1963-as Formula–1 holland nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollandia 1963-as holland nagydíj
Az évad 3. versenye a 10-ből
az 1963-as Formula–1 világbajnokságon.
200px
Versenyadatok
Dátum 1963. június 23
Hivatalos elnevezés XII. Grote Prijs van Nederland
Helyszín Circuit Park Zandvoort, Hollandia
Versenypálya 4,193 km
Táv 335,440 km
Körök 80
Pole-pozíció
Versenyző Egyesült Királyság Jim Clark
(Lotus-Climax)
Idő 1:31,6
Leggyorsabb kör
Versenyző Egyesült Királyság Jim Clark
(Lotus-Climax)
Idő 1:33,7 (56. a(z) 80-ból)
Dobogó
Első Egyesült Királyság Jim Clark
(Lotus-Climax)
Második USA Dan Gurney
(Brabham-Climax)
Harmadik Egyesült Királyság John Surtees
(Ferrari)

A holland nagydíj volt az 1963-as Formula–1 világbajnokság harmadik futama, amelyet 1963. június 23-án rendeztek meg a holland Circuit Park Zandvoorton.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A holland nagydíjon Clark indulhatott a pole-ból. Mellőle Graham Hill, a második sorból pedig Bruce McLaren és Jack Brabham várhatta a futamot. Az első körökben nem változott az időmérő edzés sorrendje. A rajt után a skót megőrizte vezető helyét, csakúgy mint Hill, McLaren és Brabham is a saját pozíciójukat. Az új-zélandi korai kiesése után Brabham feljött a harmadik helyre, majd megelőzte Hillt. Kettejük, illetve a mögöttük autózó Surtees és Gurney között is csatározás folyt a jobb pozícióért. Miután Brabham váltóhiba miatt kiesett, Hill visszavette a korábban elvesztett második helyet, ám később az autó túlmelegedése miatt ki kellett állnia a boxba. Ezalatt Surtees és Gurney elékerült, de a 63. körben Surtees hibázott, így Gurney megelőzte. Hill visszaküzdötte magát, de még mielőtt sikerült volna megelőznie Gurneyt, a 70. körben motorhiba következtében feladni kényszerült a versenyt. Clark után a teljes mezőny körhátrányban ért célba. Gurney második, Surtees harmadik lett. Rajtuk kívül Innes Ireland, Richie Ginther és Ludovico Scarfiotti szerzett pontot. Az olasz élete első Formula–1-es nagydíját teljesítette, miután egy héttel korábban Lorenzo Bandinivel megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt egy Ferrarival.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 6 Egyesült Királyság Jim Clark Lotus-Climax 80 2h08:13,7 1 9
2 18 USA Dan Gurney Brabham-Climax 79 + 1 kör 14 6
3 2 Egyesült Királyság John Surtees Ferrari 79 + 1 kör 5 4
4 30 Egyesült Királyság Innes Ireland BRP-BRM 79 + 1 kör 7 3
5 14 USA Richie Ginther BRM 79 + 1 kör 6 2
6 4 Olaszország Ludovico Scarfiotti Ferrari 78 + 2 kör 11 1
7 36 Svájc Jo Siffert Lotus-BRM 77 + 3 kör 17
8 42 USA Jim Hall Lotus-BRM 77 + 3 kör 18
9 32 Hollandia Carel Godin de Beaufort Porsche 75 + 5 kör 19
10 8 Egyesült Királyság Trevor Taylor Lotus-Climax 66 + 14 kör 10
11 28 Svédország Jo Bonnier Cooper-Climax 56 + 24 kör 8
Ki 12 Egyesült Királyság Graham Hill BRM 69 Túlmelegedés 2
Ki 16 Ausztrália Jack Brabham Brabham-Climax 68 Baleset 4
Ki 10 Új-Zéland Chris Amon Lola-Climax 29 Vízpumpa 12
Ki 26 Olaszország Giancarlo Baghetti ATS 17 Gyújtás 15
Ki 24 USA Phil Hill ATS 15 Felfüggesztés 13
Ki 22 Dél-Afrika 1928-1994 Tony Maggs Cooper-Climax 14 Túlmelegedés 9
Ki 20 Új-Zéland Bruce McLaren Cooper-Climax 7 Váltóhiba 3
Ki 34 Németország Gerhard Mitter Porsche 2 Kuplung 16
Vi 38 USA Tony Settember Scirocco-BRM
Vi 40 Egyesült Királyság Ian Burgess Scirocco-BRM

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A versenyen vezetett: Jim Clark 80 kör (1–80.).

Jim Clark 5. győzelme, 8. pol pozíció , 8. leggyorsabb köre, 3. mesterhármasa (pp, lk, gy)

Gerhard Mitter és Ludovico Scarfiotti első versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1963-as Formula–1 belga nagydíj
FIA 1963-as Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1963-as Formula–1 francia nagydíj
Előző nagydíj:
1962-es Formula–1 holland nagydíj
Formula–1 holland nagydíj Következő nagydíj:
1964-es Formula–1 holland nagydíj