Wikipédia-vita:Orvostudományi műhely

Ajánlott műhely

A műhely résztvevőinek figyelmébe ajánlom a Wikipédia:Antropológia műhelyet, melybe kívülem csak egy résztvevő van és nem csinál semmit, de van itt valaki, aki nála segítőkészebb? Ha igen, akkor szívesen várlak. Nagyon sok gond van ebbe az Antropológia műhelybe.--Proki ^vita 2013. november 30., 16:19 (CET)

Kiemeltnek jelölés

Jelöltem a skizofrénia szócikket kiemelt szócikknek, kérlek nézzetek rá és támogassátok. Andrew69. 2014. január 5., 22:54 (CET)

Azt hiszem, azon kezdeményezésem, hogy életet leheljek a műhelybe kudarcba fulladt, őszintén szólva nem hiszem, hogy rajtam kívül bárki is látogatná a műhely oldalát, nem véletlenül hagytam meg az inaktív műhelyek kategóriában. Ettől függetlenül persze ha lesz időm, ránézek, bár a pszichiátria kicsit távol áll tőlem. Üdv: --Kohlins ^vita 2014. január 20., 16:55 (CET)

Itt a következő, mert az előző már kiemelt lett. Kérlek most már tényleg nézz rá a tüdőgyulladásra. Andrew69. 2014. február 4., 09:47 (CET)

+1 születésszabályozás Andrew69. 2014. március 5., 14:48 (CET)

+1 Égési sérülés Andrew69. 2014. április 12., 15:24 (CEST)

Az Égési sérülés másodszorra és jelöltem jó szócikknek a torokgyulladást. Andrew69. 2014. július 22., 23:21 (CEST)

Korai klimax

A Korai klimax szócikk 130 napja ellenőrizetlen, valaki akinek van járőrbitje rá tudna nézni? --Bajnoczki ^vita 2014. augusztus 1., 09:24 (CEST)

Megnézem majd, bár nem vagyok járőr. Üdv: --Kohlins ^vita 2014. augusztus 1., 16:40 (CEST)

Orvosi szószedet

A kocsmafali felvetés kapcsán talán érdemes lenne egy magyar / latin (esetleg +angol) szószedetet összeállítani, amiben orvosi kifejezések szerepelnének, olyanok, mint pl. sokízületi gyulladás, amit egyik szerkesztőtársunk hibás írásúnak vélt. Persze ez elég nagy munka, de nem kell egy nekifutásból megcsinálni. Lenne egy, a műhely tagjai által ellenőrzött lista, ami folyamatosan bővülne. Mit szóltok hozzá? Nem is kellene Egy rendezhető táblázat lenne csak egy egyszerű felsorolás, a sor elején csillaggal kezdve. (Időnként lehetne ABC-sorba rendezni, ezt el tudom vállalni, mert nem nagy kunszt.

A fejléc olyasmi lenne: "ajánlott magyar név", "latin név", "angol név"

misibacsi*^üzenet 2014. augusztus 4., 18:06 (CEST)

Szia! Jó ötletnek tartom, bár jelenleg eléggé el vagyok havazva. A kocsmafalra kitett javaslat egészen biztosan változni fog, Tgr küldött a végén orvosi szaknyelvi cikkeket és én is próbálok jobban utánajárni, hogy azok alapján tudjunk valamilyen szakmailag is elfogadható közös nyelvezetet kialakítani. (Már ha lesz kivel, igazából rajtam kívül sajnos nem nagyon látogatja senki sem a műhely lapjait, amennyire észrevettem.) Jó lenne, ha az általad javasolt lista is ez alapján készülne majd el, ha egyszer elkészül. Üdv: --Kohlins ^vita 2014. augusztus 4., 23:31 (CEST)

Utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet

Ezen a helyen: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#Utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet egy az orvostudományi műhelyt erősen érintő kérést hagytam, kérlek benneteket, hogy nézzétek meg. --Karmela posta 2014. szeptember 2., 18:35 (CEST)

Vitaminok: Egyedi nevek vagy sorszámozott B-vitaminok legyenek a tartalomjegyzékben?

Sziasztok!

A vitaminok szócikken dolgozom egy ideje.

Az egyik szakkönyvben ezt olvastam:

"A szakemberek az egyértelműség érdekében előnyben részesítik az egyedi nevek használatát." (a B-vitaminokról van szó).

A cikkben jelenleg a B-knél a sorszám szerinti felsorolás található (ami csúnyán néz ki az alsó indexbe tett számjegy áthúzása miatt). Ezt át tudom rendezni nevek szerint, ha mások is úgy gondolják, hogy szakmailag az a helyes. Tehát a szakasz címe nem "B1-vitamin" lenne, hanem "Tiamin", a "B2-vitamin"-é "Riboflavin", stb.

Mit gondoltok erről? Jelenleg a sorszám miatt könnyű megtalálni a keresett vitamint a cikk tartalomjegyzékében. Az átnevezések miatt ez az előny elvész. Viszont ha szakmailag ez a helyesebb, akkor meggondolandó, hogy inkább ez legyen a fő szempont.

---

Válaszokat, javaslatokat ide írjatok: Vita:Vitaminok#Egyedi nevek vagy sorszámozott B-vitaminok legyenek a tartalomjegyzékben?

misibacsi*^üzenet 2014. szeptember 4., 19:44 (CEST)

Porckorongsérv

Üdv! A magyar Porckorongsérv és az angol Spinal disc herniation cikkek ugyanarról szólnak? Azért kérdezem, mert össze akartam kapcsolni őket a Wikidatán, de elbizonytalanodtam, miután észrevettem, hogy a két szócikkben eltérő latin név van feltüntetve. ✮ Einstein2 ^vitalap 2014. október 9., 20:32 (CEST)

Az en:discus hernia angolban is odahivatkozik, így szerintem mehet a link a Wikidatán. Andrew69. 2014. október 9., 22:31 (CEST)

@Andrew69.: köszönöm a választ, összekapcsoltam a cikkeket. ✮ Einstein2 ^vitalap 2014. október 12., 13:41 (CEST)

Besorolt cikkek

A műhely érdeklődési körébe tartozó cikkek száma 200 volt 2014. december 23-án. (Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Orvostudománnyal kapcsolatos szócikkek) Andrew69. 2014. december 26., 21:34 (CET)

Wellcome Library

Üdv! Több hónapos együttműködésnek köszönhetően Fæ szerkesztő vezetésével mintegy 100 000, főként orvostudományi témájú kép került át a Commonsra a Wellcome Library gyűjteményéből. A blogbejegyzés itt található, a projekt munkalapja itt lehet megnézni, az áttöltött képek kategóriája pedig ezen a linken van. Jó böngészést! ✮ Einstein2 ^vitalap 2015. január 22., 20:32 (CET)

Köszönjük szépen az értesítést! Üdv: --Kohlins ^vita 2015. január 23., 00:58 (CET)

Chiropractic controversy and criticism

Sziasztok,

akinek van hozzá kedve, ideje, lehetősége, magabiztos angoltudása, sokat segítene ezen cikk magyarításával: https://en.wikipedia.org/wiki/Chiropractic_controversy_and_criticism

Nálunk ma homályos és ingoványos határterületen kanyarog a "csontkovácsolás" és a kiropraktika közti ösvény, sok beteg bolyong rajta. Érdekes, több fórumon vitaindító lehet...

(Az én angolom sajnos nem alkalmas a feladatra.)

V. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.44.254.5 (vitalap | szerkesztései)

Én sajnos mostanában nagyon nem érek rá, de felteszem a fordítandó cikkek közé, hátha valaki kedvet kap. Üdv: --Kohlins ^vita 2015. július 12., 17:23 (CEST)

Kiemelés

A vírus cikk kiemelésen van, kérem nézzetek rá és segítsétek, ha megérdemli. Andrew69. 2015. november 1., 11:26 (CET)

Sajnos én hónapok óta csak passzív szemlélője vagyok a Wikipédiának, de ha lesz időm, ránézek, de nem tudom megígérni. Üdv: --Kohlins ^vita 2015. november 1., 12:58 (CET)

A Guillain–Barré-szindróma cikket jelöltem kiemelésre kérem, hogy segítsétek az eljárást. Andrew69. 2016. augusztus 11., 12:57 (CEST)

Szent-Györgyi Albert szócikkének kiemelési eljárása

Sziasztok! Tájékoztatlak titeket, hogy folyamatban van a Szent-Györgyi Albert szócikk kiemelési eljárása. Kérlek benneteket, hogy nézzétek meg, véleményetekkel, javaslataitokkal segítsétek a kiemelési eljárást, és ha a szócikket arra érdemesnek találjátok, akkor támogassátok azt. Üdvözlettel – Dodi123 ^vita 2016. október 21., 13:34 (CEST)

A Rák (betegség) szócikk felülvizsgálata

Sziasztok! A több mint tíz évvel ezelőtt kiemeltté nyilvánított Rák (betegség) cikket felülvizsgálatra küldtem, ugyanis véleményem szerint nem felel meg ma már a kiemelt státuszú cikkekkel szemben elvárt követelményeknek. Az eljárást ITT tekinthetitek meg. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2018. augusztus 30., 11:44 (CEST)

Szívszélhűdés

Belinkeltem a szívszélhűdés-t, nagyon sok életrajzi cikkben fordul elő. Magam nem lévén hozzáértő (csak érdeklődő), ezért kérem, ill. javaslom, hozzatok döntést a szócikk sorsáról. (A Wikiszótárban sincs megmagyarázva.) Lehetőségek:

• Legyen átirányítás a szívinfarktusra, vagy
• legyen átirányítás a hirtelen szívmegállásra, vagy
• mivel igazából egyikkel sem teljesen azonos pontosan, ezért legyen önálló rövid szócikke: „régies köznyelvi kifejezés, gyűjtőnév, közelebbről meg nem határozott (vagy meghatározhatatlan) okból előállt, halált okozó szívleállás, szívbénulás” értelemben. [1], [2], [3], [4]
• vagy más, alkalmasabbnak ítélt megoldás, ahogy jobbnak látjátok. Köszönöm. Akela ^vita 2018. szeptember 5., 19:26 (CEST)

Zavarban

Zavarban vagyok, de amennyiben admin is van köztetek, egymás között az adminok üzenőfalán beszéljétek meg, hogy gyógyszerneveket ne dobáljanak ilyesfajta köztes szövegben mindenfajta orvostudományi előismeret nélkül normál szerkesztőknek, kb. ahogy itt történt: [5]. Énrám úgyse hallgatnának: [6]. Jó? Apród ^vita 2018. szeptember 14., 00:13 (CEST)

Intoxication

Ezeknél a személyeknél láttam a halál okaként az infoboxban intoxicationt vagy annak valamelyik típusát megnevezve:

• Abd al-Hakim Amer
• Carl Wilhelm Scheele (itt substance intoxicationként)
• III. Aj Ti
• Franz von der Trenck
• Martin Bormann
• Georgi Markov (író)
• Arthur Koestler
• Verne Troyer
• Veronica Micle
• Hannibál (karthágói hadvezér)

Ehelyett nem a magyar meghatározása (mérgezés?) kellene az infoboxba? Egyáltalán szükséges-e ez és ha nem szükséges vagy szükséges, de magyarra átfordítva, akkor ki végezné el ezeket a wikidatában? Apród ^vita 2018. október 25., 18:11 (CEST)

Az intoxication-höz beírtam a mérgezést wikidatába. A substance intoxication-nek nem igazán látom értelmét, azt az említett cikkben szimplán kicseréltem mérgezésre. ιυlιυѕ aegιdιυѕ ^{Csak szépeket! ッ} 2018. október 25., 20:13 (CEST)

Köszönöm, @Iulius Aegidius:! Szép estét kívánok! Apród ^vita 2018. október 25., 20:56 (CEST)

Az "intoxication" angol szó. Lustaság - fél egészség. Egyébként "mérgezés"-t jelent (szótárban is megnézhetted volna). A Wikidata mint tudjuk egy szemétdomb, tehát nyugodtan javítsd az ilyeneket. misibacsi*^üzenet 2019. szeptember 13., 21:45 (CEST)

Kék kód

segítséget szeretnék kérni ide: Vita:Hirtelen szívmegállás. Köszönöm. Xia ^Üzenő 2019. szeptember 13., 21:05 (CEST)

@Teemeah: Milyen jellegű segítség kellene? Nyelvhelyességben talán én is tudok javítani, de tartalmilag nemigen. Ja, már látom, a "kék kód" valami amerikai kitaláció lehet, ők egyszerűsítenek le mindent, hogy a gyengeelméjűek is megértsék. A cikkben ezt jelezni kellene. (egyrészt: hogy az amerikaiak hülyék, másrészt, hogy ez a jelölés nem univerzális). Az eredeti (vagy későbbi) cikkíróknak elküldted ezt a kérdést?

Remélem látod, hogy én reagálok elsőnek, ez nem szimpi neked? misibacsi*^üzenet 2019. szeptember 13., 21:41 (CEST)

Tegnap este filmet néztem, aztán aludtam :) Nem lógok 24 órában a wikin én sem ;) Pontosan ez volt a felvetésem, hogy a cikkben egy hozzáértőnek jeleznie kellene, hogy a kék kód nem univerzális, csupán egy példa az egyes kórházakban használt kódrendszerekre. Itt pl. egy magyar orvos is megemlíti ezt. A cikk eredeti írója már nem szerkeszt. Xia ^Üzenő 2019. szeptember 14., 11:57 (CEST)

Érzéstelenítés

Sziasztok, találtam egy cirka 3/4-ig lefordított cikket szerkesztői allapon, itt: Szerkesztő:Viktorhauk/Érzéstelenítés. Van kész cikkünk a témában, ez: Érzéstelenítés, de látható, hogy a fordítás alatti sokkal részletesebb, gazdagabb mind képben, mind szövegben. Ha esetleg valakinek lenne kedve hozzá, hogy befejezze a fordítást, jól járnánk vele. (Csak a témára bukkantam rá, nem értek hozzá sajnos) Palotabarát ^vita 2019. november 5., 14:16 (CET)

Cukorbetegség

A kiemelés felülvizsgálatára jelöltem a Cukorbetegség cikket. Aki tud, segítsen a kiemelt csillag megőrzésében. – Hkoala 2019. december 15., 17:42 (CET)

PSSD

Ránézne valaki erre a szócikkre, aki orvosláshoz ért: PSSD? Apród ^vita 2020. szeptember 12., 10:50 (CEST)

Drogok

Sziasztok, két kérdésem is lenne. Egyfelől egyetértetek azokkal a definíciókkal, amik különválasztják a drogokat ezen az egyértlapon ? Ha egyetértetek vele, akkor viszont a kábítószer és kábítószerek kategóriát is talán át kellene nevezni, vagy el kellene kezdeni átcsoportosítani, hiszen nem minden "kábítószer" kábít (ahogy a vitalapon is megjegyzik). Mi a véleményetek. - Assaiki ^vita 2020. december 15., 21:58 (CET)

Pontosabban ilyenek voltak, ilyenek lettek az egyértlap meghatározásai. Apród ^vita 2020. december 15., 22:04 (CET)

És szerinted a régi jobb volt? - Assaiki ^vita 2020. december 15., 22:13 (CET)

Én csak a tájékozódást segítettem a többieknek, hogy mi történt legutóbb a szócikkben. Apród ^vita 2020. december 15., 22:16 (CET)

Az első mondatban feltett kérdésre a válaszom "nem". Esetleg bövebben?

Drogok akatt Magyarországon mindenki azt ért amit akar.

Orvosi és főleg gyógyszerészi szempontból a drogok alatt a természetes alapú vagy eredetű anyagokat értik. A jogszabályokat is ehhez igazították. A drogokkal a drogtudomány a farmakognózia foglalkozik, amit vagy így vagy "gyógynövény és drodismeret" néven a gyógyszerészhallgatóknak tanítanak. A cikket érdemes elolvasni. Néhány példa a "drogra" (függetlenül attól, hogy hatásos vagy sem) : kamilla, hársfavirág, a kininfa kérgének örleménye (a kinin miatt), a kőrisbogár száraz örleménye, a rinocérosz szarvának örleménye de a koffein miatt a kávé is drognak számít. Részemről ennyi, a többihez nem értek.

Hogy Mariska néni mit nevez drognak azt fogalmazza meg Mariska néni. Én nem értek hozzá. Nyilván azt, amit a "drogosok" használnak a szipósoktól a füveseken át a huligánokig. Vagyis, Mariska néninek minden drog amit a kábítószeresek használnak.

Hogy mik a kábítószerek azt a fentiekhez hasonlóan az orvos/gyógyszerésztudomány + a jog(tudomány) nagyon pontosan meghatározza. Ezek használata, kezelése, tárolása, nyilvántartása pontosan szabályozott. Kábítószereknek minősülnek a pszichotrop, tudatmódosító szerek. Ezek nagyon pontosan definiált fogalmak farmakológiai és jogi értelemben is, mert ezek nemtudása miatt sok évet lehet ülni a börtönben.

Hogy Mariska néni mit ért kábítószeren azt nem tudom de valószínőleg azt az izét amit a drogos huligánok használnak. De Mariska néninek nem kell leülni semmit.

Jelen pillanatban a kábítószer kategóriában található a nikotin, koffein meg a famakológiai szempontból értelmezhetetlen stimulánsok vagy izgatószerek és sok más marhaság kaotikus elrendezésben. Az egész úgy hülyeség ahogy van. Ha a szakmai szempontok (szinte már imponáló) tudatos kerülésével alakítanak ki nemlétező hatástani kategóriákat, akkor az lesz ami most van.

Én magam részéről megfogadtam, hogy csak olyan cikket szerkesztek, ami minden szakmai szempontnak megfelelő kategóriába kerül. A mozgásterem nem túl nagy. Igen, rendbe kell tenni. Egyetértek.Pharmattila ^vita 2020. december 16., 03:02 (CET)

Megbeszélések átmásolása az orvostudományi műhely vitalapjára

Abban maradtunk Pharmattilával és misibacsival, hogy a továbbiakban itt folytatjuk a megbeszélést olyan orvosi vonatkozással rendelkező témákban, amiknek más szerkesztők is hasznát vehetik valamely tekintetben. Ennek fényében úgy néz ki, hogy lesz 1-2 megbeszélés, amit kezdésnek áthozok/áthozunk ide Pharmattila próbalapjáról. - Assaiki ^vita 2021. június 24., 23:25 (CEST)

Kakukkfűolaj + szakkifejezések

A kakukkfűolaj bővítésének szövegterve:

A kakukkfűolaj farmakológiai szempontból az úgynevezett szekretorikumok közé tartozik. Ezek a szerek a légutak nyálkahártyáján képződő váladék (mucus, ejtsd: mukusz) termelését fokozzák azáltal, hogy az ott elhelyezkedő váladéktermelést szabályozó receptorokat izgatják. Ennek jelentősége akkor van, amikor a gyulladt, beteg nyálkahártya kiszárad és létrejön az úgynevezett száraz köhögés. A receptorok izgatásával a váladéktermelés fokozódik, a nyálkahártya fedettsége nő, fertőzhetősége csökken. A másik eset, amikor a légutakban beszáradó és letapadó váladék fellazítása és annak könnyed felköhög(tet)ése a cél.

A letapadt váladék alatt a kakukkfűolaj hatására a nagy víztartalmú, híg szekrétum termelődése segít a beszáradt – esetleg fertőzött – váladék felköhögésében, eltávolításában. A szekréciót fokozó hatáson túl a nyálkahártya felületén elhelyezkedő csillószőrök mozgását, aktivitását is fokozza a kakukkfűolaj.

A kakukkfűolajat lehet alkalmazni orálisan és inhalálva. A tápcsatornából felszívódva az olaj kis része a hörgőkben választódik ki és ott közvetlenül izgatja a váladéktermelésért felelős receptorokat. Az olaj légutakba juttatásának másik módja az inhalálás, melynek segítségével az olaj gőzeit a közvetlenül a bronchusokba lehet juttatni és a váladék termelést fokozni. Pharmattila ^vita 2021. június 21., 18:01 (CEST)

Mit tartanál célszerűnek, eltávolítani a vírusellenes részt, vagy pedig megmagyarázni a cikkben, hogy az csak egy kisérlet volt nem életszerű körülmények között? - Assaiki ^vita 2021. június 23., 11:29 (CEST)

Ja igen, még valami: azt írtad, hogy "akadályozza 1 fajta vírus (herpesz) szaporodását", de a cikkben, amit adtál, ott hármat is felsorolnak: "...and has antiviral (herpes simplex virus type I, human rhinoviruses and influenza viruses) activity". Vírusölő hatást is emlegettél, pedig sokszor nem pusztító hatásról számolnak be, hanem csak a szaporodás megakadályozásáról. - Assaiki ^vita 2021. június 23., 13:19 (CEST)

A végére még egy kérdésem is lenne: ha az ember szájából/nyálából mintát vesznek, és az abban található baktériumokat felszaporítják laboratóriumi körülmények között, akkor azt sejtkultúrának vagy sejttenyészetnek nevezik? Vagy a kettő ugyanaz? - Assaiki ^vita 2021. június 23., 15:00 (CEST)

Szerintem jobb ha átveszem tőled a kakukkfüvet vírusostól, fertőtlenítőstől. Neked ott a fahéj.

Láttam én is hogy más víruson is megnézték. Sajnos az adatbázis nekem is korlátozott. Vagy fizetek évi 1500 $-t, vagy cikkenként 35 $-t. Nyugger lettem, az egyetem már nem fizet helyettem. Majd a cikkben megemlítem. A vírusölő hatás csak az utca nyelve volt nem hivatalos terminológia. Ott is van sok definíció, lehet róla cikket írni, mint a kábítószerekről..

Jöjjenek az izgalmas dolgok.

1) A szájból vett mintát táptalajra teszik és baktérium-kultúrát készítenek egy bizonyos protokollt követve. Baktérium-tenyészet vagy kultúra amiből azonosítanak bacikat és antibiotikum rezisztenciát néznek (megint az egybe vagy külön hungarikuma).

2) Farmakológusok az altatott állatból kiemelnek szerveket (szív, vese, ér- vagy béldarab, stb.) és tápfolyadékba teszik. Izolált szerv a neve. Órákig életben tartható. Gyógyszerek hatását vizsgálhatják rajta.

RAJZ: https://www.jove.com/t/52324/measurement-smooth-muscle-function-isolated-tissue-bath-applications

3) Szervet kiemelik 0,2 mm szitán átnyomják vagy 0,2 mm vastag szövetszeleteket vágnak. Tápoldat, oxigén és életben marad 1-2 napig is. Gyógyszerek metabolizmusát és sejtek anyagcserét lehet vizsgálni rajta. Ha a szövet < 0,2 mm vastag (ami azért több sejtsort jelent), akkor az oxigén még képes bediffundálni a sejtekbe. A neve szövetszelet kísérleti modell.

RAJZ: https://www.nature.com/articles/s41598-019-38603-w

4) A kiemelt szövetdarabkát steril körülmények között, darabolják (pl. szitán), majd tripszines emésztést alkalmaznak. Igen, tripszin a gyomorból származik. 30-90 másodperc után a szövetdarabkák szétesnek sejtekre, sejtkeverékre. Mikroszkóp alatt követik az emésztést nehogy túlszaladjon. Amikor szétestek a sejtek tripszin inhibítort adnak hozzá és mossák többször. Ezután a sejtkeverék tápfolyadékba és szövettenyésztő inkubátorba kerül. Hetekig fenntartható a szövetkultúra. A sejtek csak limitáltan vagy egyáltalán nem osztódnak. Ha nem sejtkeverék hanem csak 1 fajta sejt van a tenyészetben akkor sejttenyészetnek hívják de ezt gyakran összemossák. Én is hol így, hol úgy használom (tissue culture vagy cell culture).

KÉP: https://www.sciencedirect.com/topics/agricultural-and-biological-sciences/trypsinization

VIDEO: https://www.thermofisher.com/us/en/home/references/gibco-cell-culture-basics/cell-culture-protocols/subculturing-adherent-cells.html

5) Sejtvonal kultúra. Lehet venni különböző sejtvonalakat. Ma már nincs romantika a tudományban. Régen napokig magad csináltad. Ma minden megvehető (sejtvonal, enzimek, a publikáció, a PhD). Legtöbbje tumor sejt. Ezek rendkívül pontosan leírt anyagcseréjű (karakterizált) sejtek, nagyon specifikus munkákhoz. Tenyészetben nőnek, mint a gyom. Ha kihajítod a fűre, ahova esik ott elkezd szaporodni – szoktuk mondani.

Talán segít az eligazodásban. Pharmattila ^vita 2021. június 23., 17:52 (CEST)

Kakukkfűolaj bővítés

Szövegtervezet

Klinikai gyakorlatban a kakukkfűolajat legtöbbször köptetőként (expektoránsként) alkalmazzák. Farmakológiai szempontból a kakukkfűolaj – az expektoránsokon belül – az úgynevezett szekretorikumok közé tartozik. Ezek a szerek a légutak nyálkahártyáján folyamatosan képződő váladék (mucus, ejtsd: mukusz) termelését fokozzák azáltal, hogy az ott elhelyezkedő, elválasztást (szekréciót) szabályozó receptorokat izgatják. Ennek jelentősége akkor van, amikor a légúti fertőzések során gyulladt, beteg nyálkahártya kiszárad, és emiatt létrejön az úgynevezett száraz köhögés. Az illóolaj a receptorok izgatásával a váladéktermelést fokozza, így a nyálkahártya fedettsége nő, fertőzhetősége csökken.

A légúti betegségek másik, gyakran előforduló problémája a légutakban besűrűsödő és letapadó, nehezen felköhöghető váladék, amely könnyen befertőződhet, ezért annak fellazítása és könnyed felköhögtetése terápiás cél. A kakukkfűolaj hatására a letapadt váladék alatt nagy víztartalmú, híg szekrétum termelődik, amely segít a besűrűsödött váladék fellazításában és felköhögésében. A kakukkfűolaj az elválasztást fokozó hatáson túl a nyálkahártya felületén elhelyezkedő csillószőrök mozgását, aktivitását is fokozza, ezzel gátolva a további letapadást. A kakukkfűolajat lehet alkalmazni orálisan – mely során az olaj a tápcsatornába jut – és inhalálva.

A tápcsatornából felszívódva az olaj a keringésbe kerül, majd egy kis része a tüdő hörgőiben (más néven bronchusok) választódik ki, és ott közvetlenül izgatja a váladéktermelésért felelős receptorokat. Az olaj légutakba juttatásának másik módja az inhalálás, melynek segítségével az olaj gőzeit közvetlenül a hörgőkbe lehet juttatni, és ezzel a fentiekben ismertetett hatást elérni.

Kérdések, észrevételek

"lehet alkalmazni orálisan": azaz "lenyelve"? Vagy ez szájban való öblögetés? Külön "Alkalmazása" szakaszba kellene tenni, így ömlesztve nem jó.

A tápcsatornából felszívódva az olaj a tüdőbe jut - ez anatómiailag hogyan történik? Úgy tudom ez két különböző hely, ami nincs összekötve, csak a garatnál van közös kapcsolódási pontjuk - ezt onnan tudom, hogy egy kísérlet során majdnem megfulladtam - misibacsi*^üzenet 2021. június 25., 06:12 (CEST)

Felszívódás = bekerül a vérkeringésbe. A belekből még a paprikás krumpli is felszívódik a vérbe. Rendben, nem az összes. Onnan a májon átjutva szétterül a szervezetben. Ezért vannak az erek. A nem szükséges dolgok a vesén át távoznak a vérből..

Az illóolajok harmada a vesén át távozik. A másik harmada az epével vissza a belekbe. (hepatoenterális körfolyamat) Végül a maradék a tüdőben a bronchusokban hagyja el a vérpályát és sutty, kiszuszogod. Ahogy azt a sok-sok alkoholt is amit a rendőr szondájába fújsz. Az illóolajok és még sok sok illékony anyag a tüdőn át távozik. Erre van egy csodálatos képlet, egy vér/levegő megoszlási hányados de azt nem írom le, mert agyonütsz.

Ha csepegtetsz illóolajat egy kis vattapamacsra és bocs … de a végbeledbe dugod, akkor is ki fogod szuszogni az olaj egy részét, habár tudom, hogy nem vagy gőzmozdony.

Most én álomba merülök, mert azt mondtad egészségtelen ilyen sokáig fennmaradni. Pharmattila ^vita 2021. június 25., 06:50 (CEST)

Ez így van, a késői lefekvés káros - köszönöm, ha megfogadod legalább az egyik jótanácsomat! És köszönöm a magyarázatot is!

Ez nekem teljesen újdonság és nem azért mert "tudtam, de elfelejtettem". Szerintem nem volt nekem Anatómia órám, amire emlékezhetnék, mert középiskolai biológia órán erről a folyamatról nemigen lehetett szó (vagy csak fél percben, azt meg tényleg könnyű elfelejteni). De ez szerintem elég érdekes folyamat, hogy az ember memóriájában megmaradjon belőle valami (nem azt mondom, hogy a "lényege", de legalább annyi, hogy "a két szervnek - gyomor + tüdő - van valami bonyolult kapcsolata").

Lehet, hogy szólni kéne annak a fickónak, aki ezeket kitalálta, hogy kicsit túl lett bonyolítva a folyamat, jó lenne most már optimalizálni. A szabadalom biztos lejárt már évmilliókkal ezelőtt a találmányára.

Megjegyzem azért van egy kis csavar a dologban, mert nem tudom elképzelni, hogy ha mondjuk megeszem azt a napi pár gerezd fokhagyma adagomat, annak a gőzei ne szállnának felfelé egyenesen a gyomorból (amit utána kiszuszogok a tüdőben lévő gázokkal együtt). Legalábbis én az egyszerűbb, rövidebb utat választanám, ha fokhagyma hatóanyag lennék. Minek belevenni az egész hálózatot (gyomor, vérkeringés, máj, vese, epe, tüdő)? Persze azt is olvastam, hogy a fokhagyma még a bőrön keresztül is kipárolog (állítólag 24 óra múlva is kimutatható).

Első tippem az, hogy a "gyomorból feljövő gáz" hamarabb ki tud menni, mint a megkerülő úton haladó, ide-oda átalakuló anyag. Érdemes lenne lemérni az időt mindkettőnél, illetve az alapján is lehet valószínűsíteni, hogy milyen utat járt be.

Ahogy azt a sok-sok alkoholt is amit a rendőr szondájába fújsz. - Akkor ezért volt, hogy a múltkor a rendőrt a detoxikálóba vitték utána a kollégái? Lehet, hogy túl erősen fújtam.

Azt hiszem (másokat megfigyelve), hogy az alkohol felszívódásához is kell valamennyi idő, amire a kifújt levegőből kimutathatóvá válik (a neten biztos vannak erre hasznos oldalak). Ez csak úgy eszembe jutott. misibacsi*^üzenet 2021. június 25., 17:23 (CEST)

Jegyzetek, megjegyzések

A szöveg javítva. Kérdés. Hogyan tegyük be? Külön alcím? Légúti hatásmechanizmus?.Pharmattila ^vita

Hát ez nagyon jó kérdés. Az első két mondatot leszámítva ezeket a sorokat szinte bármelyik köptetőszer cikkébe be lehetne illeszteni. Ha semlegessé tesszük a szöveget, és a "kakukkfűolajat" átírjuk valami általánosra, akkor egy külön "Köptetőszerek" cikk is kijönne belőle. Érdemes ezt megfontolni, és a kakukkfűolajba csak azt a részt betenni, ami eltér a köpetetőszerek általános használatától / hatásmechanizmusától. - Assaiki ^vita 2021. június 26., 11:17 (CEST)

A farmakológiában egy külön csoportot képeznek az expektoránsok, azaz köptetők. Terveim között szerepelt a megírása (még mindig ott van) de kicsit sok a terv – tudom. Ez a nyúlfarknyi szakasz a tervezett köptektök kb. tizedét teszi ki. A fenti szöveg erősen a kakukkfűolajra van kihegyezve és önálló cikknek azért kicsit kevés. Továbbá nem akkora "információs érték", hogy önállósítsuk. Nem haragszom meg érte ha kidobjuk. További javaslat? Pharmattila ^vita 2021. június 27., 03:50 (CEST)

Egy-két apró módosítást végeztem a fenti szövegen, szerintem mehet a Kakukkfűolaj cikkbe. Javaslom a "Farmakológiai hatásai" szakaszban egy kisebb alszakasz nyitását, aminek a címe lehetne a te ötleted, azaz "Légúti hatásmechanizmus". - Assaiki ^vita 2021. június 27., 07:52 (CEST)

Azokat az idegen kifejezéseket, amelyeknek van magyar megfelelője, és jelentésük teljesen azonos, lecseréltem (szekréció - elválasztás, bronchusok - hörgők). Véleményem szerint így nem veszített a szöveg információt, viszont érthetőbb, olvashatóbb egy átlagos érdeklődő számára. Lehetne esetleg a "szekrétum"-hoz írni magyarázatnak, hogy mit jelent (elválasztás során képződő váladék? vagy van valami pontosabb jelentése?). Assaiki ^vita 2021. június 28., 16:21 (CEST)

Mirtuszolaj bővítés

Elkezdem a mirtuszolajat, bár ahogy nézem ennek kisebb a szakirodalma, mint a másik két olajnak. - Assaiki ^vita 2021. június 25., 19:21 (CEST)

Én nem esnék kétségbe. Ha ez a néhány review nem lenne elég még van 89 további cikk de butaság lenne belemenni ilyen mélységig.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6257387/pdf/molecules-15-02759.pdf

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0944501313001766

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6222690/pdf/molecules-23-02502.pdf

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7398051/pdf/main.pdf

Pharmattila ^vita 2021. június 26., 04:09 (CEST)

Na igen, csak az én munkamódszerem az, hogy először a könyveket nézem végig, és mellé utána a tanulmányokat. Jelen esetben a könyvekben azt látom, hogy kevés szó esik róla. Nem mellesleg kevesebb tanulmányból lehet válogatni. Ettől függetlenül persze összehozható valami. - Assaiki ^vita 2021. június 26., 10:39 (CEST)

Lenne itt valami, ami nem világos számomra. A cikk jelenlegi verziója azt írja, hogy "Magyarországon forgalomba hozható gyógynövény-termékként". Viszont a legújabb Európai Gyógyszerkönyvben egyszer sem említik, és így a magyarban se található elvileg. Ez akkor azt jelenti, hogy a Magyar Gyógyszerkönyvben nincs benne minden gyógynövény/hatóanyag, ami engedélyezett? - Assaiki ^vita 2021. június 26., 19:31 (CEST)

Elvileg tudnom kellene de utoljára ~50 évvel ezelőtt nyitottam ki egy M. Gyógyszerkönyvet (Ph Hg. VI.). Azóta született új kiadás, volt EU. harmonizálás én pedig szakmailag elfajzottam, földrajzilag eltávolodtam. Válaszom: nem tudom.

De azt hiszem, hogy vannak olyan gyógynövények és azok drogjai, amelyek nem kerültek bele az újabb és újabb Gyógyszerkönyvekbe de nincsenek tiltva és bizonyos gyógyászati alkalmazásuk még lehet. Pharmattila ^vita 2021. június 27., 04:02 (CEST)

Nem probléma, még te se tudhatsz mindent :) - Assaiki ^vita 2021. június 27., 07:52 (CEST)

A "mirtuszolaj" szócikk szövegét mindenképpen tagolni kell, mert most egybe van mosva a "leírása, története, előállítása és alkalmazása" is. Ezeket külön szakaszokban kell tárgyalni. misibacsi*^üzenet 2021. június 27., 10:08 (CEST)

Már dolgozom az ügyön. Ha elkészülök, akkor a cikk (többek között) a rendezettség és tagoltság kívánalmaknak is meg fog felelni. - Assaiki ^vita 2021. június 27., 10:14 (CEST)

Elkészült. Még egy ilyen rövid cikk megírása is hihetetlenül el tudja ütni az időt. - Assaiki ^vita 2021. június 30., 00:59 (CEST)

Majoránnaolaj rendberakás

Latin név: Origanum majorana (régebbi elnevezése Majorana hortensis)

Ez következik a soron, ide jöhet minden hozzászólás, ami kapcsolódik a témához. - Assaiki ^vita 2021. június 30., 11:06 (CEST)

Néhány referencia. Talán nem késtem el vele.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7600529/pdf/antioxidants-09-00919.pdf

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7365779/?report=printable

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6539362/pdf/materials-12-01446.pdf

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5871212/pdf/10.1177_2156587216650793.pdf

Pharmattila ^vita 2021. július 2., 17:43 (CEST)

Nem késtél, még csak az anyagok kigyűjtésénél tartok. Köszi. - Assaiki ^vita 2021. július 2., 18:06 (CEST)

Kész is volna. - Assaiki ^vita 2021. július 5., 18:10 (CEST)

Pszichoaktív szerek rendbetétel

Pszichoaktív szerek cikkünk még mindig "nyitott" állapotban van. Jó lenne a szabad szálakat elvarrni. Én egyelőre nem adok hozzá többet. A régről maradt "Főbb felhasználási módok" szakasz nem illik a cikk tartalmába. Nem a központi idegrendszerre ható gyógyszerekről szól. Mit javasoltok? Pharmattila ^vita 2021. július 2., 20:09 (CEST)

Megmondom, hogy nekem mi a bajom az általad említett szakasszal. Az, hogy teljesen egyoldalú és triviális dolgokat sorol fel. Olyan ez, mintha a Mikrohullám cikkben azt írnám, hogy lehet vele káposztás tésztát, zacskós virslit, és tejbegrízt melegíteni, holott ezek csak a hétköznapi felhasználása, és annak is egy szűk szelete. Szerintem nyugodtan törölhető, legfeljebb ha valakinek nem tetszik, akkor majd vitázunk vele. Viszont magának a szakasznak (Főbb felhasználási módok) van létjogosultsága a cikkben, ne hagyjuk üresen. Ha mást nem is, de legalább egy darab összefoglaló mondatban soroljunk fel pár dolgot, hogy milyen területeken használják. - Assaiki ^vita 2021. július 2., 20:35 (CEST)

Napersze a törlés igencsak "brutális" dolog, lehet ezt finoman is. Ahogyan a többi felesleges infót is a vitalapra mozgattam, úgy a kérdéses szakaszt is át lehetne vinni oda. - Assaiki ^vita 2021. július 2., 20:53 (CEST)

A hasonlatod nagyon találó. :-)). Pont a közönségessége miatt nem lehet vele mit kezdeni.

Mire használják? Mire használják a járműveket (a hajót, repülőt, villamost, biciklit)? Gondold végig, a pszichoaktív szerek teszik ki a gyógyszereink > felét. Mire használják őket? Betegek kezelésére. Altatónak, érzéstelenítésre, nyugtatónak, epilepszia gyógyítására, demencia és Parkinson-kór gyógyítására, bipolár és major depressziósok kezelésére, elmebetegek kezelésére,…. gyógyszereknek használják. És persze vannak visszaélések is. De mindez fel van már sorolva részletesen a cikkben. Pharmattila ^vita 2021. július 2., 20:58 (CEST)

Végülis igazad van, már fel van sorolva egy csomó minden a bevezetőben, összefoglaló jelleggel. A beteg, korhadt részek levágásánál mindig érvényesülnie kell "a kevesebb néha több"-elvnek. - Assaiki ^vita 2021. július 2., 21:16 (CEST)

Ha gondolod, akkor megcsinálom és lekommunikálom, addig is te mással töltheted az időd. - Assaiki ^vita 2021. július 2., 21:23 (CEST)

Kösz. Tedd meg. Én vízcsapot szerelek most. Pharmattila ^vita 2021. július 2., 21:32 (CEST)

Átnéztem, és egy kicsit babráltam még rajta. - Assaiki ^vita 2021. július 5., 21:14 (CEST)

Kamillaolaj rendberakás

Ez a soron következő. Eléggé ismert olaj, úgy gondolom, hogy lesz bőven szakirodalma. - Assaiki ^vita 2021. július 5., 18:13 (CEST)

Azon ritka olajok egyike, amelyet még én is hatásosnak tartok. És milyen szépen fluoreszkál UV-ben! Majd keresek anyagot én is. Pharmattila ^vita 2021. július 5., 19:02 (CEST)

És ime:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3210003/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4736320/pdf/IJMICRO2016-9545693.pdf

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7847300/pdf/44_2021_Article_2701.pdf .... ez jónak látszik.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6970572/pdf/2093-6966-v22-n04-204.pdf

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5302395/pdf/foods-05-00056.pdf

Pharmattila ^vita 2021. július 6., 04:30 (CEST)

Hát egyáltalán nem ördögtől származnak az illóolajok, persze hogy jók, csak kérdés, hogy mire. Én nem tudom, de az utóbbi időben egyre közelebb kerülük az igazsághoz. Ha másra nem is, erre jó volt a cikkek átírása :) - Assaiki ^vita 2021. július 6., 08:15 (CEST)

Nocsak! Kételkedünk,...kételkedünk? Most amikor már aromaterápia is fel lett találva? Pharmattila ^vita 2021. július 6., 22:34 (CEST)

Én mindig és mindenben :) Lassan már abban sem vagyok biztos, hogy kételkedek.
Amúgy érdekes az angol wiki, azt írja, hogy a római kamillának (és ezek szerint olajának) nincs semmilyen bizonyított hatása. Érdekes lesz ezt összevetni a kutatásokkal. - Assaiki ^vita 2021. július 6., 23:21 (CEST)

A kamilla körül vannak érdekes kérdések. Az olajának van némi helyi gyulladáscsökkentő hatása de a vicc az, hogy a forrázott kamilla teája nem tartalmaz olajokat. Igazából a vizes(fázis) kamilla "leve" rendelkezik egy serek hatással, amit az olajának tulajdonítanak. Pharmattila ^vita 2021. július 7., 01:26 (CEST)

Mint ahogy sok más alkalommal, most is előjött egy forrásokkal kapcsolatos dilemma. Ha egy forrás adott mondatai égbekiáltó hülyeségekről szólnak, akkor vajon lehet-e komolyan venni ennek a tanulmánynak a többi részét? Van egy határ, amikor azt mondjuk, hogy kukába az egésszel? - Assaiki ^vita 2021. július 10., 11:55 (CEST)

Mi fáj? Gyere mesélj? Pharmattila ^vita 2021. július 10., 18:15 (CEST)

Ez inkább általános kérdés akart lenni, de ha kell, mondok példát.
A fenti tanulmányok egyike 2011-es munka létére Csehszlovákiát emlegeti, mint államot, ami "újabban intenzív programot indított...". Na ezt még elnézem, mert attól, hogy nem tudnak földrajzul, még lehet hogy értenek a biokémiához. De aztán olyan állítások szerepelnek benne, amelyben a "kék olaj" alapanyagai közé sorolja a római kamilla illóolaját is, fittyet hányva arra, hogy ez két külön fajból származó olaj, különböző összetevőkkel. Aztán azt írja, hogy az olaj kék színe a flavonoidok és a terpenoidok magas koncentrációjára utal. Namost a jobb helyeken a kamilla flavonoidjait a lipofób frakció anyagai közé sorolják, vagyis az olajokkal nem fog keveredni, így kék színt se adhat nekik. - Assaiki ^vita 2021. július 10., 20:23 (CEST)

Indiaiak. Dobd ki. Itt egy magyar cikk. A szerzökben 100%-ig megbízok. Ismerem őket.

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/7652/1/3074457%20Kovács%20Gyógyszerészet_2016.pdf Pharmattila ^vita 2021. július 10., 20:59 (CEST)

E publikáció linkje szerepel az eredeti cikkben is, már kijegyzeteltem belőle, ami kell :) - Assaiki ^vita 2021. július 10., 21:14 (CEST)

Folyamatosan beigazolódik a paranoiám. Azt gondoltam, hogy sok pontatlanság lesz az összefoglaló dolgozatokban a megadott referenciák tekintetében. És tényleg... Amikor utánanézek, hogy a megállapítások utáni referenciákban mi szerepel, a kelleténél többször történik az, hogy valami teljesen másról írnak az eredetiben. Ez alól a fenti magyar olvasmány se kivétel. Például az áll a cikkben, hogy "A kamillaillóolaj összesen 25 Gram-pozitív és -negatív baktérium ellen bizonyult hatásosnak." Aztán elolvasom azt az 1998-as kutatást, amit forrásként jelölnek meg erre az állításra, abban pedig az szerepel, hogy "a német kamilla olaja a 25 vizsgált baktériumfajból 2, illetve 5 esetben mutat aktivitást". Hát azért nem mindegy, nem csak a számok tekintetében, hanem ez utóbbiból az is kiderül, hogy 23, illet 20 faj ellen (a fentiekből kiszámolva) hatástalan. - Assaiki ^vita 2021. július 19., 21:44 (CEST)

@Pharmattila, Szaszicska:: Betettem a Kamillaolaj cikkbe, az Összetétel szakaszba egy részt a műszeres analízisről, de félek, hogy esetleg butaság a tartalma. Olyan kérdések járnak a fejemben, hogy tényleg ekkora eltérés lehet pusztán a műszer típusától függően? nem csak ők csináltak rosszul valamit? gyakran előfordulhat ilyen? stb. Elég sok illóolajos kutatást átnéztem, de ez az első, ahol ekkora különbségekről tudósítanak. Mivel én nem értek hozzá annyira, ezért titeket kérdezlek, hogy mi erről a véleményetek (ha van). - Assaiki ^vita 2021. július 22., 11:50 (CEST)

Nekem egy kicsit gyanús a dolog. Érzek egy kis csavart benne. A tudomány, a kutatás jórészt abból áll, hogy hülye főnököket, megbízókat, a gazdasági vezetőket, politikusokat kell meggyőzni, hogy nem elég adott esetben jogszabályokat kreálni, minőségi követelményeket szigorítani. Annak betartásához műszeres feltételek is kellenek adott esetben. Ilyenkor publikál az ember valamit ami alátámasztja és hihetővé teszi a műszeres igényeket. Ha a laborba hiányzik egy új HPLC, mert a régit még a törökök hozták be az országba, akkor egy ilyen cikk sokat segíthet. A politikus nagyot hazudik, hogy lophasson, a tudós pedig nagyot hazudik, hogy dolgozhasson. És igen, gyakran elöfordul az ilyen apró gazemberség. Tudnék én mesélni. Pharmattila ^vita 2021. július 23., 04:19 (CEST)

Hát ez elég lehangoló. Azért reménykedek, hogy inkább csak fáradtak voltak az adatok értelmezéséhez és a mérés helyes kivitelezéséhez, nem pedig ilyen önös érdekek mozgatták őket. Akármi legyen is az igazság, a következő update-ben kiszedem azt a részt a szövegből. Ha esetleg találok még olyan kutatást, ami szintén az ő álláspontjukat erősíti, szólok. - Assaiki ^vita 2021. július 23., 23:18 (CEST)

Ez tényleg túl nagy különbségnek tűnik, bár elvileg okozhatják különféle hibák. Ami elsőre eszembe jut, hogy a GC hőre érzékeny anyagoknál problémás lehet, mert általában elég magas hőmérsékleten juttatja be a mintát (ha jól emlékszem, itt 230 fokot írtak), ami ha bomlik, akkor a tartalmat alulbecsüljük. A HPLC ilyen szempontból jóval kíméletesebb. A másik, amit írnak a cikkben, a standardok kérdése, valóban itt sem mindegy, hogy csak a csúcsok területét nézik a kromatogramon, vagy ismert összetételű anyag kromatogramja alapján a pontos mennyiséget számolják. Az egyes anyagok válaszfaktora – mekkora jelet ad az anyag adott mennyisége – (detektálási módszertől is függően) eléggé eltérő tud lenni, bár a GC/FID ilyen szempontból talán nem akkora kakukktojás (a HPLC/UV inkább). Az persze nem derül ki, hogy a GC-nél miért nem próbáltak standardhoz mérni... Összességében nekem egy kicsit olyannak tűnik, hogy valaki valahogy mért valamit (azzal, amije volt), az eredmény meg olyan is... Szaszicska ^vita 2021. július 30., 09:12 (CEST)

@Szaszicska: köszönöm a választ. Az utóbbi napokban megpróbáltam alaposabban utánanézni a dolognak, és találtam publikációkat, ahol erről a problémakörről beszélnek. Tulajdonképpen ugyanazt mondják, amit te is: a spiroéterek magas hőmérsékleten való instabilitását tették szóvá. Teljesen átírtam azt a bekezdést. Megpróbáltam úgy fogalmazni, hogy nem is a szlovák csapatot okolom a bénázásért, de nem is a gázkromatográfia "hibája" ez. Azt írtam, hogy az ilyen mérés spiroéterekkel körültekintést igényel. Ez szerintem egy járható középút. - Assaiki ^vita 2021. augusztus 1., 10:18 (CEST)

Vélemény a gyógyszerekkel, hatóanyagokkal kapcsolatos tanácsokról, javallatokról

Egy-egy anyag gyógyhatásával, alkalmazásával kapcsolatos állítások nagyon-nagyon súlyos állítások, így megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megfelelő forrásolásukra, lehetőleg kutatásokkal, tanulmányokkal, kísérletekkel alátámasztva. Bár ez így konkrétan nincs benne az irányelvekben, de könnyen belátható, hogy ami az emberek egészségére kihathat, arról fokozottan körültekintően kell írni. Ha nem találunk egy gyógyhatásról angol nyelvű kutatásokat, az eléggé árulkodó lehet.
A Wikipédia nem ad tanácsokat, hogy hogyan használjuk fel az adott anyagot, illetve a Wikipédia nem használati útmutató, ahogyan ez le is van írva a szabályokban. Nem véletlenül. Ha leírjuk, hogy "szájon át alkalmazandó, ilyen és ilyen adagban" azzal könnyen lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi jót. Lehet, hogy tényleg szájon át szednek általában egy adott szert, és általában olyan adagban, ahogy leírjuk, de vannak kivételek. Vannak emberek, akik kicsit eltérő génkészlettel rendelkeznek, vannak, akik érzékenyebbek lehetnek bizonyos anyagokra. Vannak, akiknél gyakrabban jelennek meg bizonyos mellékhatások. A Wikipédiásított használati útmutató azt a látszatot kelti, hogy "csináld így, és jó lesz". Ezzel szemben mindig annak kellene elsőnek lennie, hogy "keresd fel az orvosod, aki ismer téged és a kórelőzményeidet, és majd ő megmondja hogy mit szedj, milyen módon és milyen adagolásban". Ne próbáljuk meg helyettesíteni az orvost.
Szóval a fentiek miatt ne írjunk használati útmutatókat, pláne akkor, ha gyógyszerhatóanyagokról van szó, nem pedig gyógyszerekről. Útmutatókat ugyanis az utóbbiakhoz szoktak hozzárendelni. A végleges gyógyszer a legtöbb esetben nem csak hatóanyagot tartalmaz, hanem egyéb segédanyagokat is, tehát ne keverjük össze a kettőt. Így nem csak hogy nem ajánlott, hanem súlyos hiba, ha egy hatóanyag esetében utasításokat, tanácsokat, javallatokat, szokásokat adunk meg a Wikipédia felületén. - Assaiki ^vita 2021. július 6., 10:56 (CEST)

Gyógyszerekről és pláne adagolásról eddig sem volt szó. Nem tudom, ez honnan jön most ide.

Gyógyszereknél nyilván nem adunk tanácsot, bár szerintem olyasmit le lehet írni, hogy például "túladagolásnál allergiás reakció léphet fel, ami bőrpirosodással jelentkezik", stb. Ezt pont hogy hasznos infó, mert a felhasználó saját maga rájöhet, hogy neki arra az anyagra allergiája van.

Klasszikus példám (szerencsére nincs sok), amikor a háziorvosom magas vérnyomást csökkentő gyógyszert írt fel.

Az előírt adagban szedtem. Kellemetlen volt, mert állandóan köhögtem tőle. Hozzáteszem, hogy a gyógyszer tájékoztatóját nem olvastam el. Visszamentem, mondtam a tünetet: "állandó köhögési inger". Lapozgatott egy nagy könyvben, majd azt mondta: "Igen, itt írják, hogy a köhögés gyakori mellékhatás", és felírt helyette valami mást. (volt még vagy hatféle másik gyógyszer, szerintem találomra választott egyet a felírhatók közül - semmiféle testreszabás meg előzetes vizsgálat nem volt).

Ez nekem azt jelenti, hogy az ilyen "orvosi felügyelet alatt", meg "az orvos által előírt adag" az nem valami kőbe vésett dolog, mert egyik sem Szentírás, és semmire sem garancia. Ugyanúgy lehet nekem rejtett allergiám az adott gyógyszerben lévő egyéb vegyszerre, amitől rosszul leszek. Az orvos jogilag védve van, és mondhatja, hogy "nem tudott az allergiámról". (szerencsére nincs, csak példának hoztam).

Szerintem olyat igenis le kell írni mondjuk egy illóolaj cikkében, hogy mit nem szabad, pl. "szájon át nem ajánlatos alkalmazni, mert az hányingert okozhat". Ez ne legyen benne a cikkben valami rejtélyes okból? Az összes ilyen cikken rajta kell lennie az orvosi figyelmeztetés sablonnak, ha az alkalmazása bármilyen orvosi problémát okozhat, ha nem jól alkalmazzák (és melyik szer nem ilyen?).

Tehát a veszélyekre fel kell hívni a figyelmet, ha mi tudunk róla (szakkönyvben vagy szakcikkben olvassuk). Pár itteni cikkben láttam már benne van nagyon helyesen, hogy "terhesség alatt nem alkalmazható". Tehát ez, hogy "ne adjunk orvosi tanácsot", nagy általánosságban igaz, csak mi számít orvosi tanácsnak? A veszélyekre való felhívás is?

Egy ilyen merev szabályt, hogy "ne adjunk semmilyen tanácsot" én nem tudok elfogadni, ez az észszerűség kikapcsolása lenne, és rossz következményekkel járna. Remélem valami másról van szó és félreértettem valamit. (a figyelmeztető sablonról érdemes lenne eldönteni, hogy milyen cikkekben legyen vagy ne legyen benne). misibacsi*^üzenet 2021. július 6., 13:32 (CEST)

Egyetértek veled, a cikkben simán helye van az olyan kijelentéseknek, hogy "szájon át nem ajánlatos alkalmazni, mert az hányingert okozhat", bár enciklopédikus megfogalmazásban úgy hangozna, hogy "szájon át alkalmazva hányingert válthat ki" (ajánlás vagy "ajánlatos" nélkül).
Pharmattila próbalapján azt írtad, hogy "mindenképpen oda kellene írni, hogy hogyan (alkalmazzák)". Márpedig ebbe az adagolás és a bejuttatás módja is beletartozik szerintem. Mindkettő a gyógyszer útmutatóján fel van tüntetve, vagy magisztrális készítmény esetén a gyógyszerész ráírja és szóban elmondja. Lehet, hogy butuska példát mondok, de az is lehet, hogy éppen műtötték valamely szervedet, ezért az egyik vagy másik beviteli mód nem ajánlatos. Egyébként ha úgy írjuk egy-egy hatóanyag cikkébe, hogy "xy gyógyszerhatóanyagból készült gyógyszereket általában szájon át szokták alkalmazni", akkor az szerintem elfogadható. De konkrét, márkával rendelkező gyógyszerkészítmény esetén (szerintem) ne vegyük el a szerepet a gyógyszer útmutatójától. Nehéz kérdés ez, kíváncsi vagyok Pharmattila mit szólna mindehhez.
Az orvosokkal nekem is sok negatív tapasztalatom van, sajnos. De hát reménykedjünk egy jobb világban :)
Az orvosi figyelmeztetés sablonra én is gondoltam már, de használatától visszariasztott, hogy státusza kérdéses. Többen is vitatták, hogy jó ötlet-e alkalmazni.
A "terhesség alatt nem alkalmazható" szöveg is közlésre alkalmas információ, mehet a cikkbe, de persze csak a megfelelő átfogalmazás után (pl. "a gyógyszer alkalmazása során szédülés, vérszegénység léphet fel várandós nőknél" vagy "a gyógyszert általában nem adják várandós nőknek, mert szedése xyz-t okozhat" vagy csak egyszerűen "a gyógyszer szedése várandós nőkre (és magzatukra) veszélyt jelenthet"). Szóval a véleményem az, hogy gyógyszeres ajánlásokat, tanácsadást, útmutatót ne írjunk, de ha át lehet fogalmazni a mondatokat, akkor megeshet, hogy van helye a Wikipédián. - Assaiki ^vita 2021. július 6., 14:33 (CEST)

Itt egy negatív példa: [Tenofovir-dizoproxil]. Érdekesség, hogy nem is ilyen cikkek után kutattam, mégis belebotlottam. - Assaiki ^vita 2021. július 6., 17:22 (CEST)

Nem jól linkelted, itt a szócikk: Tenofovir-dizoproxil. Nemrég fejezte be a szerkesztését valaki, állítása szerint az enwikiről fordította, tehát valószínűleg elérhető és lehet kérdezni tőle. Látom, hogy van benne "javallott", meg "használható HIV/AIDS megelőzésre" (az angol szövegben én "kezelés"-t olvastam, nem megelőzést). Kezdő szerkesztőről van szó. Szerintem írj neki közvetlenül, a cikk vitalapját se biztos, hogy észreveszi.

Szerintem lesz még pár ilyen megfogalmazású szócikk. misibacsi*^üzenet 2021. július 6., 18:23 (CEST)

Sajnos egycikkes szerzőről van szó, aki valamilyen feladatként kapta az egy darab cikk megírását. Én legalábbis olyan 80%-ra saccolnám ennek az esélyét. Jövő hónaptól már nem leszek így eleresztve, úgyhogy az addig hátralévő idő alatt inkább az olajos cikkeket csinálom, felesleges vitalapra üzengetés helyett. Egyébként igazad van, rengeteg ehhez hasonló cikk van. És ez azt jelenti, hogy rengeteg még a tennivaló. - Assaiki ^vita 2021. július 6., 18:43 (CEST)

"Nehéz kérdés ez, kíváncsi vagyok Pharmattila mit szólna mindehhez."

Pharmatilla szóhoz sem tud jutni. :-)) Meglehetősen sok probléma jelentkezik mindazon szerek leírásakor, amit az ember valamelyik lyukán keresztül magába tud dugni. Örülök, hogy ezek az engem kezdettől fogva aggasztó problémák előjönnek.

Esetemben a gond a következő. Hivatalosan papírom van arra vonatkozóan, hogy tanácsokat osztogassak, betegek kérdéseire válaszoljak, stb, stb. De a jogosítványom nem a wikipédiára szól. Ha tehát, a "munkahelyemen" kérdez valaki, akkor válaszolhatok. De ott van személyes kontaktusom is a kérdezővel. Ha a WP-n írok, akkor ugyanolyan jogosítványom van, mint bárkinek a wikin. Én ehhez tartom magam és ez így van rendjén, mert nincs személyes kontaktusom a kérdezővel. Az olvasó anonim. Nem tudhatom, hogy – amit Assaiki nagyon helyesen említett – az olvasónak milyen rejtett bajai vannak. Szed e más gyógyszert, van e allergiája és egyáltalán ismeri e azokat a szakkifejezéseket amelyeket a wikin használunk? Emiatt elég gyakran rágom a szám szélét, hogy mit szabad leírni és mit nem.

A wikipédiának vannak ugyan útmutatói de azok jórészt nem hatóanyagokra, gyógyszerekre vonatkoznak. Ha ezeket meg akarjuk oldani, esetleg új irányelveket akarunk javasolni, akkor ajánlom a problémák szétválasztását, külön-külön tárgyalását, könnyed rendszerezését, hogy könnyebben előrejussunk.

Kezdjük a legegyszerűbbel, hogy mi az amivel ne foglalkozzunk? Azt javasolom, hogy az esetleges orvosi trehányság, felelőtlenség belekeverését mellőzzük, mert félrevisz és elkanyarodunk a lényegtől. Nem azért, mert nincs ilyen (haha, tudnék én mesélni!) hanem mert kezdünk elveszni, belegabalyodni a sok problémába. Pharmattila ^vita 2021. július 10., 03:31 (CEST)

Egyetértek, az orvosi trehányságból fakadó véletlenszerűséget hagyjuk ki. Egyúttal feltenném a költői kérdést, hogy mi alapján kell megítélnünk, hogy mi az ártalmas anyag? Mert ugye minden szervezetünkbe vitt anyag ártalmas egy adott mennyiségnél. Vízből is lehet inni annyit, hogy meghaljon tőle az ember. Mégse írjuk ki, hogy "vigyázat, nagy mennyiségben fogyasztva veszélyes lehet!". De a másik véglet is érvényes, patkányméregből is lehet olyan keveset fogyasztani, hogy az égvilágon semmi bajod nem lesz tőle. - Assaiki ^vita 2021. július 10., 21:30 (CEST)

Víz: Mégse írjuk ki, hogy "vigyázat, nagy mennyiségben fogyasztva veszélyes lehet!".

Miért is nem? misibacsi*^üzenet 2021. július 11., 07:40 (CEST)

" Egyúttal feltenném a költői kérdést, hogy mi alapján kell megítélnünk, hogy mi az ártalmas anyag? "

Esetleg a józan ész kellően stabil alap lehet. Ne becsüljük le a józan észben rejlő potenciált. Nem kell mindent szabályozni. A felületi feszültség cikkben is megemlíthetjük, hogy a vízen járás veszélyes. De talán a józan ész.... Pharmattila ^vita 2021. július 11., 16:45 (CEST)

Gyógyszernevek megemlítése a wikipédián

Problémaömledék helyett szedjük szét a hasfájásainkat elemeikre és úgy beszéljük meg. A felmerülő sok-sok probléma egyike a gyári gyógyszernevek megemlítése a cikkekben.

Mi a véleményetek arról, hogy a hatóanyagok tárgyalása során, többnyire a cikkek végén gyakran megadjuk a szerek gyári nevét? És itt két kérdésem van:

- Tekinthető e ez reklámnak?

- Ha megadjuk, ki fogja rendszeresen, hetente ellenőrizni és naprakészen aktualizálni az újabb és újabb, azonos tartalmú más fantázianévvel ellátott gyógyszerek megjelenését vagy beszüntetését?

Az én véleményem: nincs kapacitásunk az aktualizáláshoz, továbbá reklám szagú. Ellenzem. Pharmattila ^vita 2021. július 11., 16:45 (CEST)

Egyetértek. Szerintem is reklám, továbbá időigényes aktualizálni. misibacsi*^üzenet 2021. július 11., 16:51 (CEST)

Ha csak a "reklám" és "nemreklám" közül lehet választani, akkor bajban lennék a bekatekorizálással. Olyan információmorzsának nevezném inkább, ami lehet reklám is, meg lehet hasznos adat is, és lehet egyszerre akár mindkettő is. Én személy szerint nem választanám szét a gyógyszermárkákat a Wikin előforduló többi márkától. Ugyanúgy egy adott cég adott termékéről van szó. Mi tenné szükségessé, hogy máshogy tekintsünk rájuk, mint mondjuk a Ford vagy a Suzuki márkák egyes autótípusaira?

A Wikipédián megengedett, hogy márkákról írjunk, sőt, nem csak említeni lehet őket, hanem akár cikket is lehet nekik szentelni, még egy nyamvadt energiaitalról is lehet önálló cikk. Ha meg lenne tiltva a gyógyszernevek használata, akkor nem tudnának az emberek tájékozódni a múlt sötét foltjairól, lásd például "Contergan".

Szóval először arra a kérdésre kell választ adni, hogy miért kell külön kezelni a bejegyzett gyógyszerneveket bármilyen más márkanévtől. Másodszor pedig azt kell megindokolni, hogy miért lenne jobb enciklopédia a WP-ből, ha kimaradnának a gyógyszermárkanevek. Megmondom őszintén, én nem látom, hogy ebből valaha is irányelvet vagy útmutatót lehetne faragni - Assaiki ^vita 2021. július 11., 17:22 (CEST)

Én ellenzem a készítmények listáját. Azt el tudom fogadni, hogy egy új hatóanyag esetében az innovátor készítmény márkaneve megjelenjen a cikkben (ez egy új „találmány”), de annak szerintem nincs értelme, hogy a(z idővel megjelenő generikus) készítményeket listázzuk, mert ezt rendszeresen aktualizálni kellene (ha nem teszünk így, akkor szerintem egyfajta reklám, hogy az A gyár készítménye szerepel a listában, a B-é meg nem). Bár már több éve lehetett, de néhányszor ezeket én nem vagyunk gyógyszerkompendium felkiáltással töröltem is a cikkekből. Szaszicska ^vita 2021. július 14., 22:38 (CEST)

Személyes viszonyulásom ezekhez a listákhoz: először idegenkedtem tőlük, de aztán annyiszor láttam, hogy hozzászoktam. Jómagam használni nem használnám őket új cikk írása esetén, de annyira már nem is zavarnak, hogy kitörölgessem. Szóval ez alapján akár lehetne is mi négyünk között egy konszenzus, hogy mi nem használjuk, ebbe benne lennék. De ha valaki rajtunk kívül mégis használni szeretné, akkor ezt hogy tiltsuk meg neki? Egyedül arra mutogathatnánk, hogy mi nem való a Wikipédiába, hát A REKLÁM. De ez sántít, eddigi tapasztalatom alapján a legtöbb szerkesztő mást ért reklámok alatt. Ha megnézitek az autós cikkeket, ott hasonló listák vannak (autómárka/típus), csak hosszabban felsorolva.
De más problémát is látok. Hogyan működne ez a tiltás? Csak a listákra vonatkozna? Ezeket a felsorolásokat 5 másodperc szöveggé alakítani, úgyhogy aki nagyon akarja, az be tudja ágyazni a cikkbe. Ha a cikk alján szerepel, hogy Wonderdrug 3000, akkor azt tilos leírni, viszont ha mondatba foglaljuk ("Az xy cég WonderDrug 3000 és TrulyEffective 5000 néven hozza forgalomba a gyógyszereit."), akkor már minden oké? - Assaiki ^vita 2021. július 14., 23:10 (CEST)

Hallgassunk meg több véleményt is. Nem kell elkapkodnunk.

Nekem elsősorban az aktualizálással van gondom. Tapasztalatból (oktatásból) tudm, hogy egy lista még egy évet sem bír ki. Pharmattila ^vita 2021. július 14., 23:39 (CEST)

Ezzel a gyógyszerlistával kapcsolatban elgondolkoztam, és arra jutottam, hogy valóban több hátránya van, mint amennyi haszna. A Wikipédia nem arra való, hogy megmondjuk a betegeknek, hogyan szedjék a gyógyszereiket, illetve hogy milyen problémára melyik készítményt fogyasszák. Azonban a gyógyszerlisták közzététele sugallhatja azt, hogy a Wikipédia xyz készítményt ajánl. Ha egy ilyen lista nincs frissítve, az még nagyobb bajt okozhat, például lehet, hogy van 10 készítmény különböző gyártóktól, de mi csak kettőt tüntetünk fel, mintha részrehajlóan kiemelnénk ezt a két terméket. Arról nem is beszélve, hogy a forgalomból valami okból kivont termékeket is itt "reklámozunk" (pusztán azért, mert nem tudunk lépést tartani a frissítésekkel). De az is problematikus, hogy ész nélkül belepakolunk a listába mindenféle készítményt, holott azok teszem azt csak Amerikában engedélyezettek, Magyarországon meg nem. Ez úgy venné ki magát, hogy a Wikipédia itthon betiltott termékeket propagál.

Szóval egyre inkább hajlok afelé, amit ti is mondtatok. Én a korábbi hozzászólásaimban automatikan irányelv/útmutató-ként gondolkoztam a kérdésről, de az utóbbi időben rá kellett jöjjek, hogy ezek nélkül is lehet legitimációja egy szokásnak, ha általános közmegegyezés alakul ki. Igaz, a jelenlegi konszenzus még nem túl széles körű, de az érvek szerintem mellettünk állnak. - Assaiki ^vita 2021. december 26., 11:33 (CET)

Gyógyít e a gyógynövény?

Ígérem megpróbálok nagyon röviden és tömören fogalmazni, hogy senki se vesszen el a betűhalmazomban. De a rossz hír az, hogy nekem ez még sohasem sikerült.

Kezdjük azzal, hogy a gyógyító hatás nem hit kérdése. Egy hatás mindig bizonyítható a hit meg csak beszéd. Ebből következik, hogy csak az a gyógynövény, amiről ezt tudományos igénnyel bebizonyították. Kétségtelen, hogy vannak még fehér foltok a növényvilágban de a gyógyszergyárak azonnal lecsapnak minden hozzáférhető gazra, mert a profit (a közhiedelemmel ellentétben) nagy a növényeken és a kockázat kisebb, mint más szereknél.

Mire alapozom ezt az állításomat? A WHO pontosan követi a világban alkalmazott gyógynövények felhasználását. A weboldalukon pontos statisztika található erről. Ezekből a következő megállapításokat lehet kiszopogatni.

A Föld lélekszámban kissé megszaladt lakósságának betegeit >80%-ban természetes eredetű anyagokkal gyógyítják a 21. században. Azokban az országokban amit mi büszke fehéremberek fejlett világ országainak tartunk a gyógyszerek ~40 %-a természetes alapú. Igen. Annyi. Az az elterjedt megállapítás, hogy a gyógynövények nem hoznak profitot a gyógyszergyáraknak és ezért nincs ilyen, a fenti számok láttán... mondjuk ki hamis nézet. Miért terjedt el az a felfogás, hogy ma nem használunk gyógynövényeket? Egyrészt azért, mert a klasszikus gyűjtés az árokpartról valóban nem nagy üzlet. Ma már termesztik a gyógynövényeket és géppel aratják. A hatóanyagokat izolálják, szétválasztják, tisztítják, mert a közhiedelemmel ellentétben a gyógynövényeknek van a legtöbb mellékhatásuk. Gondoljunk csak arra, hogy némelyikben 20 hatóanyag is van és mindegyik más hatással rendelkezik. Az izolált tiszta anyagokat tablettázzák, kapszulázzák,... stb. Gyakori eljárás, hogy a növényi izolátumokat vegyészek különböző funkcióscsoportokkal látják el, ezzel növelve a hatás erősségét vagy csökkentve az eredeti növényi izolátum mellékhatását. Természetesen az is előfordul, hogy kiszámolják, hogy mi olcsóbb, mi jár nagyobb nyereséggel? Ha termesztik, vegyszerezik, aratják, tisztítják, izolálják a hatóanyagot vagy ha tonnás tételben legyártják teljes szintézissel? A beteg a legtöbb esetben nem is tudja, hogy honnan származik a gyógyszer. Ha tudná szegény, hogy pl. a B-12 vitamint a csatornaiszapból izolálják. Mert az a profit ugye. Még a szarból is pénzt csinálnak.

Most levegőt veszek és holnap folytatom a pénzzel, a nyereséggel. Pharmattila ^vita 2021. július 17., 05:42 (CEST)

Szülészet és szülészet angolul

Sziasztok, tudnátok segíteni, hogy az alábbi két Wikidata-elem angol leírását hogy lehetne úgy megfogalmazni magyarul, hogy a különbséget laikusok számára is érzékelhetővé tegyük? Mindketttő szülészetként lett magyarra fordítva, összekeverhető, a leírásban lehetne pontosítani

• szülészet (Q20862341) midwifery - health science and profession that deals with pregnancy, childbirth, and the postpartum period (including care of the newborn)
• szülészet (Q5284418) obstetrics - field of study concentrated on pregnancy, childbirth, and the postpartum period

Kösz előre is Palotabarát ^vita 2021. augusztus 26., 10:17 (CEST)

Sajnos ebben nem tudok segíteni, de ha majd Pharmattila visszajön, akkor talán mondhat hasznosakat. - Assaiki ^vita 2021. augusztus 26., 14:23 (CEST)

Szívszélhűdés

Szívszélhűdés, jelenleg piros link, nincs szócikke. Igen sok lap hivatkozik rá. Nem vagyok szakember. Úgy tudom, ez egy köznyelvi elnevezés, nem orvosi műszó. Kérlek, nézzétek meg: Nem lenne-e helyes ezt átirányítássá tenni valamelyik meglévő szócikkre? Nem azonos-e valamelyikkel? (A Kategória:Szív- és érrendszeri betegségek listából). Akela ^vita 2021. szeptember 22., 20:58 (CEST)

Kezdőlapi érdekességek

Az utóbbi időben kezdenek elfogyni a kezdőlapra szánt érdekességek. Volna kedvetek besegíteni a műhely témájába vágó érdekességekkel? Ide lehetne beírni az ötleteket. – Hkoala 2021. december 13., 08:47 (CET)

Majomhímlő

Sziasztok. Azért fordulok az Orvostudományi műhely tagjaihoz, mivel Foldesdave szerkesztőtársunk lefordította — bármilyen forrás hiányában — a Majomhimlő című szócikket angolról. Mivel jelenleg a téma kapcsán sorra történnek friss események, bizonyára sokan fognak a Wikipédiára, mint információforrásra támaszkodni, jó lenne, ha minél több témában jártas szerkesztő látná. (Egyébként a cím alapján a majomhimlő a cikk tárgya, első mondata és szövege alapján a majomhimlő vírus. ) Mivel én magam nem vagyok jártas a témában, inkább nem végzek érdemei szerkesztést itt, azonban szerintem mindenkinek a közös érdeke lenne, ha minél hamarabb pontosításra kerülne a cikk, forrásokkal lennének a benne szereplő állítások ellátva, ezért merészkedem ideírni és a segítségeteket kérni.

Köszi szépen mindenkinek – Blua lago ^{Mesélj, mizu?} 2022. május 24., 23:38 (CEST)

@Misibacsi:, @Milei.vencel:, @Vikkvakk:, @Blua lago:, @Foldesdave:

A Majomhimlő a magam részéről átírva, befejezve. Szeresse most más is. Misibacsnak nagy köszönet a javításért. Most ez nekem nagy segítség volt. Szakszövegek "gépi fordítását" jobb lenne mellőzni, mert csak marhaság lesz belőle.Pharmattila ^vita 2022. június 22., 00:26 (CEST)

@Pharmattila; @Misibacsi, köszönöm szépen a nagyon profi és áldozatos munkatokátokat. Blua lago ^{Mesélj, mizu?} 2022. június 22., 01:21 (CEST)

Még el kellene gondolkodnunk azon, hogy a kezdő kép ne egy vírus portréja legyen, ha már a betegségről szól a cikk. Pharmattila ^vita 2022. június 22., 03:35 (CEST)

Kicseréltem az infoboxot. (Persze lehet még rajta még mit kitölteni, de inkább kevesebb biztos dolgot írtam, minthogy egészségügyi témában butaságot írjak.) Blua lago ^{Mesélj, mizu?} 2022. június 22., 06:55 (CEST)

Köpölyözés

Szerintem a Köpölyözés a Fülgyertya cikkel azonos szinten áll, vagyis áltudomány. Nincs kedve valakinek írni róla pár sort? B.Zsolt ^vita 2022. november 26., 14:41 (CET)

Köpölyözés? Képződik rajta profit, tehát hasznos. A élettani hatását is vizsgálták. A tüsszentés utáni “egészségedre” kívánsággal azonos hatású. Cikket ugyan lehetne írni róla de normális és fontos cikkekhez sincs elég szerkesztő. Véleményem szerint nem kell hozzá semmilyen orvosbiológiai tudás bárki megírhatja. Ajánlanám neked a Vasútműhelyt. Az egy normális aktív mühely, nem úgy, mint az Orvostudományi. A köpölyözés kicsit oda is tartozik, mert az üvegharangokat melegíteni kell, mint a mozdonyban a gőzt. Pharmattila ^vita 2022. november 27., 00:45 (CET)

Felhívás járőröknek

Sziasztok! Indult egy járőrkampány, amelynek az a célja, hogy kezelhető mennyiségre szorítsuk az ellenőrzésre váró cikkek számát. A ti műhelyetek érdeklődési körébe tartozó ellenőrizendő cikkek is vannak szép számmal. Ha van olyan járőr a műhelyben, akinek ideje és kedve van a kihíváshoz, csatlakozzon itt: Wikipédia:Járőrök üzenőfala#Kampány: 20 járőr 20 napon át napi 50 ellenőrzés! Hkoala 2023. június 1., 06:47 (CEST)