958-as Formula–1 belga nagydíj
Formula–1 belga nagydíj Következő nagydíj:
1961-es Formula–1 belga nagydíj