Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2019. június 15.

Tudnivalók

2019. június 8-ra 15-re wikitalálkozót szervezünk. Mindenkit szeretettel látunk egy kis ismerkedésre, beszélgetésre, egymástól tanulásra.

Időpont

• 2019. június 8. 15., szombat
• kezdés: 13 óra
• befejezés: 18 óra

Annyira alacsony az alábbi részvételi szándék, hogy készítettem egy szavazást, hogy kitaláljuk a legmegfelelőbb időpontot. Ezúttal egy héten keresztül hétköznapi és hétvégi időpontokat is lehet választani, hogy meglássuk, melyik tűnik a legjobb választásnak a legtöbb érdeklődőnek (hétvégén délutáni, munkanapokon késő délutáni-esti időpontra gondoltam). Kérlek, töltsétek ki alább:

• szavazás a találkozó napjáról

Köszönöm! Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 1., 15:30 (CEST)

Ping: @Tgr, EniPort, Slemi, Szalakóta, Apród:. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 1., 15:34 (CEST)

Ping: @Pasztilla, LaSza, Ogodej, Napkirály, Alensha:. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 1., 15:35 (CEST)

Beírtam, köszönöm az értesítést. – EniPort  ^eszmecsere 2019. június 1., 15:48 (CEST)

Beírtam, köszönöm én is az értesítést. Apród ^vita 2019. június 2., 19:46 (CEST)

A felmérés alapján egy kicsivel nagyobb támogatást kapott az egy héttel való halasztás, így az új időpont június 15! Kérlek, eszerint frissítsétek az alábbi szakaszban találhatóakat. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 4., 19:40 (CEST)

Az jutott eszembe, hogy mindenki "kapcsol-e" vagy valaki csak június 8-án fog szembesülni azzal, hogy nincs is wikitalálkozó aznap. Hiszen még pingelés se történt arról, hogy értesítve legyenek az új időpontról azok, akik a nem biztos, de lehetséges jövőként számításba jönnek. Szép estét kívánok! Apród ^vita 2019. június 4., 19:51 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) @Apród, Palotabarát: elnézéseket kérem a változás miatt: ti ketten voltatok, akik azt jeleztétek, hogy most hétvégén meg tudnátok oldani a részvételt, de jövő héten nem. Nagyon szerettem volna találkozni veletek is, és (ha ezúttal tényleg nem tudjátok megoldani) bízom benne, hogy legközelebb találkozunk. Üdv: Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 4., 19:54 (CEST)

Én azt jeleztem, hogy június 8-án talán jövök. Június 15-ről nem írtam emlékeim szerint semmit. Mindenesetre most jelzem, hogy június 15-e is olyan nap (szombat), hogy talán jövök. Apród ^vita 2019. június 4., 20:00 (CEST)

Készítettem egy lapot, amire feliratkozottak értesítést kapnak a jövőbeli wikitalálkozókról és más összejövetelekről (tehát nem csak erről). Érdemes feliratkozni, ha nem szeretnél lemaradni (a technikáján majd fokozatosan finomítunk):

• Wikipédia:Wikitalálkozók/Érdeklődők. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 4., 20:20 (CEST)

Köszönöm. Apród ^vita 2019. június 4., 20:21 (CEST)

Helyszín

Térkép

• 1065 Budapest, Révay köz 4. (a Kaptár közösségi iroda régi részén)
• Vidékről vagy külföldről jössz? Igényelj tőlünk utazási támogatást!

Program

• Ismerkedés, bemutatkozás
• Előadás(ok) és „szakmai” beszélgetés
• Kötetlen beszélgetés

Szervező

• Samat

Részvétel

Kérlek, jelezzétek a részvételeteket, hogy tudjuk jelezni a helyszínen, hány főre számítunk!

A korábbiakhoz képest újdonság, hogy a résztvevőkre vonatkozni fognak a barátságos hely irányelvei, amik azt hivatottak biztosítani, hogy mindenki jól érezhesse és érezze magát a találkozók alkalmával. A résztvevők részvételükkel automatikusan elfogadják magukra nézve ezeket a szabályokat.

Biztosan jövök és előadást is tartok

• --Tgr^vita 2019. május 24., 11:19 (CEST)
• – *feridiák ^vita 2019. június 2., 21:55 (CEST)

@*feridiák: Miről fog szólni az előadás, és milyen hosszú lesz? Úgy gondolom fontos volna megosztani ezt a nem lényegtelen információt is, mert ez nagyban befolyásolhatja a résztvevők számát. – EniPort  ^eszmecsere 2019. június 2., 22:08 (CEST)

@EniPort: Ami itt az Előadás-szakaszban olvasható + egy konkrét kérdés feltevése és megválaszolása: Hogyan lehetünk Gervai Péterrel Nobel-békedíjasok? – *feridiák ^vita 2019. június 2., 22:38 (CEST)

• – 12akd ^vita 2019. június 15., 10:46 (CEST)

Biztosan jövök

1. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. május 24., 09:33 (CEST)
2. Whitepixels ^vita 2019. június 9., 21:01 (CEST)

    – EniPort  ^eszmecsere 2019. május 25., 02:32 (CEST)

3. Turokaci ^vita 2019. június 12., 22:15 (CEST)
4. Aniloadam ^vita 2019. június 12., 22:52 (CEST)

Lehet, hogy jövök

1. Slemi^{Slemmer László} 2019. május 24., 17:27 (CEST)
2. Ha nem jön közbe semmi. Szalakóta ^vita 2019. május 30., 12:19 (CEST)
3. Apród ^vita 2019. május 31., 00:35 (CEST)
4. Ha ekkor lesz, akkor megpróbálom megoldani, de mindenképpen szükséges volna látni a délután pontosabb beosztását: melyik előadás mikor kezdődik, és meddig tart. – EniPort  ^eszmecsere 2019. június 2., 22:05 (CEST)

Biztosan nem jövök

1. Muszáj Albániába mennem. Pasztilla 2019. május 24., 09:54 (CEST)
2. Vizsgaidőszak :( - LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2019. május 24., 12:36 (CEST)
3. Ogodej ^vitalap 2019. május 30., 19:05 (CEST)
4. Napkirály ^postaláda 2019. május 30., 19:14 (CEST)
5. Külföldön leszek. Alensha 2019. május 30., 19:27 (CEST)
6. Mindig sikerül beleválasztani az időpontokba, hogy pont nem jó. Sajnálom. Xia ^Üzenő 2019. június 2., 17:50 (CEST)
7. Sajnos.  … szalax ^üzenő 2019. június 3., 21:42 (CEST)
8. Sajnos a 8-a mellett a 15-e sem jó, Nemzetközi Játékfesztivál lesz azon a hétvégén Pápán. Gerry89 ^vita 2019. június 5., 14:50 (CEST)
9. Nem tudok jönni sajnos Palotabarát ^vita 2019. június 8., 21:04 (CEST)
10. Én se tudok most, vizsgaidőszak. – Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2019. június 8., 21:27 (CEST)

Előadások

Érdemes lenne az eseményt a magyar Wikipédia jövőjével (és a Wikimédia Magyarország Egyesület azt érintő programjával) kapcsolatos előadások, beszélgetések köré szervezni szerintem. --Tgr^vita 2019. május 24., 11:36 (CEST)

Köszönet a teendők pontos meghatározásáért. Éppen erre készülök előadásomban én is. Az előkészítéshez tervezek néhány gondolatot már előre leírni a hátoldali még üres vitalapra. – *feridiák ^vita 2019. június 2., 22:26 (CEST)

Kérlek, az előadásra készüljetek úgy fel, hogy 10 perc van rá. Az előadás után van lehetőség az előadásban elhangzottak megbeszélésére, megvitatására, amennyiben a hallgatóságban van erre vonatkozó hajlandóság. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 4., 19:49 (CEST)

Tájékozódó tapogatódzás - kritikai kiadások és Wikipedia "egybejárulása"?

Akár előadást is lehetne belőle tartani, ám előbb körbekérdezek szűk körben: kihez érdemes ötletemmel fordulni, avagy egyáltalán érdemes-é belevágni? (Előrebocsátom: irodalmár vagyok, kicsit bibliográfus, ennél erőteljesebben filológus, jókora adag szerkesztői vénával.) A helyzet a következő: évek óta dolgoznak az Irodalomtudományi Intézetben a magyar (-országi, vonatkozású, nyelvű) kritikai kiadások digitalizálásán, elérhetővé és kereshetővé tételén, ami most látszik a célvonalba érni (az más kérdés, hogy a célvágta eltarthat még pár évig...). Tegnap volt erről egy előadás az Irodalomtudomány Intézetben erről a textológiai vállalkozásról (melyen én is részt vettem hallgatóként): Nemzeti klasszikusok kritikai kiadásai. Híradást lásd:

https://iti.btk.mta.hu/hu/21-hirek/713-nemzeti-klasszikusok-kritikai-kiadasai-irodalomtudomanyi-intezet-uj-textologiai-portalja?fbclid=IwAR0hGIR1gnBXrvMkHpvT9LrpEt6pmUKxvRuyCMEILvr4H4e5wQUPQSrIipc

   Honlap kezdőlapja: 

https://dh.btk.mta.hu/iti/

Pl. szerzők szerinti felsorolás: https://dh.btk.mta.hu/iti/hu/szerzok/

Előrebocsátva: a kritikai kiadás nem a művek primér (újságcikkbéli) kritikájáról szól, sem nem szándékozik a kiadás maga "megkritizálni" a szövegeket. Ezt azért írom le, mert volt már úgy, hogy valaki ezt hitte, és berzenkedett is, hogy minek ez a sok negatívum, minden bántani/kritizálni a költő bácsit és szép versét, hát olvassuk inkább, vagy ha nem tetszik, csukjuk be a könyvet...

A kritikai a szövegkiadások legteljesebbike: óriási apparátussal, jegyzetekkel, kísérő információkkal, alkalmasint fotókkal stb. törekszik adott mű/szerző/szöveggyűjtemény/folyóirat stb. minden lehetséges szövegváltozatának közreadására, a szerzői szándék rekonstruálására, a helyesírási hibák/szövegromlások/hamisítások/cenzúrázások/kiadói beavatkozások mibenlétének dokumentálására (egyfajta "lepárlása" és "körbeudvarlása" a textusoknak). Lassan 60 éve, hogy idehaza megindult a kritikai szövegkiadás, amely nagyjából az első 50 évben papíralapon működött, most vagyunk áttérőben a digitális/elektronikus/on-line/internetes formára (részint már van, ami eleve így készül, részint a korábbi kritikai szövegkiadások digitalizálása, szkennelése, kétrétegű PDF-esítése, OCR-ezése - optikai karakterfelismerés - a cél). Röviden: a jegyzetelt (annotált) és megbízható szöveghitelesség közreadására. Egyetlen szóval: minőség.

Ez utóbbi érzésem szerint a Wikipediának is egyik alapfogalma (kellene hogy legyen). Ezért gondolkodom azon, hogy tán érdemes lenne együttműködni - nem Wikipedistaként belefolyni a kritikai kiadásokba (ez egy külön szakma, nehéz és nehezen elsajátítható, én is csak egy-két alkalommal kacérkodtam véle 20 éves profi irodalmári pályafutásom alatt). Hanem a már elkészült eredményeket átvenni, tehát arra ösztönözni a Wiki-szerkesztőket, hogy a kritikai kiadások eredményeit, a könnyű hozzáférhetőséget építsék be a szócikkekbe. Vagy egyesével, vagy valami algoritmizált/botfurmány segedelmével. Tehát mondjuk ha egy szerző szócikkében megadunk szöveges elérhetőséget is (belinkelve), akkor pl. Petőfi esetében ne (csak) a költő válogatott verseinek kötete, hanem a kritikai szövegkiadás is megjelenjék. A kettő valójában nem zárja ki egymást, mert az tény, hogy legtöbbször a kritikai kiadás nehézkesebben olvasható, ugyanakkor a kiadói (kommersz) szövegközreadások rendszerint számos hibával bírnak, és korántsem teljesek.

A hasonmásban (beszkennelve) közreadott internetes közlések majdnem más tészta - hitelesnek tűnik, hisz nem számítógépesen újragépelve, hanem egy az egyben látható a szöveg. Ámde: gyakran eme kiadások sem kéziratból készültek, szerkesztői-kiadói beavatkozások (ennek kapcsán Rejtő Jenő apropóján tudnék mesélni...), toldások-foldások estek meg vélük. Netán eleve csak válogatás-koncepció mentén jöttek létre. A kritikai kiadás nem csak a (gyakran már nem létező) kéziratot, hanem az első közléseket (folyóiratközlés, netán adott szerző pl. levélben is megírta valakinek stb.), fontosabb kötetközreadásokat, a szerző közreműködésével/életében megvalósult publikációkat is szám(ítás)ba veszi.

Ha érdemes egyáltalán agyalni az együttműködésen, akkor vitassuk meg akár más terepen is - most csak szűk kis körünkben írok, hisz a Wikitalálkozók tucatnyi résztvevőinek 80-90%-a nagyjából személyesen ismeri egymást. Valamint félő, hogy az egész kritikai kiadás-jelenség a csúcs/profi irodalmár szakma szűk köreiben lesz ismert, és a pár kattintással elérhető, minőségi és hiteles szövegeket eztán sem fogják használni széles körben. (És van-é széleskörűsítőbb jelensége az internetnek, mint a mi óvatosan növesztett, járőrözés-ellenőrzéssel kövesztett Wikipediánk?..) Analógia gyanánt a lexikográfia, lexikonszerkesztés, adattár-közreadás stb. terén is akad hivatkoznivaló (20 évig napi szinten foglalkoztam effélével). Hisz ahogy mondani szokás: a rossz lexikonokat ollóval írják, azaz 5 könyvből csinálnak egy hatodikat, a már meglévő hibákat tovább örökítik, és újabbak is kerülnek bele, ezeket aztán mások meghivatkozzák, vagy idővel újból átdolgozzák egy újdonatos kézikönyvbe stb. Ahelyett, hogy a nagyon fáradságos ellenőrzési munkát, alapkutatást, utánajárást bevállalnák. A "wiki-kriti" (vagy kriti-wiki) együttműködése tán mindkét fél számára gyümölcsöző lenne - hisz az irodalmár kollégák is arra törekszenek, hogy hasznos munkájuk eredménye-hivatkozottsága terjedjen. És erre jó terep lehetne a Wikipedia (is).

Úgyhogy a nagy kérdés: ötletcsírám, miszerint a kritikai kiadások és a Wikipedia együvé vonásának szorgalmazása érdemes-é a megfontolásra? Várom véleményetek-hozzászólástok-átirányítástok-kritikátok... Elnézést a hosszas esszéizálásért és kitérőkért, de tán nem mindenki otthonos a témában. Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 12., 23:02 (CEST)

• Kedves Gergely, nagyon tetszik a fölvetésed, mert a Wikipédiát is jó irányba vinné a "kritikai kiadás" szellemisége. Az igazságnak több fajtája és így több forrása van. A teljesség igénye nélkül: (1) a demokratikus, melyben a szavazási többség dönt, ez egyfajta ököljog, kissé kultúráltabb és kevesebb sérüléssel járó kivitelben. (2) tudományos, melyben korszakok fölé ívelően általánosan elfogadott szabályok szerint fogadunk el forrásokat, tényeket és ezekből szintén általánosan elfogadott szabályok szerint következtetünk. (3) hitbéli, melyben évezrednyi egymást követő generáció közös tapasztalatával összhangban lévő közös vélekedése a döntő.

• Wikipédia az elmúlt másfél évtizedben az 1-es, demokratikus alapon fölvirágzott, elérte fénykorát, túljutott a dicsősége csúcsán, és most a nyugdíj mellett még dolgozik és tovább gyarapodik. Továbbfejlődésének már gátja az 1-es típusú igazság szerinti működés, melyben korábban hittünk, azt gondoltuk mindenre megoldást ad. Az 1-es típusú működésre jellemző "szabad választás"-nál sajnos nem szoktuk kimondani, hogy mitől is szabad. A választott változat következményeiért való felelősségtől szabad a választás. A szabad választás eredménye azt is sújtja, aki ellene szavazott, és az sem lesz személyesen kérdőre vonva, aki mellette szavazott. Ilyentén személyes felelőségtől szabad az 1-es működési mód.

• Kedves Gergely, ahogy a fölvetésedben éreztetted, a kritikai kiadás az nem ilyen felelősség nélküli kritizálgatás és szavazás. Hanem tudományos mérce állítás, hogy tényszerűen a kritika alá vont szövegnek mi lehetett az első teljesnek tekinthető állapota és utána pedig hogyan változott. Ez egyértelműen a 2-es működési mód.

• Véleményem szerint a Wikipédia egy második virágkorát az jelenti vagy jelentheti, ha megtartva a nyilvánvaló előnyöket is jelentő 1-es működési módot, de tartalmilag elmozdulunk a 2-es működési mód irányába. Ahol akár egyetlen embernek is lehet tudományos igazsága a világ maradék 7-8 milliárd emberének a felelősségtől szabad szavazata ellenében is.

prohlep ^vita 2019. június 13., 08:25 (CEST)

@Prohlep, Samat, Grin, EniPort, Palotabarát, Apród, Gg. Any: @Ogodej:

Igazság szerint nem errefelé vinném a vitatermékenyítés szójárgányát, ti. minémű legyen a Wikipedia működési módja. De persze, inkább a minőség, mint a mennyiségi meggyőződés, szokásposvány, szerkesztői hitbizomány, parancsmulyalom etc. Első körben elég lenne tisztázni - ezért is a visszafogott pingelések, de bárkit be lehetne vonni, de nem ezen a felületen, ez csak amolyan próbamenet -, hogy érdemes-é újabb együttműködési partnereket keresni? Konkrét esetben a kritikai kiadások nyújtotta lehetőség Wikipediába integrálásának módozatát kéne körbeötletelni. S ha igen, segítek a közvetítésben. Irodalmár vagyok (a PIM-ben dolgozom 21. éve, megszakítás nélkül), ezért aztán eme területen mozgok ismerősebben - s lám, a PIM-mel már lett is valaminő adattársulás. Most itt egy újabb lehetőség - a kritikai szövegkiadások honlapja koncentráltan nyújtja a minőséget, folyamatosan épül, ingyenes. Talán érdemes lenne szöve(g)tkezni, vagy legalábbis elmélkedni róla - szombaton ezt is fölvetem majd, csak addig sem árt talán előelmélkedni. És van/lesz még néhány fontos, minőségi szövegszolgáltatás e szférában - literátus nemzet lennénk, ugyebár, oszt' az irodalmárok termelik a szövegeket, ill. most már metaadatokat is... Nos, mit gondoltok? Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 14., 07:26 (CEST)

Általában nehéz számomra amikor valaki olyan kérdést tesz fel, hogy egy nem wikipédia-szerű forrásanyaggal hogyan „lehet együttműködni”. Ez a tartalom nagyon érdekes, informatív, de nem a Wikipédiába, inkább talán a Wikiforrásba vagy a Wikikönyvekbe való. A Wikipédia cikkeket leginkább csak a történelmi vagy kontextuális jegyzetek érintik, ami ezen műveknek – amennyire látom – a kisebb része. De általában nehéz látni, pontosan „mire gondol a költő” amikor „együttműködésről” beszél: ki tenne mit, ki adna mit, ki kapna mit? A Wikipédia fel tud használni szabad szövegeket anélkül, hogy formális együttműködésre lenne szükség, viszont nem szabad szövegek esetén (és az említett CC NC-ND sem szabad) nem nekünk szól; ha a jogtulajdonos szándéka az, hogy maradjon a tartalom felett kontrollja akkor neki nem jó, ha nekünk akár „fű alatt” átadja, hiszen mi kitesszük az ablakba szabad licenc alatt amúgy is; ha pedig szabadnak tervezi, akkor ab ovo úgy kellene publikálnia. Vagy, persze, az is lehet, hogy a jogtulaj nem meri szabaddá tenni, és így adna egy pofont a tehénlepénynek, nos, ebbe pedig én úgysem látok bele.

Az együttműködés olyan szinten mindenképp működhet hogy a fent említett történeti és kontextuális részek szabad licencűvé válnának, így a WP fel tudná azokat használni, és esetleg – igény szerint és módon – tudna hivatkozni a forrásra is, akár egységes formában, de jelenleg nem érzem ennek megvalósíthatóságát forrás oldalon (a jogok rendezése és a hivatkozható forma előállítása); WP oldalon amúgy szerintem megoldható, azt gondolom, hiszen mi csak átvesszük a szöveget és megforrásoljuk. (Konkrétan József Attilába olvastam bele és volt sok érdekes és WP-szerű háttérinformáció is, habár elég munkás összegyűjtögetni és szűrni, de jó ellenőrzött, tudományos forrás, nehéz ilyeneket amúgy online találni.) – grin ✎ 2019. június 14., 10:21 (CEST)

   Idézet az egyik ITI-munkatárstól - rövid kedvcsináló, és a koncepció lényege is benne van. "Itt az ideje, hogy mindenki (hangsúlyozom: mindenki) kritikai kiadásban olvassa a klasszikus magyar irodalmat. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete ehhez megteremtette a legkényelmesebb, keresőmotorral felszerelt portált, ahol az előző évtizedek magyar kritikai kiadásai váltak hozzáférhetővé pdf-ben. Az oldal folyamatosan bővül. Jó böngészést és elmélyült olvasást kívánunk!" A kiindulás, mostani állapot: 

"Jelenleg 364 kötet, bennük több mint 241 ezer szövegoldal érhető el."

Szerintem amúgy minél több csúcsintézményi (ingyen)terméket kellene bevonni, a Wiki megbízhatóságának növelése érdekében (akadémiai vonalon pláne - amíg még van működő kutatóhálózat, ugyebár...). A szabad licencről meg tárgyalni-érdeklődni kéne - szívesen közvetítek, ha kell. Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 15., 09:35 (CEST)

@Prohlep, Samat, Grin, EniPort, Palotabarát, Apród, Gg. Any: @Ogodej, 12akd, Tgr, Whitepixels, Apród, Linkoman, Partmoso: @Burumbátor, Hkoala, Slemi, Hirannor, Vadaro, Alensha:

A tegnapi ötletelés után, egy másik kincsesbánya - igaz, ezt nehezebb lenne integrálni a Wikipediába, de nagyon fontos a magyar irodalomtörténet szempontjából: http://www.iti.mta.hu/mib/bemutato_tizkotetes.html

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet (röviden: ITI) "A magyar irodalomtörténet bibliográfiája" c. projektje. Ez is évtizedekkel ezelőtt indult (az ún. "tégla" - mármint a színe alapján emlegetik így a szakzsargonban, vö. "spenót" - a zöldborítós hatkötetes magyar irodalomtörténet...), és nemsokára az összesen 10 kötetes, eredetileg nyomtatott sorozat digitalizált, ellenőrzött, kereshető változata is elérhető lesz. Ám addig is egy már elérhető:

a) kereshető: http://www.iti.mta.hu/mib/kereses02.php

b) pdf-ben letölthető: http://www.iti.mta.hu/mib/pdf/mib02.pdf - pdf-ben az összes többi kötet is, beszkennelték.

És ami igazán örvendetes, hogy 2013-tól digitálisan zajlik a bibliográfiai (könyvészeti) adatok gyűjtése - az azóta eltelt 6 év alatt egy egész "téglányi" gyűlt össze, és ez csak nőni fog. Egy hiány van, erről nem tudni, de gondolom idővel pótolják: a 2001-2012 közötti, bő 1 évtizednyi tartomány.

2013-tól gyűjtött adatok keresőfelülete: http://www.iti.mta.hu/mib/kereses.php

Nézegessétek, próbálgassátok - jó lenne minél többet integrálni az ITI terméséből a Wikipediába: mindkét fél jól járna szerintem. A (magyar) irodalmi cikkek többsége ugyebár továbbra is a 19. századi állapotokat mutat: Szinnyei József műve, ill. a Pallas lexikon nyomán - pedig azóta már elmúlt vagy 120 év, és történt azóta egy s más irodalmi, kulturális, történelmi, módszertani stb. téren.

Végül: ha érdemesnek gondoljátok az ITI-Wiki lehetséges együttműködést szélesebb körben is megvitatni, akkor tegyétek át a vitát valami széleskörűbb fórumra. Van még pár ötletem (a tegnapiakon túl is), ill. gondolataim-javaslataim a konkrét témához... Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 16., 20:19 (CEST)

@Turokaci:-- Köszönöm, hogy gondoltál rám is.

A magyar Wikipédiát - sajnos - túl kevés komoly szerkesztő szerkeszti folyamatos, kitartó munkával - és - kénytelen vagyok emlékeztetni egy korábbi vitára - a szócikk érdemi ellenőrzése nem minden esetben megoldott.

Ugyanakkor úgy vélem, hogy minden olyan anyag, ami szabadon elérhető, elvileg beépíthető a Wikipédiába.

Egyetlen szempont int óvatosságra: a magyar Wikipédia szerkesztői nem dolgoztak ki olyan "zsinórmértéket", amely bármely, szabadon elérhető szöveg minőségi kritériumait segítene meghatározni. Többen rám haragszanak, ha kimondom: abból, hogy az OTRS alapján egy szöveg "jogtiszta', még nem következik automatikusanaz, hogy minőségileg - mennyiségileg megfelelne a Wikipédia mint lexikon érdekeinek. (Pl. 15 oldal változtatás nélkül bemásolt, jogtiszta locsogás nem ér fel ugyanezen szöveg mondjuk 5 oldalba tömörített, szerkesztett változatához...)

A magam részéről a Wikipédia más vonatkozású építésére fókuszálok. Amennyiben projektté érik a fenti felvetés, sok energiát, erőt kívánok a végrehajtásához - ezt a projektet támogatni fogom. Üdv.--Linkoman ^vita 2019. június 16., 20:45 (CEST)

Remélem, megtalálja a helyét a wikipédia forrásolási rendszerében, éppenúgy mint az arcanum.hu-nak vagy a library.hungaricana.hu-nak - és még sorolhatnék jónéhány keresőrendszert - jó hasznát tudja venni az ember. Szép estét kívánok! Apród ^vita 2019. június 16., 21:04 (CEST)

@Turokaci: – Mindenképpen jó ötletnek tartom ennek a beépítését is a Wikipédiába, hiszen ez is jelentős mértékben növelné a hitelességet! Én a magam részéről készülök a könyvsorozatokhoz hasonlóan egy magyar bibliográfiai kiadványokat összegyűjtő listát készíteni, amiben akár hivatkozásokként az egyes nevezetes bibliográfiai művek (többek közt az említett nagy bibliográfiai sorozat) ismertetése is helyet foglalhatna. Üdvözlettel: 12akd ^vita 2019. június 17., 12:38 (CEST)

Javaslom továbbá a következő, immár elektronikusan is elérhető, bibliográfiákat/bibliográfiai tételeket, sok egyéb adatot is tartalmazó nívós kiadványokat:

• Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 8 kötet
• Márki József: Szak- és betürendes kalauz az összes magyar irodalom története- s könyvészetében
• Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története (Beöthy–Badics)
• Régi magyar könyvtár (irodalmi mű)
• Régi Magyarországi Nyomtatványok
• Magyar Könyvészet
• Egyetemes irodalomtörténet
• Egyházi írók csarnoka
• Havas Rezső: Földrajzi könyvtár
• Szinnyei József: Természettudományi könyvészet
• Horváth Cyrill: régi magyar irodalom története
• "Zöld irodalomtörténet" A magyar irodalom története (Sőtér), 6 kötet + kiegészítések
• Talán Apponyi Sándor könyvészete is megvan valahol (Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften, 1903-1927)
• Irodalomtörténetek listája: Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája. 12akd ^vita 2019. június 17., 13:01 (CEST)

Beszámolók

@Turokaci: - Erről, sajnos, lemaradtam, családi esemény gátolt 06-15-én. A dolog néhány vetülete érdekel. Talán legközelebb részt veszek benne. Partmoso ^vita 2019. június 17., 12:52 (CEST)

Résztvevők:

• *feridiák,
• 12akd,
• Aniloadam,
• Apród,
• EniPort és fia,
• Hirannor,
• ImreSamu,
• KSanyi,
• Samat,
• Szalakóta,
• Tgr,
• Texaner,
• Turokaci,
• Vince,
• Whitepixels
• (1 fő),
• (1 fő).

A többieket hiányoltuk! (Tud valaki segíteni a hiányzó két névvel/azonosítóval? Kifelejtettem valakit?) Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 20., 12:43 (CEST)

Visszajelzések

Ha még nem tettétek meg, kérlek szánjatok öt percet ennek a kérdőívnek a kitöltésére, hogy a visszajelzéseitek alapján még jobb találkozókat tudjunk szervezni. (Különösen @12akd: és @*feridiák:, a többieknek küldtem emailt, de nektek le van tiltva ez a funkció.) --Tgr^vita 2019. június 21., 14:07 (CEST)

@Tgr: Kitöltöttem! 12akd ^vita 2019. június 21., 14:10 (CEST)

A kérdőív eredménye: a válaszolók általában rendszeres tali-látogatók (11-ből 9) és általában jól érezték magukat (1-5 skálán 4,2 volt az átlag). Az egyes előadások tetszésindexét az előadóknak privátban küldjük meg (@12akd:, @*feridiák:: nektek is, ha adtok valamilyen elérhetőséget). A szabadszöveges válaszokat (mi teszett / nem tetszett / mit változtatnál) nem hozzuk nyilvánossága, de a jövőbeli találkozókat igyekszünk ezek fényében alakítani. Köszönjük a visszajelzéseket! --Tgr^vita 2019. július 9., 02:53 (CEST)

Sajnálom, hogy nem tudtam veletek lenni sem tegnap, sem június 15-én, és külön sajnálom, hogy ilyen titoktartás övezi a visszajelzéseket. Annyira lesújtóak a tetszésindexek és a szabadszöveges válaszok, hogy nem lehet megosztani őket a szélesebb közösséggel? Malatinszky ^vita 2019. július 9., 14:36 (CEST)

Én is sajnálom, hogy nem tudtunk veled találkozni. Havonta lesznek találkozók, ha meg tudod mondani, mikor jársz erre legközelebb, biztos hozzá lehet igazítani az egyik időpontot.

Szöveges választ csak úgy lehet nyilvánosságra hozni, ha kifejezetten ennek tudatában írják a kérdőívet kitöltők. Illetve szerintem nem is lenne sok értelme, fontosabb, hogy őszintén lehessen válaszolni annak latolgatása nélkül, ki sértődik meg rajta. Az előadások hasznosságára adott válaszok átlaga határeset; úgy gondoltam, demotiválhatja a jövőbeli előadókat, ha egy kevésbé jól sikerült vagy a résztvevők érdeklődésével nem találkozó előadás egyfajta nyilvános megszégyenítéssel jár, még ha kicsivel is. Az előadók maguk és a szervezők látják a válaszokat, úgyhogy a tanulságokat le lehet vonni, gyakorlati haszna az ennél szélesebb körben való publikálásnak amúgy sem lenne. --Tgr^vita 2019. július 11., 00:30 (CEST)

@Malatinszky: „(…) felmérés is azt mutatja”. Bencemac ^{A Holtak Szószólója} 2019. július 17., 10:36 (CEST)

@Tgr, Bencemac: Köszönöm a válaszokat. Malatinszky ^vita 2019. július 17., 14:38 (CEST)

Ez de kemény. Pasztilla 2019. július 17., 14:48 (CEST)